Igen régi és a hívek számára ismert kegyhely a Szabadka mellett található Szentkút (Bunaric). Az írásos emlékek említést tesznek arról, hogy Sándor falu közelében már ősidők óta volt egy forrás, ahol gyakran megpihentek a fáradt vándorok, mivel az a régi Péterváradi út közelében volt. A forrás mellett itatták állataikat a pásztorok is, ugyanis itt volt a közeli falu közlegelője. Az utasok és a juhászok is észrevették, hogy a forrásnak gyógyító ereje van. Az itt lakó pravoszlávok és katolikusok úgy vélték, hogy csodás gyógyulás történt, ezért szent helynek tartották a forrást. Így a hívek már a múlt századokban is számban látogatták a helyet. Ma sincs ez másként. A legnagyobb látogatottság a szentkút búcsúján, augusztus utolsó vasárnapján van. E mellett tavasztól őszig meghatározott ünnepnapokon tartanak szentmisét a szabadtéri oltárnál. Az első kápolnát 1896-ban építették a Szentkút közelében s ekkor kezdődött a szertartásos istentisztelet is ezen a helyen. A feljegyzések szerint itt imádkoztak a Szűzanya pártfogásáért, hogy betegeskedő kicsinyeiket az Isten irgalmába és Mária oltalmába ajánlják. A harmincas évek elején a szerb görögkeleti egyház is kápolnát emeltetett ezen a helyen. A kegyhely a keresztény közeledés és egymásra találás helyévé is vált. A paulinisták is időről időre ellátogatnak a kegyhelyre, így volt ez a közelmúltban is. Valódi zarándoklaton vettünk részt, hiszen a több kilométeres utat gyalog tettük meg Ft. Baranyi László atya vezetésével. A kegyhelyen elimádkoztuk a rózsafűzért, körbejártuk a kegyhelyet, és miután kicsit megpihentünk, fizikailg ha ki is fáradva, de lelkiekben felüdülve, visszatértünk az intézetbe.

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb gondot okoznak az úgynevezett gerontológiai gondok, az elöregedéssel járó nehézségek. Ez egy európai probléma, melyre rá kell figyelni és az adott körülményeknek megfelelően és lehetőség szerint enyhíteni és orvosolni kell, valamint segíteni a rászorulókon. Az elöregedésnek több oka van, amely összetett probléma és gyakran nehéz helyzeteket idéz elő. Ezen minden európai ország segíteni szeretne és arra törekszik, hogy javítson rajta. Ezért újabban nemcsak egy-egy állam, hanem az Európai Unió, mint az államok közössége készséget mutat a segítségnyújtásra. Különféle jótékonysági intézmények, szervezetek gyűjtési akciókat rendeznek és az adományokat továbbítják a rászorulóknak. A támogatások nemcsak gyűjtési akciókból állnak, hanem gyakorlati szolgálatokban, tettekben is megnyilvánulnak.

Az egyház már kezdetektől fogva segélyakciókat szervezett, a szegények és a rászorulók részére. Ezt a hagyományt folytatta évszázadokon keresztül és folytatja ma is. A Szabadkai Egyházmegyének a múltban is volt segélyszervezete, amelynek tevékenysége különösen fontos volt a II. Világháború utáni időkben, valamint az utóbbi évtizedekben. Egyházmegyénkben a jól megszervezett szeretetszolgálatot Ft. Dobai Istvánnak, a Caritas igazgatójának köszönhetjük. Ő már két évtizede önfeláldozóan és felelősségteljesen vezeti ezt az intézményt.

A Paulinum Gimnázium és Szeminárium, mint intézmény, maga is rászorul a támogatásra, de hála Istennek, a kevésből is tud a rászorulóknak juttatni. Ha nem is anyagiakban, de lemondással valamiről és cselekedetekkel is lehet segíteni a rászorulókon. Így történt ez a múltban és a jelenben is. Karácsonykor és most, Húsvétkor gyűjtési akciót szerveztünk és az összegyűjtött adományt eljuttattuk a rászorulóknak. E mellett az ünnepek előtt házi munkákban és házi ápolásban is segédkeztünk idős betegeknél, akiknek sokat jelentett a segítségnyújtás.

Március 27-én a szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskola megünnepelte az intézmény 70. iskolanapját. Erre az alkalomra az iskola színes programokkal várta a látogatókat és a vendégeket. A különböző vegyészeti kísérletek, mutatványok és rendezvények nemcsak, hogy lekötötték a vendégek figyelmét, hanem nyugodtan azt lehet mondani, hogy elkápráztatták őket. Az iskolanap keretében sportrendezvények is voltak és egy ünnepi műsor a Diákotthon dísztermében. Levetítettek egy kisfilmet az iskola életéből, hogy a fiatalabbak érdeklődését felkeltsék az esetleges iskolába való beiratkozáshoz.

A Paulinum Gimnázium a rendszerváltás után minden iskolával jó baráti kapcsolatot tart. A tanárok nagyobb része a Paulinumon kívül valamelyik másik főiskolán, vagy középiskolában tanít. Igazgatónk rendszeresen jár a középiskolák igazgatói gyűlésére, mi pedig különböző versenyekre, aktivitásokra megyünk. A vegyészeti iskola napján mi is részt vettünk, de nem csak, hogy részt vettünk, hanem nyereményben és dicséretben is részesültünk. A vegyészeti-technológiai teszten nyertünk díjat, a sport akcióban viszont dicsértben részesültünk.

A szabadkai Egészségügyi Központ a nehéz idők ellenére is figyelemmel kíséri az általános és a középiskolás tanulók egészségi állapotát. Az intézet megbízottjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy az iskolákban ne történjen semmilyen rendellenesség, ami az egészséget illeti. Minden iskolának van egy megbízott orvosa és védőnővére. Az orvos és a nővér időnként az iskolákba látogatnak. Az orvos munkáját segíti a védőnővér, aki gyakrabban jár az intézményekbe, hogy felmérje a tanulók egészségi helyzetét és állapotát, sőt, előadást tart a megadott témákra, melyeket az Országos Egészségügyi Központ rendel el. A Paulinum Gimnázium tanulóit a múlt rendszerben is ellenőrizték, de a rendszerváltás óta még nagyobb figyelemmel és jó szándékkal végzik az ellenőrzést tanulóink számára.

A Paulinum megbízott nővére Vujkovic Lamic Ksenija. Ő járt nálunk és előadást tartott a nikotin káros hatásáról és a gyakori betegségek megelőzéséről. Az előadás után gyakorlati kérdéseket tett fel számunkra, melyekre mi válaszoltunk és leellenőrizte egészségünket. A vizsgálat után örömmel vettük tudomásul, hogy közülünk senkinek sincs komolyabb egészségi problémája.

Március 17-én, kedden 19 órakor előadást és zenés dicsőítést tartott Csiszér László énekes, zenész, dalszerző a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ nagytermében, amelyen a Paulinum diákjai is részt vettek. Az előadás témája “Vajon szeret valaki engem” volt. Csiszér László jelenleg a nagybecskereki Szent András Evangelizációs Iskola igazgatója és a budapesti székhelyű Új Jeruzsálem katolikus közösség vezetője. E mellett országszerte tart előadásokat, koncerteket, dicsőítéseket. Előadásában elmondta megtérésének történetét, azt, hogy hogyan fedezte fel Istent életében, és e felfedezés hogyan alakította életét, missziós küldetését. Elsődleges feladatának tekinti tanúságot tenni a meghalt, feltámadt és megdicsőült názáreti Jézus Krisztusról. Erre a felfedezésre és tanúságtételre bátorított minden jelenlévőt.

Szent József ünnepét megelőzően a Paulinum diákjai egy rövid műsorral köszöntötték az intézmény rektorát és igazgatóját, Msgr. Miocs József atyát névnapja alakalmából. Az alkalmi műsoron énekek és zeneszámok, illetve köszöntő beszédek hangzottak el. A közösség nevében Rudinski Bogdan és Stipnačević Zoran érettségizők mondtak köszöntőt, megköszönve a rektor úr áldozatos munkáját és mindazt, amit a Paulinumért tesz már több évtizede. Török Tamás másodikos tanuló Franz Schubert Ländler hegedűre írt szerzeményét adta elő Ft. Baranyi László prefektus kíséretével. Rektor úr megköszönte a figyelmességet és az ajándékot, amellyel a növendékek meglepték, valamint a rövid műsort, amellyel készültek. Másnap, Szent József ünnepén, a rektor úr ünnepi szentmise keretében adott hálát Szent József közbenjárásáért és imádkozva az egész közösségért, hogy a jövőben is az Egyház fő pártfogójának közbenjárása kísérje a közösség tagjait.

A Paulinum diákjai mellett a tanári kar valamint az intézmény munkatársai is köszöntötték a rektor urat, akik szintén hálájukat és köszönetüket fejezték ki az áldozatos munkáért és mindazért, amit rektor úr az intézményért tesz.

A bácsgyulafalvi (Telecska) hívek életében is fontos és kiemelkedő ünnep Szent József ünnepe, március 19-e. Ez az egyik és egyben az első fogadalmi ünnep, amelynek hagyománya volt és van a hívek életében. E fogadalmi ünnep alkalmából érkeztek a plébániára a Paulinum Gimnázium tanulói, Ft. Baranyi László prefektus vezetésével. A fogadalmi ünnep hagyománynak ápolását és egyben ünneplését Ft. Pásztor Árpád plébános mindig is szorgalmazta és nem kis fáradságába és erőfeszítésébe került, hogy újra méltó helye legyen nemcsak a plébánia életében, hanem a falu életében is. Az ünnep egyben egybe esik a helyi általános iskola iskolanapjával is. Így a két ünnep szorosan összekapcsolódik. „Az iskolanappal egybekötött ünnepség feladatot állít elénk: törődni, gondoskodni a jövő nemzedékéről és mindezt Isten áldását kísérve” – mondta szentbeszédében a prefektus atya, aki a szentmisét is vezette. Vele misézett még a plébános is, Ft. Pásztor Árpád, továbbá Vogrinc Josepf címzetes főesperes, valamint Mityók János tataházi plébános és tiszteletbeli kanonok. A szentmisén a paulinisát asszisztáltak és olvastak. Az olvasmányt Tápai Leon, a szentleckét pedig Török Tamás másodikos tanulók olvasták, a hívek könyörgését viszont Katona Attila harmadikos tanuló. A szentmise végén Oros Mihály néhány mondatban összefoglalta és ismertette a híveknek a Paulinumot és az intézményben folyó oktatást. A szentmisét követően megtekintettük a helyi általános iskolát, találkoztunk a diákokkal és a tanárokkal, valamint külön elbeszélgettünk az iskola igazgatójával és pedagógusával. Az ünnepség ünnepi ebéddel zárult az iskola épületében.

Március 10-e és 19-e között világszerte kilencnapi ájtatossággal készülnek a hívek Szent Józsefnek, az Egyház fő védőszentjének ünnepére. A Szentírás a legnagyszerűbb elismerést írja róla: Igaz ember volt. Az Újszövetség hajnalán ő a hallgató szent, akinek szavát nem jegyezte le a Kinyilatkoztatás, de példaképül áll minden keresztény előtt, mert ő az, aki állandóan figyelemmel és készséges lélekkel fogadta az égi indításokat. Ez a lelkülete tette alkalmassá arra, hogy a Szent Szűz jegyese és hitvese, a Megtestesült Ige nevelőapja, a Szent Család őre legyen. József tiszteletének elterjedésében a ferencesek működtek közre. IV. Sixtus pápa, aki a ferencesek rendjéből jutott a pápai székbe, ünneppé nyilvánította a Szent neve napját (1479). IX. Piusz az Egyház egyik legválságosabb időszakában az Egyház védőszentjévé nyilvánította. A XX. században a hívek a március hónapot szentelik Szent Józsefnek. 1955 május 1-én elrendelte XII. Piusz pápa „Munkás Szent József” ünnepét. A XIX. századtól tartják a papnövendékek és a szerzetesek védőszentjének, a XX. században pedig a munkások patrónusa lett. Egyházmegyénkben is számos plébániatemplomban tartanak kilencedet Szent József tiszteletére, így Szabadkán a Szent Rókus templomban. Immár hagyományos módon, március 11-én szerdán,

Minden jeles ünnep, vagy események előtt a hivatalos személyek, illetve intézmények fogadást szoktak rendezni. Az újonnan kinevezett főkonzul, Dr. Babity János a közelmúltig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, mivel még nem nyújtotta át megbízó levelét az államfőnek. Miután ez megtörtént, bemutatkozott a főkonzulátuson, most viszont a Magyar nemzet legnagyobb ünnepe alkalmából fogadást rendezett. A fogadás a palicsi Vigadó felújított épületében volt, ahol egyben megemlékezést tartott az 1848-49-es eseményekről. A fogadáson és a műsoron jelen voltak a Vajdaság közéleti, politikai és egyházi méltóságai, valamint a meghívott vendégek. A Paulinum Gimnáziumot és Szemináriumot rektorunk képviselte és a meghívott tanáraink.

A Magyar nemzet egyik legnagyobb ünnepe március 15-e. Ezen a napon a magyarság világszerte megemlékezik az 1849-49-es forradalomról és a szabadságharcról, hiszen az események, melyek ekkor lejátszódtak, meghatározóak voltak Magyarországra és a magyar nemzetre tekintve. A magyar forradalom szerves része volt annak az európai forradalmi hullámnak, amely reformokat kívánt hozni a polgárság számára. A népek eltökélt szándékkal és öntudatosan változást kívántak és nem adták fel e szándékukat. Ezt bizonyítja azt, hogy az emberek élet-halálra mentek. Az országokon belüli hatalmak képtelenek voltak megoldani a problémákat és csak egy nagy erejű beavatkozással tudtak véget vetni a forradalomnak. Sajnos, fegyverrel, véres áldozatok árán. A magyar nemzet történelmében ez volt az első és legnagyobb háborús beavatkozás. Erről a fájdalmas, de hősi eseményről emlékezik meg a magyarság minden esztendőben március 15-én. Vajdaság-szerte szinte minden magyarlakta településen megemlékezéseket és ünnepségeket tartanak e jeles események tiszteletére. Szokás szerint Szabadkán szokott lenni a központi rendezvény. A központi megemlékezést ebben az esztendőben a VMSZ rendezte a Jadran Népszínház termében Verbunk című alkalmi műsorral. A műsor elején Varga Mihály Magyarország nemzetgazdasági minisztere köszöntő beszédet tartott. Utána viszont Pásztor István a VMSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. A beszédeket követően a Jadran Színház színészei jeleneteket adtak elő a forradalomról és a szabadságharcról.

A Paulinum Gimnázium minden esztendőben, vagy külön rendezvénnyel, vagy pedig részt vesz a központi ünnepségen. Tanáraink gimnáziumunkban a 167 évvel ezelőtti eseményekre utaltak, a magyar óra alatt Udvardi Eszter tanárnő, történelem óra alatt viszont Király Árpád tanár úr előadásában. A Paulinumban való megemlékezés mellett a tanulók részt vettek a Jadran Színház központi rendezvényén is.