A Római Birodalom a Krisztus előtti I. században meghódította a Pannóniát, és az itt élő illír-kelták által alapított településeket. A rómaiak a fontosabb településeket fekvésük miatt felvirágoztatták. Ezek a városok a birodalom bukását túlélték. Az egyik ilyen számunkra is ismert város a mai nevén Szávaszentdömötör (Sremska Mitrovica), amely ókori római neve Sirmium. Számunkra azért is jelentős, mert a város névadója szent Dömötör diakónus és vértanú, aki itt halt vértanúhalált. Előkelő római nemesi családból származott. Katona lett, és vitézségéért Maximilián császár kinevezte Görögország helytartójává. A hadjáratok folyamán megismerkedett a kereszténységgel és megkeresztelkedett. A hagyomány szerint a szent könyvek őrzésével volt megbízva, amelyeket miután elfogták nem akart átadni. Ezért őt és társait halára ítélték, amely végrehajtására a hagyomány szerint Száva folyó egyik hídjánál került sor. Szent Dömötör a mai Szerémség területén is végzett szolgálatot, így lett ő a szerémségi püspökség védőszentje és a székesegyház patrónusa. Október 26-án volt szent Dömötör ünnepe. Ezen a napon ünnepélyes keretek között emlékezet a szerémségi püspökség papsága püspökükkel, Đuro Gašparović-tyal és a vendég püspökökkel, papokkal és hívekkel szent Dömötörre. Ekkor ünnepelte msgr. Đuro Gašparović püspök 25 éves pásztori tevékenységét, akit a püspökség papsága és a hívek együtt köszöntöttek. A szentmise keretében ismertetve lett Đuro püspök utódja Fabijan Svalina, aki a püspöki szentelés után, mint segédpüspök fog tevékenykedni. A Paulinumot ezen a jeles ünnepen rektorunk képviselte.

November 1-én mindenszentek ünnepe és november 2-án pedig a halottak napja volt. Ezekben a napokban az intézetünkben nem volt oktatás, hanem szüneti napok. Isten Szent Egyháza három részből áll: a küzdő, a megdicsőült és a szenvedő Egyházból. A küzdő Egyházat mi alkotjuk. Mindenszentek ünnepén az Egyházban a megdicsőült, ill. diadalmas Egyházat ünnepeljük. Ezen a napon emlékezünk meg mindazon megdicsőült lelkekről, akik már eljutottak Isten színről színre való látására. Kezdetben keleten 380-ban emlékeztek meg minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa révén került be, aki a római Pantheont 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. Mindenszentek másnapján a halottak napja van. Nincs olyan család, aki ne veszített volna el családtagot. E napon emlékezünk meg szeretet elhunytjainkról, akikért a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel imádkozunk. Ezekben a szent napokban, minek után tanítás nem volt, így mi magunk is segítkezhettünk az ünnepekre való készülődésben. Részt vettünk szülőfalunk plébániai híveivel a szentmiséken, amelyeken segítkeztünk, majd a még élő nagyszüleinkkel és szüleinkkel kimentünk a temetőben az elhunyt családtagok nyugvóhelyeihez, ahol az életet és szeretetet szimbolizáló virágokat és égő gyertyákat elhelyeztük.

Ferenc pápa október 10-én a Szent Péter bazilikában ünnepélyes misét mutatott be a püspöki szinódus XVI. rendes közgyűléséért, amelyre 2023-ban kerül sor. A szinódus témája: „Egy szinodális Egyházért: közösség, részvétel és küldetés”. Ennek fényében idén a Szentatya a világ püspökségeit arra hívta, hogy kapcsolódjanak be ebbe a folyamatba. A pápa forradalmasította a szinódus módszertanát, ugyanis nem csak a püspökök gyűlése lesz, hanem egy olyan folyamat, amelyben a világ katolikussága kiveszi részét. A római megnyitó tanácskozáson a püspöki konferenciák elnökei is jelen voltak. Szerbiából msgr. dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke, valamint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa első alelnöke képviselte a részegyházakat. Egyházmegyéjébe visszaúton Budapestről Szabadkára is betért, ahol a Paulinum Gimnáziumba és Szemináriumba is betért. Msgr. Miocs József igazgató fogadta msgr. dr. Német László SVD püspököt, aki beszámolt római élményeiről. Látogatása a nagybecskereki egyházmegye területéről származó diákokkal való találkozással és magánbeszélgetéssel zárult.

Az elmúlt hónap folyamán váratlan vendégeink voltak, akik látogatásukkal megleptek bennünket. Dositej Obradović iskola diákjai hitoktatójukkal látogatásukat tették oktatói és nevelői intézetünkben. A vendégcsapatot Miocs József igazgató fogadta. A Paulinum előterében látható nagy freskó előtt látta őket vendégül, amely szent Pál apostol damaszkuszi úton való megtérését ábrázolja. Az igazgató röviden felvázolta a gimnázium történetét, kitérve, hogy azóta sok változáson ment végbe, és ma már lányok is részt vehetnek az oktatáson. Ezután végig vezette őket az épületben, ahol megmutatta a könyvtárat, ahol nem csak a szükséges olvasmányok találhatók, hanem a tankönyvek is, amelyek minden diák számára biztosítva vannak. Utána a tanárit, majd az előadótermeket, ahol az oktatás a társadalmi-nyelvi tervnek megfelelően folyik, és a kérdésükre válaszolva az angol nyelv is az oktatás szerves része. Végül pedig a kápolnába fáradtak, amely az intézet névadója és egyházmegyénk védőszentje után szent Pál tiszteletére van felszentelve.

A jelenleg ismert emberi történelmet szemügyre véve megfigyelhetjük, hogy az ember alkotta településekben a vallási célokat szolgáló építmények fontos helyet foglaltak el. Az Isten háza kimagaslik az emberek lakásai közül, mert míg ezekben a földiekért, addig abban a mennyeiekért szorgoskodunk. A választott nép miután Józsué vezetésével elfoglalta az ígéret földjét azon volt, hogy a szövetség ládájának biztos és méltó helyett biztosítson. Dávid király annak reményében, hogy ő építethet templomot Istennek, megkezdte az ehhez szükséges forrásokat gyűjteni. A templom azonban fia, Salamon király révén épült fel és lett felszentelve. A templom dedikációjáról (a latin dedico szóból ered, amely 'Istennek szentel' jelent) alkalom adtán mindig ünnepélyesen megemlékeztek. Ez nem változott korunkban sem. A szabadkai székesegyház felszentelésének évfordulója október 14-én volt. Ezen a napon a Szabadkai egyházmegye megyéspüspöke Slavko Večerin a város plébánosaival a katedrálisban (a megnevezés eredete a katedra – tanítói szék, amely mára az apostoli jogfolytonosság jelképe) ünnepi szentmisét mutatott be. A szabadkai székesegyház a XVI. századi ismert Avilai Teréz spanyol karmelita szent tiszteletére lett felszentelve, aki egyben Szabadka város védőszentje. A templombúcsú október 15-én volt, amely napon a plébános ünnepi szentmisét Stjepan Beretić plébános mutatott be. Az ünnepi templomszentelési megemlékező és a búcsú szentmiséken mi is jelen voltunk, és segédkeztünk az oltárszolgálat ellátásban.

Az első püspöki konferenciák titkárai találkozó megszervezésére 2017-ben került sor, amelynek ötletgazdája és házadója az osztrák konferencia volt. Idén október 7. és 8. között ötödik alkalommal lett megtartva Közép-Európa országainak püspökkari titkárai találkozója, amely kezdeményezője a szerbiai katolikus püspöki konferencia elnöke Német László SVD nagybecskereki püspök volt. Az esemény megtartására Szabadkán került sor az Augusztiniánumban „A kultúrák egysége és sokfélesége az Egyházban” cím alatt. A találkozón szerbiát ft. Pastyik Róbert képviselte, aki egyben e szervezet főtitkára. A konferencián jelen voltak Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Peter Schipka, az osztrák püspöki konferencia titkára, Beate Gilles, a német püspöki konferencia titkára, továbbá vettek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország püspöki konferenciáinak titkárai, valamint online utón képviseltették magukat Szlovénia és Románia titkárai. Október 7-én közös szentmisét mutattak be a Paulinum Gimnázium és Szeminárium kápolnájában, amelyet Német László SVD nagybecskereki püspök, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) első alelnöke mutatott be.

A magunk mögött tudható évszázadok taglalta emberi történelem nem múlt el, hogy azt háború sötétsége ne árnyékolta és nemzeteket borított feketébe. Az 1789-es francia forradalom eszméi a bukást az elégedetlenekben és elnyomottakban túlélve tovább tartották lázban az embereket, és éltették a változás szelét. Nem kellett sokáig várnia, mire a francia nemzet határait meghaladva az elégedetlen európai nemzetek szikráját lángra lobbantotta az egyenlőség, szabadság, testvériség zászlai alatt. A magyar nemzet vitorláit a XIX. századi események szelei is magukkal ragadták, amely a tragikus bukás ellenére emlékezetét az 1848-49-es szabadságharc címén örökre olyannyira beleírta a magyar nép köztudatába, hogy a kezdetek óta, még a megtorlás első éveiben sem feledkezett meg nemzete elesett hőseiről. A hősökről való megemlékezés október 6-a, mert ezen a napon lettek 1849-ben Aradon kivégezve a magyar katonai vezetőség 13 magas beosztású honvédtisztjei. Ezért tartják a délvidéki magyarok minden esztendőben ezen a napon szentmisével összekapcsolva a kegyelet adó megemlékezést Eleméren, ugyanis itt nyugszik családi kriptában Kis Ernő, az aradi vértanuk egyike. Ebben az esztendőben a szentmisét Dr. Német László nagybecskereki püspök celebrálta. Vele együtt misézett Msgr. Miocs József  a Paulinum rektora és dr. Szöllősi Tibor  temerini plébános, aki a szentbeszédet mondta a számos politikai képviselő előtt. Az oltárszolgálatot a bánáti paulinisták adták.

Idén ünnepelte szeptemberben a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület (KODDE) a harminc éves fennállását, amelyet eredetileg 2020-ban terveztek, ám a Covid-19 okozta világjárvány miatti előírások fényében ezt halasztani kellett. A megemlékezésnek a Szabadkai Városháza adott helyet a díszteremben, ahol Krmpotity Bacsó Gabriella, a KODDE elnöke nyitotta meg az ünnepséget, amelyen az elmúlt évtizedekre tekintettek vissza számot adva sikereikről. A rendezvény keretében dr. Pásztor Bálint szabadkai képviselő-testület elnöke ünnepi beszédet mondott, amelyben megemlítette, hogy egykoron ő maga is támogatott diák volt. A program keretében közreműködtek a Csáth Géza – Művészbaráti Kör szavalói és a Szabadkai Zeneiskola jelenlegi támogatott diákjai. A 30 éves működésük alatt számos vajdasági magyar diákot segélyeztek mind anyagi és más juttatások révén, így segítve őket tanulmányaik folytatásában.

Ezen diáksegélyző szervezet fennállása alatt a Paulinum Gimnázium diákjairól sem feledkezett meg, és hozzájárult tanulmányi útjaik egyengetéséhez, így segítvén elő értékes szakemberek képzését, akik itthon teljesítenek szolgálatot a magyarság megsegítésére. Ezért hálás köszönettel tartozunk az egyesület tagjainak, akik felelős munkájukat végzik, és minden egyes támogatóiknak, akik ezt lehetővé teszik.

A kommunikáció, mint információ közlés mindig fontos és meghatározó szerepet foglalt el a történelem formálásában. Ez még inkább állítható a mai digitalizált és globális világról, amely még inkább igényli az azonnali adat eljuttatását a végső felhasználóhoz. Mára már tájékoztató eszközök hálózata szövi át mindennapi életünket, és látnak el bennünket, ill. tesznek naprakésszé világi és hazai hírek terén. Mind ez mellet nem is kell külön említeni, hogy milyen meghatározó hatást fejtenek ki az ember környezetére és mindennapi életére. Idén ünnepelte a Hét Nap hetilap szerkesztősége a 75 éven át tartó működését. 1946. április 5-én jelent meg a Hét Nap első száma, és azóta töretlenül látta el hírekkel a vajdasági magyarságot. Fennállásnak 75. évének alkalmából tartott ünnepen megemlékeztek a jelenlegi és egykori munkatársak az elmúlt évtizedek küzdelmes és vidám pillanatairól, továbbá ezen okból külön ünnepi számot adtak ki. A 90-es években, amikor bekövetkezett a rendszerváltás  a hazai sajtó megnyílt az egyházi élet eseményei felé. Dudás Károly, az akkori főszerkesztő vette fel elsőnek a kapcsolatot az Egyházzal. Attól kezdve az elmúlt évtizedekre visszamenőleg a szerkesztőség az intézményünk jelentősebb eseményeit és beiratkozási felhívásait rendszeresen közli. A jelenlegi főszerkesztővel, László Edittel ezen együttműködés nem szünt meg, hanem még inkább elmélyült.  Köszönjük a több évtizedes megértést és együttműködést, és gratulálunk a szerkesztőségnek.

Az Andrejevne kirándulóhelyen fellelhető Ceptor szállodában töltött éjszaka és reggeli után 8,30-kor folytattuk az élményekkel teli tanulmányutat. Miután még egyszer megcsodáltuk a Tarcal-hegység csodás erdős környezetét, felszálltunk az autóbuszra, és a megadott úti cél következő színhelyére a karlocai Béke kápolnához mentünk. Itt meghallgattuk Olajos Anna idegenvezetőnk történelmi ismertetését. Karlócán jelentős történelmi események zajlottak. Savoyai Jenő herceg, a keresztény sereg főparancsnok miután fegyverszünetet kötött a szultán megbízottaival, a tárgyalások novemberben megkezdődtek, és maga a békeszerződés 1699. január 26-án I. Lipót által meg lett erősítve.

A továbbiakban utunk a XIII. századi Krušedol kolostor felé vezetett. A férfi rendház kellemes természeti környezetben helyezkedik el igencsak nagy területen. Itt lelhető fel a szerb pravoszláv Branković család, valamint két patriárka sírhelye is. A kolostor templomának falait 16.századból eredő bibliai eseményeket ábrázoló ikonok és festmények borítják.

Dél is elmúlt már, amikor elértük következő állomásunkat, a sokat megélt Grgeteg női kolostort, amely 1683 -tól egészen 1699- ig tartó periódusban több alkalommal leégett és teljesen elnéptelenedett. I. Lipót adományozta oda Ézsaiás Đakovićnak 1708-ban, amikor is újjáépítették.

Belgrádba érve miután a Mikan étteremben ebéddel meg lettünk vendégelve, utunkat városnézéssel folytattuk. A Kalemegdan és az elénk tárulkozó őszbe boruló főváros teljesen elbűvölt. Idegenvezetőnk fáradhatatlanul mesélte nekünk a hely történelmét és érdekességeit. Élményeink megörökítése és kis pihenő után tovább haladtunk a zimonyi várhoz. Itt már csoportunk fáradtan és csendben vette tudomásul, hogy utolsó állomásunkhoz értünk.

Utunk fél kilenckor vette végét, amikor beértünk a Paulinum Katolikus Gimnázium elé. Tanulmányutunk az élményeken kívül nagy tapasztalatokkal szolgált, hiszen a mai online világban, amikor minden egy kattintástól van tőlünk, ezzel szemben az, hogy élőben tekinthetjük meg ezeket a helyeket, mindenféleképpen helyettesíthetetlen. Élményeinket magunkkal visszük, és betesszük úti tarisznyánkba kedves emlékként.

Hálával tartozunk a Tartományi Képviselőház elnökének és a Tartományi Oktatási titkárnak és munkatársaiknak, valamint mindazoknak akik közreműködtek és segítettek a tanulmányút kivitelezésében, amely számunkra felejthetetlen marad.