Dátum

Link

Home Híreink Magyar Szabadságharc
Magyar Szabadságharc Nyomtatás E-mail
2019. március 18. hétfő, 13:29

Az 1848-49-es évek fontos jelentőséggel bírnak a magyar nemzet számára. Ebben az időben, mindazokat, akik hűek voltak a magyar nemzethez, a hazájukhoz, a közös cél egy testé forrasztotta össze. Mindenki igyekezett a maga képességei szerint eleget tenni a haza szabadságáért, ugyanis a magyar korona tartományait a Habsburg uralkodói ház az osztrák császárságba akarta beolvasztani, amely így elvesztette volna jogait. A Habsburgok az un. Habsburg–Jagelló örökösödési szerződés révén szerezték meg a magyar trónt. Ez a szerződés 1515. július 22-én, a bécsi Szent István-székesegyházban a Habsburg és Jagelló dinasztiák között köttetett házasság révén jött létre, amely értelmében az örökös nélküli haláluk esetén kölcsönösen öröklik egymás trónját. A mohácsi csatában, amely 1526. augusztus 29-én volt, a magyar had vereséget szenvedett, és II. Lajos király is életét vesztette. A trónért folytatott harc következtében a királyság több részre szakadt. I. Ferdinánd a szerződés értelmében magának követelte a trónt. Csehországban trónra is került, a magyar rendek azonban Szapolyai János választották királlyá. A török Duna menti előre nyomulásának megakadályozása érdekében 1538-ban egyezséget kötött János királlyal. Ennek értelmében az utóbbi halála után egész Magyarország Ferdinándra szállt volna. Végrehajtását azonban megakadályozta I. Szulejmán szultán. A XVII. században kezdetét vette a törököket kiszorító katonai hadművelet. Az 1699-es karlócai békében a török lemond a régi Magyarország teljes területéről, ezzel véget ér a török kor a magyar történelemben. Időközben, 1687-ben Pozsonyban megtartott országgyűlésen a magyar rendek lemondanak királyválasztói jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról, és innentől Magyarország a Habsburgok örökös tartománya. Ettől kezdve megkezdődött a császári udvar és a magyar rendek küzdelme, hogy a magyar királyság jogait és önállóságát megőrizzék. A XIX. századi európai események lehetőséget adtak, hogy függetlenítsék magukat a magyarok, amely folyamat 1848. március 15-én kezdetét is vette. Azóta, bár a küzdelem tragédiával fejeződött, minden évben a magyar nemzet megemlékezik. Idén is Szabadkán a Jadran Színpadon meg lett tartva a központi megemlékezés, amelyen mi, a Paulinum Gimnázium és Kollégium magyar ajkú diákjai is jelen voltunk. Meghallgattuk Dr Varga Judit, Magyarország Miniszterelnökségének európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntő beszédét, valamint Pásztor István, a VMSZ elnök beszámolóját. Ezt követte az alkalmi műsor E becses zászlónak, a Hazának! címmel. Az előadók a topolyai és az óbecsei táncegyüttesek voltak , valamint a Csalóka és a Fokos zenekar énekesekkel és versmondókkal  Kis Imre Árpád rendezésében.