Az emberi történelem időmérése csillagállások vagy jeles események után egészen az ókorra vezethető vissza, amelyek alapján a különböző népek és vallások sokféle naptárt és évszámlálási módot hoztak létre. Szintén megfigyelhető, hogy az első napot egy sajátos csillagászati vagy történelmi eseményhez kötötték, amelyet meg is ünnepeltek. Érdekesség képpen a kínai újév, másnéven holdújév dátumának meghatározása ma is a holdciklust követve csillagászati számítások révén történik. Korunkban a napok követése a világon általánosságban a XIII. Gergely pápa kezdeményezésre készítetett, és a nevét viselő Gergely-naptár szerint történik. A keresztény naptárban az újév dátuma január 1-je. A január 1-jének eredetét Julius Caesara vezethetjük vissza, aki Kr. e. 46-ban az év elejét január 1-re halasztotta, mert ettől a naptól kezdve léptek hivatalukba a konzulok. A kereszténység ezen a napon Szűz Máriát, mint Isten anyját ünnepli. Azt, aki igent mondott Isten tervére, és ezzel egy új kezdetre az emberiség számára. Ezért ünnepeljük őt az újév kezdetén, a földi megújulás kezdeténél, hogy az egész esztendőnkre ő legyen előttünk, mint példa, aki gondoskodással, szeretettel, gyöngédséggel volt Jézus iránt. Ezen a napon van VI. Pál pápa kezdeményezésére 1967 óta a béke napja. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, legyünk egymás iránt olyan odaadással, mint amilyen volt Mária, ugyanis a sikeres gazdaság és fejlődés megvalósításához azonban nélkülözhetetlen a béke, igazság megteremtése és az ebben a szellemben erős intézmények működtetése. 2000. január 1-jétől az ENSZ indítványozására számos országban békevilágnapot tartanak, kezdetben „egy nap békében”, ma pedig „globális család” néven. Az újév várása a leköszönő év utolsó napján veszi kezdetét. Ezt az eseményt szilveszterezésnek nevezzük, amely megnevezését a napi szent, szent I. Szilveszter pápa után kapta, aki megkeresztelte Konstantin császárt. Az újévre készülődve különféle szokások és hiedelmek élednek újra. Az ünnepi asztalra meghatározott ételek kerülnek fel a szerencsésebb jövő reményében. Így például sült malac, mert az előre túr, illetve minekután az élelmet a földből előkotorja, átvitt értelemben  szerencsét hoz, míg a tyúk nem, mert az hátra kapar. Látványos tűzijátékok kerülnek megrendezésre, ugyanis úgy tartják, hogy az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat.

Ilyenkor szintén elterjedt szokás, hogy az emberek újévi fogadalmakat tesznek. Ilyenkor az emberek nagy partikat rendeznek, ahol előkelően vagy éppenséggel bohócosan, a rendezvény jellegétől függően vannak felöltözve, és jókedvűen töltik az óév utolsó óráit. Én szilveszter napját családom körében szoktam eltölteni, miként tettem ezt idén is. Napközben szorgosan készülődtünk. Részt vettem a hagyományos év végi hálaadó szentmisén. Este összegyűlt az egész család, és a családi asztalnál egy közös vacsorát fogyasztottunk el, majd azután jókedvűen beszélgettünk. Éjfélkor kisiettünk a házból, és az udvaron figyeltük a csodálatos tűzijátékokat, majd pezsgőt bontottunk, és egymásnak boldog újévet kívántunk. Reggel az ismerősökhöz mentünk újévet köszönteni.

Szepesi Albert