Dátum

Link

Home
Hirek


1848-as megemlékezésen Nyomtatás E-mail
2018. március 19. hétfő, 12:00

A XIX. század európai történelmét forradalmak sorozata tagolja. Párizsban 1848. február 24-én kezdetét vette a harmadik francia forradalom, amely nagy hatást gyakorolt Európa más országainak népeire. A párizsi esemény után Európa szerte egymást követően törtek ki a forradalmak. Március 13-án Bécsben Metternich kancellár bukásával kezdetét vette a forradalom. 1848. március 15-én a 12 pont közzétételével kezdetét vette a magyar forradalom, és egyben a politikai önállóságra való törekvés. A több mint egy évig tartó harc után, a magyar szabadságharc 1849. augusztus 13-án ért véget, az I. Ferencz József császár által a forradalom elfojtására segítségül hívott orosz katonai csapatok beavatkozása révén.

A szabadságharc 170. évfordulója alkalmából idén is Szabadkán a Jadran Színpadon meg lett tartva a megemlékezés, amelyen mi, a Paulinum Gimnázium magyar ajkú diákjai is jelen voltunk. Meghallgattuk Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, a Fidesz alelnöke és Pásztor István, a VMSZ elnök beszédeit. Ezt követően nagy érdeklődéssel tekintettük meg a „Nem tudom, mi a félelem és csüggedés” című, Urbán András által rendezett színpadi művet.

 
Ismét egy volt paulinista diákból püspök lett Nyomtatás E-mail
2018. március 19. hétfő, 11:55

Egy egyházi gimnázium és szeminárium elsődleges célja, hogy lelendő papokat és egyházi szolgálatot teljesítő személyeket  oktasson és neveljen. Ezt bizonyítja és erősíti a Paulinum 55 éves létjogosultsága.  Nemcsak a szabadkai egyházmegyére vonatkozik, hogy az egyházi szolgálatot teljesítők legnagyobb része egykor paulinista volt, hanem a környező püspökségekre is. A Paulinum büszke arra, hogy eddig öt apostolutódot, püspököt adott különböző egyházmegyének. Az elmúlt héten újabb öröm érte a Paulinum tanárait, nevelőit és tanulóit, hiszen a Szentatya március 9-én egy újabb egykori diákot,  msgr. dr. Petar Palićot nevezte ki a horvátországi hvári püspökké. Ő 1972-ben született Janjevoban a Szkopje – Prizreni egyházmegyében.  Az általános iskola után tanulmányait a szkopjei gimnáziumban kezdte, majd a szabadkai püspöki gimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait a Zágrábi Hittudományi Karon fejezte, doktori címet a grazi egyetemen szerzett. 1996-ban a Dubrovniki egyházmegye részére lett szentelve, amelyben többféle szolgálatot látott el. Püspöki kinevezéséig a Horvát Püspöki Konferencia főtitkári tisztségét töltötte be. Tanulónknak és szeminaristánknak szívből gratulálunk, és Isten áldása kísérje apostoli munkáját.

 
Keresztúti ájtatosság a Paulinumban Nyomtatás E-mail
2018. március 19. hétfő, 09:45

 

Mint minden keresztény közösségben, a Paulinumban is végezzük a nagyböjti időszak legismertebb ájtatosságát, a keresztútjárást, amelynek nálunk is hagyománya van az iskola megnyitása óta. A keresztút eredetileg az a másfél kilométeres útvonal, amelyen Jézus a kereszttel a Praetoriumtól kiment a Golgotára. Jézus szenvedéseinek útját a kezdetekben kővel vagy kápolnával jelölték meg. A hagyomány szerint Jézus anyja és néhány tanítvány a feltámadás után néhány napig körbejárták az úgynevezett Szent körutat. A ferencesek voltak a legbuzgóbb terjesztői a keresztúti ájtatosságnak a 14. században. Ők „Szent circulus” névvel vezették, azaz a szent körjáratnak nevezték, bár ezek a stációk nem voltak azonosak a maiakkal. Akkor a stációk száma változó volt (7, 12, 14), valahol elérték még a 43 állomást is. A keresztúti ájtatosság egy merengő, elmélkedő imádság, amelynél a hívők megemlékeznek és egyben fel is idézik Jézus szenvedését a keresztúton és a kereszten.

Ministráns koromban, amikor a nagyböjti péntekeken elmentem a templomba a keresztútra, én is felidéztem magamban Jézus szenvedését minden állomásnál. Jézus értünk vállalta a keresztet, a mi megváltásunkért. Rá kell ébresszen, hogy minden tettünknek következménye van, amelyekért felelőséggel tartozunk. Tanít bennünket, hogy az életünk útján, amikor elbotlunk az élet terhei, kihívási alatt, akkor mi is fel kell, hogy álljunk, nem szabadnunk engedni, hogy a sötétség, a rossz magával ragadjon. Megadta a bűnbocsánat szentségében a kiengesztelődés lehetőségét, a segítő jobbot.

A Paulinumban minden alkalommal, amikor végezzük a keresztúti ájtatosságot a mi életünk is magunk elé tárul. Elhangzott szövegek, elmélkedések önmagunk vizsgálatára szólítanak fel, saját életünk rendezésére. A Paulinumban az állandó lelkész és a gyóntatónk jelenléte alkalmat ad, hogy a helyes útra térjünk vissza, és a bűnbocsánat szentsége által részesüljünk az isteni kegyelemben.

Gyuris Dávid

 
Tábori lelkészek látogatása Nyomtatás E-mail
2018. március 19. hétfő, 09:44

A 2013-as évben 70 év után tíz katonai lelkész léphetet szolgálatba a Szerb Hadsereg kötelékébe. A vezérkarban egy káplán és egy ortodox pap, egy katolikus pap az akadémián és egy ortodox pap a katonai orvosi akadémián, míg a többi öt a szerb hadsereg egységeibe kerül. A vallási szolgálatok lelkészei nem hordozhatnak és nem használhatnak fegyvereket, továbbá nem rendelkezhetnek parancsnoki hatalommal.  Közvetlenül az adott egység parancsnokának vannak alárendelve, és kizárólag lelki tevékenységet folytathatnak. Egyházi ruhájukat csak vallási szolgálatuk során viselhetik, míg más alkalmakor a szerb hadsereg egyenruháját kell viselniük. 100-tól 500-ig felekezetekként egy lelkészt lehet szolgálatba állítani, míg 500-tól viszont kettőt. Szerbiában a katonai lelkészek a hadsereg teljes rendszerébe tartoznak. Az elmúlt héten a tábori lelkészek egy csoportja látogatást tett a Paulinum Gimnáziumban és Kollégiumban. A tábori lelkészeket iskolánk igazgatója fogadta és számolt be számukra az iskoláról.

 
A Mariánum rendház látogatása Nyomtatás E-mail
2018. március 19. hétfő, 09:34

Az iskolai év folyamán több kisebb – nagyobb kirándulást, látogatást szoktunk szervezni és megtenni. Ezek során ellátogatunk hazai és külföldi plébániákra, amelyeken lehetőség adtán a helyi hívő közösséggel is megismerkedünk, nem csak az adott helyiség történelmi múltjával. Egyházmegyénk területén lévő plébániákon kívül több szerzetesi rend is van, amelyek évszádos múlttal rendelkeznek. A közelmúltban a szabadkai Miasszonyunkról nevezett Bácskai Nővérek Társulata szerzetesrendet látogattuk meg egy gyalogtúra keretében. A társulat a francia eredetű Notre Dame rend szellemi örököse, amely utóbbit Fourier Szt. Péter alapított a XVI. században a leányok felkarolására és oktatására. A francia forradalommal a rend ívelése honországában visszaeset, de előidézte a világban való terjeszkedését. Magyarországon Kunszt József kalocsai érsek volt az, aki a nővéreket megbízta a leányok nevelésével, akik meghívásra az országba jöttek 1860-ban Kalocsára. A leányok szervezett felkarolása és oktatása innen terjedt el a mi területünkre is. A Trianon után a bácskai régióban lévő rendházak kapcsolattartása az anyaházzal ellehetetlenedett, majd az 1950-es államosítási események következtében a rend az iskoláitól, így Szabadkán a ma is iskolaként működő Jovan Jovanović Zmaj általános oktatási intézettől meg lett fosztva. A rend megmaradt és későbbi tagjai ezek után a plébániákon kezdtek el tevékenykedni. A mai napig ez így van, ám az állami iskolákban a hittan oktatásának az engedélyezése után néhány nővér ismét visszatérhetett a rend eredeti céljához, tudhattuk meg mindezt a szabadkai rendház főnöknőjétől és tisztelendőanyától, Mária Lívia Vicsek nővértől. A történelmi ismertető után a rendház kápolnájában imádkoztunk és Mária énekkel zártuk a találkozót.

 
<< Első < Előző 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Következő > Utolsó >>

17. oldal / 119