Második év távlatából

Datum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home Vijesti Második év távlatából
Második év távlatából Drucken E-Mail
Montag, den 13. Januar 2020 um 13:25 Uhr

A Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium (Kollégium) oktatói és nevelő intézetben hagyomány, hogy az első osztály tanulói közül egy diákról interjú készül. Ez alkalommal az interjú eltér a megszokott szokástól, ugyanis most egy másodikos tanuló számol be élményeiről az elmúlt egy év távlatainak a fényében.

-         Légy szíves mutatkozz be kedves olvasóknak.

Kiss Szebasztián a nevem. Szülőfalum a bánáti Töröktopolya. Jelenleg a második osztály diákja vagyok. Örömmel elmondhatom, hogy most már elégedetten magam mögött tudhatok a középiskolai tanulmányi évek közül több mint egy évet. Bár meg kell, hogy valljam, amikor Király Tibor és Mellár József atyáktól hallottam a Paulinumról, majd amikor először megtekintettem egy kicsit tartottam, hogy meg e fogom szokni a távollétet az otthontól.

-         Mit tudnál mondani az elmúlt időszakról?

Mint említettem, egy kicsit féltem. Amikor beköltöztem az intézetbe furcsa érzés töltött el, mert messze kerültem családomtól. Igaz korábban több alkalommal is voltam több napos kirándulásokon, de ez most más volt. Bár segített az a tény, hogy beosztott időszakonként vannak hosszú hétvégék, amikor hazautazhatunk. Továbbá amikor megismertem új osztálytársaimat és az „öreg” diákokat, akik közül néhánnyal most már jó barátságban vagyok, láttam, hogy egy kicsit ez olyan, mint egy nagy család. A diákok különböző helységekből és országból vannak. Az idő folyamán megismertem szokásaikat, kultúrájukat. Megtanultam jobban a nyelvet, ugyanis itt kétnyelvű az oktatás. A napi időbeosztás kezdetben kihívás volt, ennek ellenére megszoktam és most már ruténos, nem jelent kihívást. Délelőtt iskola van. Kihívásnak gondoltam néhány tantárgyat, mert mondták, hogy lesznek olyan tantárgyak, amik eddig vagy nem voltak az általános iskolában, vagy mert magasabb szinten kérik. Ez egy kis bizonytalansággal töltött el, de gyorsan kellemesen csalódtam, mert a tanárok tudták, hogy meg leszünk szeppenve, ezért ők is barátságosan és segítőkészen fordultak felénk, és segítettek az előrehaladásban. Délután szabad idő van, de van előírt tanulási idő is, ami megszokatta a rendszerezést, a tanulást és a türelmet. Itt szintén rendszeresen vannak rendezvények, ünnepek, séták, amiknek köszönhetően Szabadkát és környékét megismertem, és barátokra találtam.

-A második osztály nehezebb-e?

Nem. Igaz, itt is kaptunk új tantárgyat, de a tanárok hozzáállása, és hogy a nem érthető dolgokra, szívesen időt szakítanak, hogy elmagyarázzák, nagyban megkönnyítette a dolgokat. Igyekeznek bennünket felkészíteni a későbbi tanulmányokra és azok adta kihívásokra. Így például ezért sok írás, jegyzetelés, olvasás, szereplés van.

-         A jövőre való tekintettel, milyen elképzeléseid vannak?

A jövőre? Én jogi egyetemen gondolkodok.

-         Szerinted itt megkapod a kellő alapokat?

Igen. Ezt nem csak gondolom. Az előző érettségizők közül egy szintén jogra akart menni, és úgy is lett. Továbbá apámnak van egy jogász ismerőse, aki szintén paulinista volt.