Október 27-én vasárnap rendhagyó ünnepség megrendezésére került sor Kúlán a Szent György plébániatemplomban. Egyrészt a plébániaközösség evangelizációs vasárnapot tartott, amelyre a szeminárium közössége is részt vett, másrészt viszont ezen a vasárnapon ünnepelte Kúla városának szülötte, Msgr. Miocs József, a Paulinum Szeminárium és Gimnázium rektora és igazgatója pappá szentelésének 45. évfordulóját. Az ünnepi szentmisét maga rektor úr vezette Ft. Juhász György esperes-plébánossal valamint Ft. Baranyi László prefektussal. A szentmisén a szeminaristák mellett részt vettek a pasztorális tanács tagjai, a templom Szent Cecili kórusa és a helyi ifjúsági kórus Vendel Gyöngyi zenetanár és karnagy vezetésével, a hittanos csoportok a hitoktató vezetésével, a Helyi Közösség és közélet képviselői, családtagok és a plébánia hívei.

Az ünnepi és apáti szentmise szónoka Baranyi László prefektus atya volt, aki szentbeszédében az Egyház missziójáról elmélkedett. Megemlítette, hogy a világmisszió megünneplését egyházunkban 1926-ban vezették be és a Hitterjesztés Művének kezdeményezésére október lett a világmisszió hónapja. Ilyenkor emlékezetünkbe idézzük azoknak a férfiaknak és nőknek, papoknak és szerzeteseknek, továbbá világi hívőknek a szolgálatát, akik az elmúlt évszázadok során, illetve napjainkban arra vállalkoznak, hogy családjukat és hazájukat elhagyva egy másik földrészre, országba indulnak, hogy ott olyanoknak hirdessék Krisztust és az ő tanítását, akik nem ismerik sem az Úr személyét, sem az üdvösség evangéliumát. A misszió, azaz a hit hirdetése és a hitre nevelés az Egyház küldetéséhez tartozik, egyaránt feladata papoknak, szerzeteseknek és világi hívőknek. A missziós küldetéssel kapcsolatban tett említést a prefektus atya azokról a kúlai származású papokról, akik a plébániatörténetbe beírták nevüket. A már több mint 250 évet maga mögött tudó egyházközség mintegy harminc papot adott az egyháznak és az egyházmegyének, ezek közül nyolcan a II. Világháború után léptek a papi pályára. A kúlai származású lelkipásztorok közül megemlítendő Ft. Scherer Lőrinc vértanú atya, akit a háborút követően orosz fogságba vittek és ott is halt vértanúhalált. Az ő személye, életpéldája és hősies magatartása bátorítás volt a következő papi nemzedék számára. Miocs atya lelkipásztori szolgálatát tekintve, a prefektus atya leszögezte, hogy a rektor úr papi pályája és tevékenysége szorosan összekapcsolódik a Paulinum történelmével. Egy olyan időszakban kezdett el tanítani, később viszont vezetni, amikor tilos volt miden nemű vallási megnyilvánulás és tevékenység. Egy katolikus, oktatási és neveléssel foglalkozó intézmény ebből fakadóan mindig a figyelem középpontjában volt. Minden nehézség és megpróbáltatás ellenére a rektor úr nem hátrált meg, hanem bátran, becsületesen áldozatos munkával és lelkiismeretesen szolgálta az egyházmegye egyik központi intézményét. Mindez tulajdonképpen Isten kegyelmének köszönhető és ez adott okot az ünneplésre és hálaadásra, kérve továbbra is kegyelmét, hogy a jövőben is merjünk szembe nézni a kihívásokkal és feladatokkal. A szentmise végén a plébános úr a plébánia híveinek nevében köszöntötte a rektor atyát, a hittanosok viszont verssel és virágcsokorral kedveskedtek neki. A szentmisét széppé és ünnepélyessé tették az énekek, melyeket a szeminaristák, továbbá a templom énekkara valamint az ifjúsági kórus vezettek.

A közösség előtt Horvát Ákos érettségiző tett tanúságot életútjáról és hivatásáról, a szentmise után viszont Bata Szabolcs érettségiző válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket a hittanosok tettek fel a Paulinummal kapcsolatban. A szentmisét követően az ünnepség a kúlai Népkör Művelődési Központban folytatódott ünnepi ebéddel, amelyet a plébánia és a Miocs család készített számunkra, és amelyen nemcsak a szeminaristák és a családtagok, hanem a pasztorális tanács és az énekkar tagjai is részt vettek.

Az ebéd alkalmával ünnepi köszöntések, versek, és a rektor urat köszöntő énekek hangzottak el. Az ebédet követően a szeminaristák megtekintették a kúlai görög katolikus templomot és a bazilita szerzetesek rendházát, a helyi általános iskolát, az úgynevezett egykori “magyar iskolát”, ahol a helyi fiatalokkal egy rövid focimérkőzésre is sor került, valamint a belvárost.

A találkozó és ünnepség mindnyájunk számára emlékezetes és tartalmas volt, amelyért hálásak vagyunk a plébánia egész közösségének és a szervezőknek, de különösen a Miocs család tagjainak valamint Ft. Juhász György plébánosnak.