A szabadkai városháza előcsarnokában huszonhat festményből álló tárlat nyílt meg. A kiállított képek a XX. század régebbi és újabb szentjeit ábrázolják. A festmények egy együttműködés eredményei, melyek a jövőben a kelebiai templomban lesznek elhelyezve. A kiállítást msgr. Miocs József a Paulinum rektora nyitotta meg mondván: - A kelebiai templom 1937-ben épült Molcer Károly építészmérnök tervei alapján. A templomban jobbról és balról egyszerű üvegablakok voltak. Amióta ft. mgr. Paskó Csaba atya került a kelebiai hívőközösség élére, mint plébános arra törekszik, hogy a templomot minél szebbé és méltóbbá tegye. Az egyszerű üvegablakokat színesre cserélte, vitrázsokkal díszítette. A templom felső része tulajdonképpen egy körgaléria, ahol szentképek helyei lettek megjelölve, de a képekből eddig csak néhány készült el. A háború és a pénztelenség miatt, nem sikerült megvalósítani a képgaléria kialakítását. Paskó atya szorgalmából a vitrázsok már megvalósultak, most a szentképekre leült sor.-

Kerekes Sándor így szólt az egybegyűltekhez: - Ez kortárs egyházi művészet, a képek szabadkai hivatásos és kitűnő amatőr festők munkái. Itt a XXI. században ne keressünk Rubens-t, vagy Rembrandt-ot ezekben a képekben, hiszen egészen másként élünk, de ugyanazzal a hittel és tisztelettel a szentek iránt. Nagy köszönettel tartozom a művészbarátaimnak, akik önzetlenül megalkották a festményeket.

A megnyitón Csikós Krisztina vezényletével a Pro Mucisa Kamarakórus lépett fel, valamint Basity Gréta, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör szavalója.

November 24-én a Keresztény Értelmiségi Kör könyvbemutatót szervezett a Városi Könyvtár dísztermében. A könyvbemutatón msgr. dr. Tóth Tamás, A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása a Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején című könyve lett ismertetve az érdeklőknek.

A könyvből kiderül a kevésbé ismert történelmi tény, hogy a török hódoltságot követően a kalocsai érsekségnek meghatározó szerepe volt a társadalmi, irodalmi, kulturális és oktatási megújulásban. Ebben a korban nem volt lényeges a nemzeti hovatartozás, a két Patachich is egyszerre tartotta magát horvátnak és magyarnak. Továbbá a könyvből megismerhetjük az egyházi intézmények újjászervezését, felépítését. Képet kapunk a lelkipásztorkodás fejlődéséről, a plébániákról, változásokról, az egyházmegye újjászületéséről. A könyv hiánypótló munka és jelentős történelmi érték. A szerző, dr. Tóth Tamás egyháztörténész jelenleg a Római Pápai Magyar Intézet rektora.

A könyvbemutatón bevezetőt mondott dr. Orcsik Károly szilágyi plébános, utána viszont mons. Beretić Stjepan székesegyházi plébános rámutatott egyes eseményekre, melyek meghatározóak lettek a kalocsai egyházmegyében. A könyvből részleteket olvastak a Paulinum Gimnázium tanulói Lipót Tamás, Oros Mihály és Mikes Norbert. A könyvbemutató társalgással és agapéval zárult.

Az egyház központi irányítású szervezet, amely felügyelet alatt áll. A felügyelet plébániákra, püspökségekre és érsekségekre egyaránt vonatkozik, de még inkább az egyházon belüli intézményekre. A metropolita (görög szóból ered, és felügyelőt jelent). A metropolita egy egyháztartomány felelőse, aki ugyan a plébániák, püspökségek és egyes intézmények életébe nem befolyásolhatja, viszont ellenőrizheti működésüket. Msgr. Stanislav Hočevar érsek, a belgrádi egyháztartomány metropolitája az elmúlt héten Szabadkán tartózkodott. Szabadkai tartózkodása alatt meglátogatta a Paulinum Püspökségi Gimnáziumot és Szemináriumot, amely egyedül álló intézmény országunkban. Hočevar érsek, tiszteletét tette rektorunknál, akivel elbeszélgetett az intézmény működéséről. Körüljárta a hivatalos helyiségeket és az iskolai tantermeket. Részt vett filozófia órán a IV. osztályban. Meghallgatta Kujundžić Marijan tanár előadását, utána viszont a tanulóknak kérdéseket tett fel. A látogatást és a tanulókkal való beszélgetést pozitívnak és értékesnek minősítette a metropolita-érsek.

A testnevelésre az utóbbi időkben nagy hangsúlyt fektet az Oktatási Minisztérium. A fontos tantárgyak közé számítják, sőt egyes iskolákban főtantárgyként szerepel. A Paulinum Nyelvi Gimnázium, de a torna jelentős szerepet tölt be a paulinisták életében. A szedentális élet mellet, igen fontos az egészséges mozgás. A Paulinum Gimnázium épület keretében röplabda és kézilabda pálya található, az épületen belűl pedig súlyozó, illetve konditerem található. A hivatalos tornaóra mellet, szabad aktivitásban többen foglalkoznak külömböző sportágakkal, sőt a az iskolán kívűl mérkőzésekre is járnak.

Az elmúlt héten Nagy Varjas Árpád tornatanár meghívta a Paulinum focistáit a Vegyészeti középiskola diákjainak csapata elleni mérkőzésre. A játékban mind két fél egyenlő arányban jónak minősűlt, de mégis a Vegyészeti iskola csapata nyerte meg a mérkőzést.

November 20-án könyvbemutatón vettünk részt a Városi Könyvtár Olvasótermében. A Könyvbemutatón ft. dr. Cizmár Oszkár  plébános és főiskolai tanár legújabb könyvét mutatta be a Keresztény Értelmiségi Kör alelnöke Miskolci József.  A Palladiosz, A sivatagi atyák történetei Lauszoszhoz című könyvéről a bemutató vezetője beszélgetett Csizmár atyával, aki a könyv egyes részeit bővebben magyarázta a jelenlévőknek. A könyv érdekes, mivel a kolostori életet mutatja be, ahogy azt a negyedik században a sivatagban élték a szerzetesek. A könyvből részleteket olvastak Szabó Károly és Szabó Hangya Teréz.

A könyvbemutató érdekes és tanúságos volt, mert mi a sivatagi szerzetesekről eddig nagyon keveset hallgattunk.

A Szabadkai Közkórházat a múlt század elején építették. A kórházat és az udvarában álló kápolnát Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A kápolna búcsúját minden esztendőben november 19-ét megelőző vasárnapon tartják. Ebben az esztendőben ez november 15-én volt megtartva. A kórház rektora, illetve felelős lelkésze ft. Muharem Dragan atya, már negyedik esztendeje hívja a Paulinum Gimnázium és Szeminárium tanulóit, hogy együtt ünnepeljenek, hiszen ő egykor a Paulinum tanára és nevelője volt.

Az ünnepi szentmisét msgr. Miocs József rektor úr és Dragan atya mutatták be. A szentbeszédet két nyelven a rektor úr tartotta Beszédében először Szent Erzsébet életútját méltatta, utána viszont kihangsúlyozta Szt. Erzsébet önfeláldozó szeretetét és tevékenységét a betegekért, szegényekért, elhagyottakért és hontalanokért. Ő az irgalmasság példaképe, melyet nyolcszáz év után is megcsodálhatjuk és példáját követhetjük.

A szentmise olvasmányait Mikes Norbert és Ristov Tomislav olvasták, a hívek könyörgését viszont  Králusz Patrik. Szavalatot mondtak Szent Erzsébetről Tápai Leon és Cocek Stefan. A szentmise alatt Hatnađ Danijel fuvolán előadta Chr. W. Gluck Menüett c. szerzeményét. A Paulinum Kis ének- és zenekarát Oros Mihály vezette. A szentmise végén azok a hívek, akik hétről hétre a kápolnába járnak, agapéval kedveskedtek a szeminaristáknak és a búcsún résztvevő híveknek.

Az oktatási előírásoknak megfelelően október végén minden iskolának Tantestületi gyűlést kell tartania. Az iskolaév és a tanítás szeptember elsején kezdődik és október végén, amikor megvannak az előírt hetek és munkanapok, negyedévi gyűlést kell tartani . A Paulinum Gimnáziumban a negyedévi gyűlést november 4-én tartották tanáraink. Két hónap az iskolaévből nem hosszu idő , de ahhoz elegendő, hogy a tanárok mérlegelni tudják a munkát, illetve a tanmenetet és a tanulók teljesítményét. A diákok részére is hasznos a negyed évi eredmények kiértékelése, mert így képet kapnak az eddigi teljesítményről és serkenti őket a jobb tanulásra. Az első negyed évi eredmények arra utalnak, hogy a továbbiakban kissé komolyabban kell hozzáfogni a munkához és hogy majd  akkor a félév jobb és eredményesebb lesz.

Szabadka önkormányzata már több mint húsz éve megemlékezést szervez november 2-án az 1944/1945-ös ártatlanul kivégzett emberekért. Azóta minden esztendőben a szabadkai Zentai- úti temető ʹ44-es parcelláján a Vergődő madár emlékműnél összejönnek a kívégzettek hozzátartozói, leszármazottai, a városi vezetőség és a lakosság, hogy leróják kegyeletüket az ártatlan áldozatoknak. A kegyeletadáson felszólalt Pásztor István a VMSZ elnöke, valamint Maglai Jenő Szabadka polgármestere, akik beszédükben kiemelték, hogy az ártatlanul kivégzések sajnálatos események voltak, hiszen egy kislány, vagy egy nyolcvan éves idős ember , nem tehetett olyant, hogy embertelenül végezzék ki. A megemlékezés mindég ökuménikus jellegű, mert a történelmi egyházak képviselői imákat mondanak az elhunytakért. A megemlékezést énekszámok, szavalatok és beszédek tették meghittebbé. A Paulinum Gimnázium tanulói is mindég hozzájárulnak a kegyeletadáshoz vagy beszéddel, vagy szavalattal. Ebben az esztendőben Lévai Tamás negyedik osztályos tanulónk Alois Schröder Unvergessene című német versel róta le kegyeletét a kivégzettek tiszteletére.

Hogy hívnak és honnan jöttél?

Hegedűs András a nevem, Péterrévéről jöttem, a Mindenszentek Plébániához tartozom.

Hol végezted el az általános iskolát?

Az általános iskolát szülőfalumban, a Samu Mihály Általános Iskolában végeztem el.

Kitől hallottál a Paulinumról? A Paulimum Gimnáziumról és Kollégiumról a plébánosomtól ft. Toth Árpádtól, valamint egykori paulinista diáktól, Hajdú Lászlótól, aki jelenleg a Szegedi Hittudományi Kar hallgatója és a médiából hallottam.

Milyen volt a kezdet, a beilleszkedés?

Nem volt nehéz a beilleszkedés az intézeti életbe. Egy-két hét alatt megszoktam a napirendet és az új környezetet. Ebben sokat segített Králusz Patrik harmadikos tanuló, aki mint nagybecskereki sokat járt Péterrévére a nagyszüleihez; ő karolt fel az első napokban.

A napirend jelent-e nehézséget számodra?

A napirend, a napi beosztás, a rendszer nagyon jó és hasznos. A reggeli felkelés egy kis gondot okoz, de máris megszoktam, hiszen nem kelünk fel túl korán.

A gimnáziumban vannak-e nehézségeid?

Ami a gimnáziumot illeti, a horvát nyelv nehézséget okoz, de a többiek mellet az ember belejön a nyelvbe, másrészt pedig a barátok segítenek. Különben, a történelmet és a földrajzot szeretem legjobban.

Problémát jelent-e számodra hogy hétvégénéként nem mehetsz haza?

Az hogy nem mehetünk haza minden héten, nem jelent nehézséget számomra, hiszen minden alkalommal valamilyen program van, nagyséta, találkozások, sportrendezvények, vagy hasonló események.

Mi tetszik neked legjobban az intézetben-kollégiumban?

Az intézeti szabadidőben vagy egyet sétálok a barátaimmal, vagy a számítógépes terembe megyek, vagy pedig gyakorolok zongorán (hiszen különórára járok), de sűrűn megyünk az osztálytársaimmal az ún., Bódis kávézóban.

Gondolsz-e szüleidre és az otthonodra?

Az otthonra és a szüleimre sokat gondolok. Minden nap felhívom őket, elmondok nekik mindent ami aznap történt, ők meg az otthoni eseményekről számolnak be nekem.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Mindenek előtt a Gimnáziumot szeretném minél jobb eredménnyel befejezni, érettségizni. Egyenlőre különösebb terveim nincsenek, majd négy év után döntök, hová, merre tovább.

Mit üzensz azoknak, akik azon gondolkodnak, hogy jöjjenek-e a Paulinumba?

Az iskolát minden érdeklődőnek ajánlom. A Paulinumban jó képzést és nevelést kapunk. Itt mindenki jó barátokra fog találni, akik mindenben segítenek.

Van-e valamilyen megjegyzésed?

Megjegyzésem, az átlagemberek körében a Paulium még mindig papjelöltek iskolája, pedig ez nem így van. Ez egy fiúgimnázium, amilyen gimnáziumokkal rendelkezik számos európai ország. Ilyenek a jezsuita, bencés, piarista, ferences és más gimnázium, melyek a legrangosabb intézmények. Ezek közé tartozik a szabadkai Paulinum is.

A mai szerémségi Püspökség területét az egykori Római Birodalom Pannonia provincia részét képezte. A Római Császárság keresztényüldöző volt és így a mai szerémségi püspökség területén is üldözték a keresztényeket. A szerémségi vértanúk közül kitűnik Szt. Dömötör. Ő, előkelő római nemesi családból származott. Katona lett és vitézségéért Maximilián császár kinevezte Görögország helytartójává. Oly bölcsen vezette népét és országát, hogy a császár egyik legkedvesebb embere lett. A hadjáratok folyamán megismerkedett a kereszténységgel és megkereszetelkedett. Amikor ezt a császár megtudta, megpróbálta lebeszélni a kereszténységről. Mivel nem volt hajlandó lemondani hitéről a keresztényégről, a császár kivégeztette. Szent Dömötör a mai Szerémség területén is végzett szolgálatot így lett ő a mai Püspökség védőszentje és a szerémségi székesegyház patrónusa. A szerémségi Püspökség székhelye Mitrovica (Szent Dömötörvárosa) és október 26-án itt ünnepelték meg a Püspökség napját. Az ünnepi misét és a szentbeszédet msgr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök tartotta.Ővele együtt miséztek a vendégpüspökök és a papság. Az ünnepségen részt vettek szabadkai képviselők is, közötök a mi rektorunk is.