Újvidéken és Péterváradon voltunk

Datum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home Vijesti Újvidéken és Péterváradon voltunk
Újvidéken és Péterváradon voltunk Drucken E-Mail
Montag, den 09. März 2020 um 11:40 Uhr

A Vajdasági Tartomány jóvoltából Paulinum tanulói idén ellátogathattak Újvidékre, ahol elsősorban megtekinthettük a 26. Nemzetközi Könyvvásárt, illetve a 25. Art Expo kiállítást, valamint a könyvvásárt is. Az oktatási kiállításon különböző egyetemek és oktatási karok képviseltették magukat. A rendezvényen megtekintettük a standokat, és aki könyvet szeretett volna vásárolni, nyugodtan megtehette. A választék igen színes és nagy volt.

A kiállítás után ft. Erhard Róbert, a Mária Neve templom plébánosa ebéddel lepte meg a tanulókat. Az étkezés után megtekintettük a városközpontot, majd elindultunk a vár felé. A várban az idegenvezető bemutatta Pétervárad történetét. Kezdetben csak az erődítmény állt, majd fokozatosan alakult ki körülötte a település. Mára már egybenőtt Újvidékkel, ennek ellenére külön önkormányzata van és külön község is. Pétervárad nevének eredetét az uradalom birtokosára vezetik vissza, aki Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű. 1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt. Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta. Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a törökök ellen. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni. 1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott. 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett. Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban, annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti. Híres Mária kegyhely katolikus búcsújáró hely. 1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, és ezzel 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt. 1883-ban vasúti híd épült a Dunán. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett, mint a Dunai Bánság egyik városa. A második világháború idején a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták. A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett. 1980-1989 között önálló község, majd 1989-2002 között Újvidék község része, 2002 óta pedig formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyen. Ezen ismertető után, bejártuk a vár alatt lévő alagút rendszer egy részét, és így betekintést nyerhettünk a törökök ellen harcoló katonák életkörülményeibe.

Huszár Ádám