Március 15-én az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezik a világ magyarsága. Ez a dátum Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve, amely esemény a társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt. 1848-ban Európában forradalmi hullám söpört végig. Bécsben 1848. március 13-án tört ki a forradalom. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar ifjakra is. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta költeményét. Ezután a várba vonultak, hogy a helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékező központi ünnepséget megnéztük Szabadkán a Jadran színházban. Az ünnepi beszédek után „A haza becsületére!” című ünnepi műsor következett, majd fellépett a Cirkalom táncegyüttes, a Fokos zenekar, a Csalóka zenekar, valamint Hajvert Ákos és Molnár Krekity Olga. Az ünnepségen jelen volt Varga Judit, igazságügyi miniszter, magyarországi európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, aki bátorította a magyarságot, és hangsúlyozta, hogy azért vagyunk itt, hogy megemlékezzünk a magyarok bátorságáról. Ezután Pásztor István a VMSZ elnöke mondott beszédet. A beszédekben elhangzott az is, hogy az emberek a békét nem csak a közelben akarják. Arra bátorították az embereket, hogy együtt támogassuk a békét.

Szepesi Albert