Történelmünket a legdrágább mértékegységben, az időben mérjük, amelyet számokkal látunk el.  Tagadhatatlan, hogy a nappalok és éjszakák váltakozásának, a napok, az évek múlásának jelölésére a számnál alkalmasabb nincs. Mégis, bár elsőre talán erőltetetnek tűnik a gondolat és a hasonlat, ezáltal életünket számok köré rendezzük, és óhatatlanul megfosztjuk valamitől,  mint valakit nevétől, és csupán számmá alacsonyítva, ezáltal lényében degradálva. Így a percek, órák számainak pörgésétől gyorsabb életmódra sarkalva a több reményében végül szavakba igazán nem önthető megfosztottság érzése lesz úrrá, mintha a nap nem is 24 órás.  Vagy mint, ahogy talán már az olvasók közül valaki már mondta is: „Már húsvét. Hiszen nem rég ünnepeltük karácsonyt!”. Közben még nem is említve, hogy ott volt még a húsvétra előkészítő 40 napos nagyböjti idő is. Ezen időszak arra hivatott, hogy hitünk alapjának eseményére, Megváltónk halál felett aratott győzelmének ünnepére felkészítsen. Ilyenkor, minként azt mi is a hamvazószerdán megtartott szentmise keretében elhangzott evangéliumban hallottuk, a böjt, az ima és a jócselekedetek révén készülődünk, és Istenhez fordulunk. Keresztúti ájtatosságokat tartottunk a kápolnában, amelyen felidéztük Jézus kínszenvedésének történéseit. Intézetünkben vendég papok voltak, akik elmélkedéseket mondtak, és emlékeztettek bennünket, hogy Jézus feltámadása és örömhíre minden nap jelenvalóvá lehet életünkben, minden egyes jó tett vagy bűnből való felállás révén. Így keresztény hitünk valóban nem valami, amit időként előveszek, hanem megélt folytonosság. Elérkezett nagyhét. Nagykedden hazautaztunk. Ezzel kezdetét vette a húsvéti szünet. A szent napokban igyekeztünk a saját plébániánk templomában részt venni a liturgikus cselekményeken, és lehetőség szerint segédkezni a ministrálás és az éneklésbe való bekapcsolódás révén.

A negyven napos nagyböjt lelki felkészülés húsvétra. Ezen időszakban előtérbe kerül a lelkiismeretvizsgálat és a bánat felindítása. Különféle vallási gyakorlatok vannak, miként azt Lukács evangéliumában olvashatjuk Jézus kísértést szenvedő elbeszélésben: böjt, ima és alamizsnálkodás, amelyek gyakorlása az embernek Istenhez való fordulását segítik. Ezeken kívül ismert ájtatosság a keresztút, amelyen a hívők egyedül vagy közösségben fölidézik Jézus keresztútjának történéseit. Az intézet kápolnájában lévő keresztút előtt végeztük hetente a keresztúti ájtatosságot.

Minden alkalommal egy-egy osztály diákjai vezették az éneket és az imádságot, és az előimádkozókkal együtt jártuk végig gondolatainkban Jézusnak a Praetoriumtól a Golgotáig tartó útját. Az evangélium tanúságtétele szerint ezen a távon sok egyben megrendítő és megindító esemény történt a végső vérontásig. A hagyomány szerint Mária, Jézus anyja és egy-egy tanítvány a feltámadás után Jézus utolsó földi napjainak színhelyeit rendszeresen felkeresték és körbejárták. A 320-as években Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja felépíttette az első templomot a Golgotán. Későbbiekben pedig a keresztút egyes helyein emléktáblákat kezdtek elhelyezni. A XIV. században a ferencesek által vezetett szentföldi zarándoklatok folyamán a hívek már a Praetorium-Szentsír közti távon 14 emlékhelyből álló útvonalat jártak be. Ezeket a helyeket később stációnak illetve állomásnak nevezték el. Az állomásoknál a zarándokok megálltak imádkoztak és felidézték az eseményeket, amelyek a felirat szerint ott történtek. A szentföldi zarándokok révén került Európába ez az ájtatosság. Európa nagyobb városaiban felállított keresztutak első és utolsó stációját jelölték meg szoborral vagy domborművel, majd a római hét-stációs templomok száma után alakították ki a hét stációt. Végül a Jeruzsálem-leírás beszámoló alapján a stációk száma 14-ben lett rögzítve. A barokk korban kezdték el nagy számban építeni a keresztutakat. A 14 stációs keresztút elterjedéséhez különösen hozzájárult Porto Maurizio-i Szent Lénárd római ferences, aki 576 keresztutat állítatott fel. Azóta a keresztút minden egyes keresztény templomban megtalálható és a nagyböjti időben a hívek ájtatosságot végeznek előtte. A keresztút járás emlékeztet, hogy mit kellet elszenvednie a Megváltónak megváltásunkért. Másrészt igyekszik átéreztetni az emberi tettek súlyát és együttérzésre indítani, hogy ilyen tragédiák, szülő lássa gyermeke élete kiontását, ember kínzása és megölése pusztán emberi gonoszságból és mohóságból, ne következzenek be. Miként Jézus figyelmezteti az őt sirató asszonyoknak: „Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok; mert jönnek majd olyan napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak! Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! - és a halmoknak: Borítsatok el minket! Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?” (Lk 23,29-31) A keresztút  egyszerre rámutat, hogy tud az ember embernek farkasa lenni, de ugyan ennek ellenkezőjére is, mert ott vannak azok, akik segíteni akarnak és cselekszenek is. A stációk járása során láthatjuk, hogy Jézus háromszor esik el, de minden egyes alkalommal feláll, és folytatja. Az életben mi is a magán és világ gondok terhe miatt olykor a legszívesebben feladnánk. A keresztút pont arra mutat rá, hogy ne add fel, ne hidd el, hogy nincs tovább… Állj fel, mert a tét a te életed, és a holnap az nem a ma. A halál felett az élet győzedelmeskedett!

Kegyelemteljes ünnepeket kívánnak a Paulinum Gimnázium és Szeminárium elöljárói és diákjai minden kedves olvasónknak!

A Szabadkai Egyházmegyei Ifjúsági Bizottság szervezése keretében 03.28-án 19 órai kezdettel előadást tartott Zsuffa Tünde írónő a szabadkai Népkör színpadán, aki életútjáról, ennek örömeiről és tragédiáiról tanúságot téve bátorította a fiatalokat. Mint megtudtuk a Fejér-megyei kisvárosban, Pusztaszabolcson nőtt fel. 8 éves korában támadt először benne az a gondolat, hogy író szeretne lenni, amit az apjának is elmondott. 16 éves korában azonban súlyos betegség támadta meg. A nehézségeken az apja és a hit segítette át. Hosszú idő után sikerült kigyógyulnia. Ekkor döntött úgy, hogy apácának szegődik.  Minek után jelölt ként a rendházban nem találta helyét és boldogságát, ezért a nővérek Ausztriába küldték. Itt fejezte be a teológiai tanulmányait. Megjegyezte, és büszkén mondta, hogy órákat hallgatott egyetemi évei alatt Joseph Ratzingernél, aki XVI. Benedek néven került be a pápák névlistájára. Végül azonban nem tett szerzetesi fogadalmat. Két évig a Bécsi Nagykövetségen dolgozott. Magyarországra való visszatértekor belekezdett művei írásába, amelyek a következő címek alatt jelentek meg: Angyal a földi pokolban (2015), Híd közepén (2016), Hírek rabjai (2018) és Az Ég tartja a földet (2020). Életének egyik fontos pillanata ként élte meg, hogy Erdő Péter bíboros felkérte, hogy vegyen részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezésében, amelyen mint sajtófőnök tevékenykedett. Az előadás végén elcsodálkoztam, hogy mennyi kitartás és türelem kellett ahhoz, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát, és felnőtt ként a tragédiák ellenére megőrizze hitét. Prohászka Ottokár gondolatával élve: "Olyanok vagyunk, mint az a madár, amelyik alól, ha kivágják az ágat, nem zuhan le, hanem még magasabbra repül."

Osztrogonac Ármin

Szabadkán járt a budapesti Élőkép Színház társulata és előadták az „Angster regenerációk” c. produkciójukat, melyet Bérczi Zsófia szervezett. A dokumentumszínházi produkciója elsősorban idősebb Angster József élettörténetét mutatta be.

Anster József Kácsfalun született, a mai Horvátország területén, német családban. Angster német nyelven írta naplóját, melyet idősebb korában fordította magyarra, melyből az előadás során többször is idéztek. Eszéken volt asztalossegéd. Kétszer indult vándorútra, később párizsi Arstide Cavaillé-Collnál tanult, ahol többet között a Notre-Dame templom orgonájának felépítésében segítkezett. Társai és tanárai szerették volna, hogy maradjon, de ő hazagyalogolt és a külföldről hozott új orgonakészítési módszerrel telepedett le Pécsett, ahol Közép-Európa leghíresebb orgonagyárát építette fel, mely 8 évtized alatt 1307 orgonát és 3500 harmóniumot készített. Vajdaságban a legtöbb katolikus templomban Angster-orgona található. Legnagyobb és a legértékesebb Szabadkán, a Szent Teréz Székesegyházban található, amelynek három manuáléa (billentyűzet) és harminc regisztere (hangszíne) van. Az orgonagyárat fiaira bízta, de az államosítás által azt kivonták az üzemből, majd 1951-ben végleg felszámolták vezetőit börtönbe zárták.

Varga Sámuel

Hová tovább? Melyik középiskolát választani? Hol folytatni? Tele vagytok kérdésekkel és gondokkal, merre és hogyan tovább. Valószínűleg azon gondolkodsz, hogy mi lenne a legmegfelelőbb és a legjobb megoldás számodra a továbbiakat illetően. Melyik középiskola adná a legjobb alapokat? Hol kapnál szolidabb tudást és nevelést? Nagyon sokan gondolkodnak ezen, és kérdezik egymást, kérdezik a szülőket és a tanárokat. Sokan a gondok között, kételkedve határozatlanok, nem tudják mitévők legyenek. A megosztottság és a sok kihívás közepette, amennyiben elolvasod ezeket a sorokat, talán segítségedre lesz írásunk és a Paulinum gimnázium felhívása.

A Paulinum egyházi alapítású és államilag elismert gimnázium, amelyet a rendszerváltás után, 2004-től az állam kiegyenlítette minden más gimnáziummal az országban. Azóta többször voltak iskolareformok, változtatások a tanrenddel kapcsolatban, és ezekhez az alakításokhoz lett igazítva a tanmenet. Az Oktatási Minisztérium hivatalosan megerősítette a Paulinum tanmenetét. Az iskola társadalmi-nyelvi gimnázium. A hangsúly a nyelveken van, a klasszikus kultúrán, a történelmen és a hittanon. Az intézménybe nem csak azok a fiúk és lányok  jelentkezhetnek, akik a gimnázium után filozófiai-teológiai tanulmányokat szeretnének folytatni, hanem azok is akik az érettségi után bármely főiskolára vagy egyetemre kívánnak felvételezni. A jó szakképzett tanári kar arra törekszik, hogy minél nagyobb tudást nyújtson a tanulóknak, az intézet viszont a keresztény értékekre nevel.

A gimnáziumban ugyanazokkal az okmányokkal kell beiratkozni, mint bármely más gimnáziumba, középiskolában.

Jelentkezési időpont, munkanapokon, délelőtt 8-tól 14:00 óráig között lehetséges.

A Paulinum elérhetőségei:

tel./fax: 024/555-340,

email: Diese E-Mail-Adresse ist gegen Spambots geschützt! JavaScript muss aktiviert werden, damit sie angezeigt werden kann. ,

illetve web oldal: www.paulinum.edu.rs

Az elérhetőségeken kívül előzetes egyeztetés után bármikor bejöhetsz az iskolába és az intézetbe, hogy személyesen is mehnézd az iskolát.

Szeretettel várunk!

Március 15-én az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezik a világ magyarsága. Ez a dátum Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve, amely esemény a társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt. 1848-ban Európában forradalmi hullám söpört végig. Bécsben 1848. március 13-án tört ki a forradalom. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar ifjakra is. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta költeményét. Ezután a várba vonultak, hogy a helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékező központi ünnepséget megnéztük Szabadkán a Jadran színházban. Az ünnepi beszédek után „A haza becsületére!” című ünnepi műsor következett, majd fellépett a Cirkalom táncegyüttes, a Fokos zenekar, a Csalóka zenekar, valamint Hajvert Ákos és Molnár Krekity Olga. Az ünnepségen jelen volt Varga Judit, igazságügyi miniszter, magyarországi európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, aki bátorította a magyarságot, és hangsúlyozta, hogy azért vagyunk itt, hogy megemlékezzünk a magyarok bátorságáról. Ezután Pásztor István a VMSZ elnöke mondott beszédet. A beszédekben elhangzott az is, hogy az emberek a békét nem csak a közelben akarják. Arra bátorították az embereket, hogy együtt támogassuk a békét.

Szepesi Albert

Az előző két évvel ellentétben, miután ezen időszakban a Covid vírus járványra vonatkozó rendeletek miatt az iskolák börzéi községenként nem voltak megtartva, idén tavasszal már kezdték megrendezni őket az általános iskolák végzős diákjaik részére. 2022. március 10-én Adán került megrendezésre a gimnáziumok és szakiskolák bemutatója. Ezen rendezvényen bemutatásra került a Paulinum Püspöksági Klasszikus Ginázium is. Oktatási intézetünk két diákja, Varga Sámuel negyedik osztályos tanuló és Huszár Andor második osztályos tanuló Tóth Bagi Kornél tanár kíséretében volt képviseltetve. Az érdeklődő diákoknak bemutattuk az iskolát, és az általuk feltett kérdésekre igyekeztünk kielégítő válaszokat adni, miszerint a Paulinum egyházi alapítású keresztény értékeken alapuló társadalmi-nyelvi gimnázium, amelybe fiuk és  lányok iratkozhatnak.  Az érdeklődő diákoknak bemutató szórólapokat és kis promóciós ajándékot adtunk és bíztattuk őket, hogy jöjjenek a Paulinumba.

Március 19-én ünnepelte az egyetemes Egyház védőszentjét, Szent Józsefet. József Mária jegyese volt. Őt Isten a Szent Család élére állította, annak a megvédése céljából, miként erre ad következtetni az Újszövetség tanúságtétele, miszerint álmában figyelmeztetve lévén a gyermek Jézus életére törni szándékozó Heródes tervéről a családot Egyiptomba menekítette. Ezután Józsefről még akkor hallunk, amikor Jézus életének tizenkettedik évét betöltötte, elmentek a jeruzsálemi templomba. Az, hogy a későbbiekben Jézus nyilvános működése során Józsefről nem hallhatunk, ebből arra következtethetünk, hogy ekkor már elhunyt.

Szent József szakmáját tekintve asztalos volt. Nagy valószínűséggel Jézus is e szakmát elsajátította. Foglalkozását tekintve nem véletlen, hogy az ácsok, favágók, asztalosok védőszentje, tovább a keresztény házasságok és családok, valamint az üldözöttek védőszentje lett.

Ezen a napon ünnepelte igazgatónk is névnapját, és ezért minden esztendőben a tanárok és diákok megemlékeznek róla. A tanulók alkalmi rendezvénnyel készültek, különösképpen megemlékezve arról is, hogy tavaly Szent József év volt.  A kápolnában gyűltünk össze, ahol a szent közbenjárását kérve imádkoztunk. Különböző hangszereken szólaltattunk meg zenei darabokat és a felolvasott elmélkedésből ismerkedtünk meg Szent József életével. Végül köszöntöttük igazgatónkat, és hálát adtunk neki a sok türeleméért és gondoskodásáért, aki közösségünkre Szent József oltalmát kérte: „Emlékezzél meg rólunk, Szent József! Oltalmazd közösségünket! Járj közben értünk nevelt Fiadnál kérő imádságoddal! Eszközöld ki számunkra az erőt, hogy az élet küzdelmeiben továbbra is Istenhez hűek tudjunk maradni!”

A nagyböjt az egyházi év szent időszaka. A keresztény élet intenzív, kiváltságos ideje, amikor arra kell törekednünk, hogy mélyebben éljük át Krisztus Urunk  megváltói művét. A nagyböjtben nem csak Jézus életének, szenvedésének  és feltámadásának titkáról van szó, hanem sokkal többről. A „titok” itt azt jelenti, hogy Krisztus  életének eseményeibe a keresztség által mi is bekapcsolódunk. Mondhatnánk, Krisztus mibennünk akar megtörténni, úgy az enyémben, mint az egész egyház  közösségében. A nagyböjt megváltásunk előkészületi ideje, amely a nagyhéten és húsvét liturgiáján éri el  csúcspontját. Mi egyek vagyunk Krisztussal, viszont Krisztusban egyek vagyunk egymással és Krisztus által egyek vagyunk az Atyával és a Szentlélekkel. Ez a titok, misztérium, vagy rejtelem történik velünk különösen a nagyböjti szent időszakban.

A nagyböjt arra hív bennünket, hogy imáinkon, elmélkedéseinken és az ájtatosságokon keresztül  mélyebb lelki életet éljünk. Gyakrabban  táplálkodjunk Isten Igéjével  a Szentírásból, hiszen így mélyitjük el hitbeli tudásunkat és ily módon alakul ki bennünk az Isteni gondolkodásmód. A nagyböjt még arra is int bennünket, hogy  több időt töltsünk a hívők közösségében, és hogy gyakrabban vegyünk részt a szentmiséken és a szentáldozásban, hiszen így valósul meg egybekapcsolódásunk Krisztussal és egymással. Az egyház azt kívánja tőlünk, hogy ebben a szent időszakban erősödjünk és növekedjünk hitünkben és  annak átélésében.  Krisztusunk  titkáról szent Pál apostol így ír: ”titok, amely századok és nemzedékek óta rejtve  volt, s amelyet  most  kinyilatkoztatott szentjeinek az Isten Krisztus által, aki a megdicsőülés  reménye.”  (Kol.1,26)

Szepesi Albert

A keresztény világ számára hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétra előkészítő nagyböjti időszak. A megnevezés a liturgikus szertartás során történő hamuval való megjelölésből ered. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával jelöli meg a hívek homlokát. A szertartást végző személy, míg hamuval keresztet rajzol, vagy azt a fejre szórja a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk, mert a vasárnap nem böjti nap. Mi is a Paulinumban idén február 17-én a kápolnában szentmise keretében hamvazkodtunk, és ezzel meg is kezdtük a negyvennapos böjtöt.

Kiss Szebasztián