Az egyházi év két nagy ünnepköre közül míg a téli, a karácsonyi ünnepkör a megtestesülést, addig a tavaszi, a húsvéti ünnepkör a megváltás misztériumát ünnepli. Mire is emlékeztünk a karácsonyi időszakban? A karácsonyi ünnepkör előkészületi ideje a magába foglaló négy hetes ádvent, amikor is magunkba fordulva, önvizsgálatot tartva lelkileg készülünk a Megváltó születésére. A karácsonyi ünnepkör 1969 óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni, első évközi vasárnapig tart. December 25-én éjfélkor ültük Jézus születésének emlékezetét. Urunk születésének ünneplése nyolc napon keresztül tart. Ezt az időszakot, amely január 1-ig tart, karácsony nyolcadának nevezzük.  Az első napon, azaz december 26-án emlékeztünk az Egyház első vértanújára, Szent István diakónusra. December 27-én volt Szent János apostol és evangélista, akinek az evangéliumából hallhattunk részletet karácsonykor. Idén elmaradt, mert vasárnapra esett, amelyen a Szent Családot ünnepeltük.  Karácsonyt követő vasárnap mindig, ahogy mondani is szoktuk a Szent Család vasárnapja, amikor a Szűz Mária, Szent József és Jézus alkotta családot ünnepeljük, amit az Egyház példaként állít a mai családok elé. December 28-án volt Aprószentek. Ekkor emlékezünk meg azokról a kisgyermekekről, akiket Heródes katonái a gyermek Jézust keresve megöltek. December 29-én megemlékeztünk Becket Szent Tamás püspökről és vértanúról, 31-én pedig Szent Szilveszter pápáról. Az új esztendő első napján, január 1-én Szűz Máriának, Isten szent Anyjának főünnepe volt, amely egyben a béke világnapja is.  Január 6-án volt Urunk megjelenésének ünnepe. Szokás ezt a napot Vízkeresztnek is nevezni, régebben ugyanis ekkor ünnepelték Jézus Krisztus megkeresztelkedését. Ezért is szentelnek vizet ezen a napon a szentmisében. Ekkor veszi kezdetét a ház megáldása. Isten áldását kérjük ilyenkor a házra és annak lakóira az új esztendő kezdetén. A ház megáldásakor az ajtó fölé került a „20 + C + M + B + 21” megjelölés. A betűk az évszám első és második tagja között jelentik a „Christus mansionem benedicat” (Krisztus áldja meg a házat) imádságot, de szokás a három betűt a három „király” neveként olvasni: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Ezeket a sorokat olvasva, most már mindannyian magunk mögött tudhatjuk az ünnepeket, és úgy is tekintünk rájuk, mint az év egy részére, ám miként minden reggel ránk virrad, úgy kell minden nap karácsonyi örömmel ébrednünk.

Huszár Ádám