Február 2-án van az Egyház számára egy jelentős ünnep. Ezen a napon van Gyertyaszentelő Boldogasszony, amelyen arról emlékezünk meg, hogy Jézus Krisztust negyven nappal a születése után Szűz Mária bemutatta a Jeruzsálemi templomban. A zsidó vallási törvények értelmében a szülők áldozatot mutattak be, ugyanis az elsőszülött gyermeket Istennek kellett felajánlani. Az evangélium elbeszélése szerint a templomnál voltak Anna és Simeon, akinek Isten azt mondta, hogy addig fog élni ameddig meg nem látja az Üdvözítőt. Simeon Jézust látván dicsőítette az Istent, és úgy hívta a gyermeket, hogy a „Világ világossága”. Innen ered egy jelentős szokás a gyertyaszentelés.

Jézus bemutatását már a 4. században is a megünnepelték, csak ekkor február 14-én, mert a karácsonyt január 6-án ünnepelték. Attól kezdve, hogy Jézus Krisztus születésének napját december 25-ére tették, így Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el a liturgikus napot Simeon és Jézus találkozásának tiszteletére: Hypapante (találkozás). A 10. századtól nyugaton a liturgikus könyvek Mária tisztulását emelték ki, így erről nevezték el az ünnepet: Purification. Majd 1960 óta a Keleti Egyház hagyománya nyomán ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartják számon. A Paulinumban megünnepeltük Gyertyaszentelő Boldogasszonyt, amely keretében rektorunk gyertyát szentelt.

Szent Balázs is a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. Eredetileg gyógyítással foglalkozott. Nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. A hagyomány szerint örmény származású volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Miután a püspökséget elvállalta, Diocletianus keresztényüldözése miatt egy barlangba vette be magát, s remete életet élt. Madarak hordták neki az élelmet és a vadak sereglettek hozzá. Addig el sem távoztak tőle, míg áldólag rájuk nem tette a kezét. Szent Balázs napján (febr. 3.) két gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen van. Balázst keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. Ezen a napon a szabadkai székesegyházban vettünk részt az esti szentmisén, amelynek keretében torokáldást kaptunk.

Gyuris Bálint

Január 25-e a római katolikus naptár szerint Szent Pál apostol ünnepe, akinek a damaszkuszi úton a Krisztussal való találkozásáról és megtéréséről emlékezünk meg, akiből majd a népek apostola lett. Ezen a napon a Szabadkai Egyházmegye búcsúját is ünnepeltük, mert 1968. január 25-én írta alá boldog VI. Pál pápa a Szabadkai Egyházmegye alapító dekrétumát. Ez az ünnepnap számunkra több okból is okot ad az örömre és ünnepelésre. Először is, mert megemlékezünk arról, hogy bármilyen bűnösök is vagyunk, ne veszítsük el a reményt a megbocsátásra. Erre utal valamelyest a „pálfordulás” kifejezés is.  Másodszor az öröm miatt, amit az Egyház érzett Pál megtérésekor a keresztények üldözése után. Harmadszor pedig a csoda miatt, amit Isten vitt végbe. A legnagyobb üldözőjét a leghűségesebb követőjévé tette. Ezen a napon délelőtt a Paulinum káponájában emlékeztünk meg, amelyről már írtunk, és délután ünnepi szentmise lett tartva a szabadkai székesegyházban, amelyet msgr. Slavko Večerin püspök mutatott be. A Paulinum tanulói jelen voltak a püspöki misén, amelyen az asszisztenciát adták.

Varga Sámuel

Előző számos tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a 2020. tavaszán kialakult világot átfogó váratlan járvány következtében a hétköznapi élet kizökkent a társadalom minden színterén. A kialakult helyzet véget különféle rendeletek léptek érvénybe, amelyek rányomták bélyegüket minden egyes eseményre. A 2020/21-es iskolai tanév lefolyásának módjára, miként az előző esetében, a számos rendeleti változások sok kérdést és kétséget vetettek fel egyaránt a programok további szervezésével kapcsolatban. Ilyen körülmények közepette született a döntés, hogy a Paulinum napját és kápolna búcsúját, ha újabb távoktatást nem rendelnek el, akkor korlátozott körülmények közepette lesz megtartva. A téli szünet után a minisztérium nem rendelte el a kizárólagos online oktatást, így január 25-én megültük intézetünk névadójának, Szent Pálnak ünnepét a kápolnában.

A búcsút korlátozott létszám miatt, az előző évekkel ellentétben, szűkebb körben lett megtartva. Az szentmisét az intézet igazgatója – rektora, msgr. Miocs József vezette. A szentbeszédeket az intézet lelkésze, ft. Marko Forgić  horvát nyelven, és magyar nyelven ft. Tojzán László nevelő, akik Szent Pál életét, annak nehézségeit bemutatva hangoztatták a népek apostolának szavait, hogy az erő a gyengeségben nyilvánul meg, és Isten kegyelme formálta és tette azzá, aki képesé vált minden nehézséget legyőzni. A szentmise végén a diákok alkalmi műsort tartottak, amelynek keretében magyar és horvát nyelven verseltek, valamint hangszereken, többek között citerán, trióban hegedűn, gitáron és klarinéton, továbbá orgona kisérettel szóló éneket adtak elő.

Az ünnepséget jelenlétükkel, időt áldozva meglepték Pásztor István a Vajdasági Képviselőház és a VMSz elnöke, Szakállas Zsolt a tartományi oktatási titkár, Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke, dr. Pásztor Bálint, Kern Imre alpolgármester és dr. Josip Ivanović a Tanítóképző Kar dékánja. Az ünnepség az intézet nagy ebédlőjében szerény társalgással zárult, amelyen az új püspök msgr. Slavko Večerin is részt vett.

Az idei évben a koronavírus járvány miatt, már novemberben hazaköltöztünk, és egészen december 21-ig online oktatás révén folytattuk tanulmányainkat. Az online oktatás lehetővé tette, az mellett, hogy otthoni környezetben tanultunk, hogy a hajnali miséken rendszeresen részt tudtam venni, és lelkiekben készülni Urunk születésére. Annak ellenére, hogy a Covid-19 vírus még mindig fenyegetést jelent világunkban, hála Istennek, a karácsonyi miséket meg volt szabad tartani. Így a húsvéttal ellentétben karácsony megünneplése majdnem a normális kerékvágásban történhetett meg.

A csantavéri Páduai szent Antal tiszteletére felszentelt templomunkba, a szépen bevált szokásokhoz igazodva, idén is fenyő került, valamint szintén megépítésre került a betlehem, amiből jómagam is kivettem a részem. Amikor befejeződött az éjféli mise, látszott az emberek arcán a megnyugvás, a sóhaj, hogy végre, legalább ezt nem húzta át a vírus.  Meglátogattuk a rokonokat, jókat beszélgettünk és megajándékoztuk egymást. Az óévet családi körben búcsúztattuk, majd az újévet, január 1-én Szűz Mária istenanyaságának és a béke napján Istennek hálát adva és szórakozással töltöttem. A szünet utolsó napjaiban kipihenten és örömmel telve szedtem össze személyes dolgaimat, hiszen tudtam hova megyek és tudtam, hogy egy olyan közösségbe térek vissza, és találkozok újra tagjaival, akikre számítani lehet. Most pedig az iskolapadba visszatérve teljes erőbedobással készülök az előttem álló iskolai időszakban, ugyanis elérkezőnek látszik a négy év utáni érettségi és pályaválasztás.

Huszár Ádám

Több mint két évtizede a rendszerváltás után, különböző szervezetek karácsony alkalmából igyekeznek örömet szerezni és  megajándékozni intézetünket. Az ajándékozók küzül kiemelkedik Reiland – Westfalia németországi tartomány Menden városa. Az adományok fő szervezője a Traeger család, aki éveken keresztül gyűjtést szervez, hogy az ünnepeket örömmel töltsék el a paulinisták és a személyzet. Ebben az esztendőben a válságos pandémia ellenére is megszervezték a támogatást. A csomagok édeségeket, ruházati cikkeket és iskolai, intézeti eszközöket tartalmaztak. Hálásak vagyunk, elsősorban a Traeger családnak, aki fáradságot nem ismerve gyűjtési akciót szervezett, és elkészítették a csomagokat. Úgyszintén megköszönjük dr. Elisabeth Fessl de Alemany nyugalmazott orvosnőnek, aki a Máltai Szeretetszolgálat által szervezte meg a zökkenőmentes szállítást.

Az idei évre rányomta bélyegét a Covid-19-es vírus. Elmondhatjuk, hogy egy emlékezetes évet tudhatunk magunk mögött. A járvány terjedését fékezni hívatott rendeletek a társadalmi és magán életet egyaránt kihívások elé helyezték. A változások forgatagában, amikor úgy hírlett, hogy a 2020-as év végére az élet ismét visszatérhet a régi kerékvágásba, az szertefoszlott. Az egészséget védeni rendeltetett ellőírások bertartása mellett lett megtartva a kiértékelő félévi gyűlés. Idén az eddigi szokástól eltérve a féléves gyűlés decemberben lett megtartava és nem januárban. A megbeszélésen az igazgatón kívűl a titkár és a négy osztályfőnök voltak jelen. Sor került a diákok eredményeinek ismertetésére és megvitatására. A hangsúly a tanulmányok fellendítésén és javításán volt. Az idei félévi osztályátlagokkal általánosságban meg voltunk elégedve, arra tekintve, hogy az utóbbi egy hónapban az oktatás online felületen ment végbe. A gyűlés második felében megbeszélésre kerültek a további fejlesztések, és bemutatásra került a féléves program.

Az egyházi év két nagy ünnepköre közül míg a téli, a karácsonyi ünnepkör a megtestesülést, addig a tavaszi, a húsvéti ünnepkör a megváltás misztériumát ünnepli. Mire is emlékeztünk a karácsonyi időszakban? A karácsonyi ünnepkör előkészületi ideje a magába foglaló négy hetes ádvent, amikor is magunkba fordulva, önvizsgálatot tartva lelkileg készülünk a Megváltó születésére. A karácsonyi ünnepkör 1969 óta ádvent első vasárnapjától a vízkereszt utáni, első évközi vasárnapig tart. December 25-én éjfélkor ültük Jézus születésének emlékezetét. Urunk születésének ünneplése nyolc napon keresztül tart. Ezt az időszakot, amely január 1-ig tart, karácsony nyolcadának nevezzük.  Az első napon, azaz december 26-án emlékeztünk az Egyház első vértanújára, Szent István diakónusra. December 27-én volt Szent János apostol és evangélista, akinek az evangéliumából hallhattunk részletet karácsonykor. Idén elmaradt, mert vasárnapra esett, amelyen a Szent Családot ünnepeltük.  Karácsonyt követő vasárnap mindig, ahogy mondani is szoktuk a Szent Család vasárnapja, amikor a Szűz Mária, Szent József és Jézus alkotta családot ünnepeljük, amit az Egyház példaként állít a mai családok elé. December 28-án volt Aprószentek. Ekkor emlékezünk meg azokról a kisgyermekekről, akiket Heródes katonái a gyermek Jézust keresve megöltek. December 29-én megemlékeztünk Becket Szent Tamás püspökről és vértanúról, 31-én pedig Szent Szilveszter pápáról. Az új esztendő első napján, január 1-én Szűz Máriának, Isten szent Anyjának főünnepe volt, amely egyben a béke világnapja is.  Január 6-án volt Urunk megjelenésének ünnepe. Szokás ezt a napot Vízkeresztnek is nevezni, régebben ugyanis ekkor ünnepelték Jézus Krisztus megkeresztelkedését. Ezért is szentelnek vizet ezen a napon a szentmisében. Ekkor veszi kezdetét a ház megáldása. Isten áldását kérjük ilyenkor a házra és annak lakóira az új esztendő kezdetén. A ház megáldásakor az ajtó fölé került a „20 + C + M + B + 21” megjelölés. A betűk az évszám első és második tagja között jelentik a „Christus mansionem benedicat” (Krisztus áldja meg a házat) imádságot, de szokás a három betűt a három „király” neveként olvasni: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Ezeket a sorokat olvasva, most már mindannyian magunk mögött tudhatjuk az ünnepeket, és úgy is tekintünk rájuk, mint az év egy részére, ám miként minden reggel ránk virrad, úgy kell minden nap karácsonyi örömmel ébrednünk.

Huszár Ádám

VARGA ZOLTÁN a nevem. Szabadkán születtem, kiskorom óta birkóztam és válogatott is voltam.  Középiskolában kezdett el érdekelni a fizika, minek után az újvidéki egyetemen beírtam az asztrofizika szakot.  Az egyetem végett abbahagytam a birkózást. Civil szervezetekben is tevékenykedtem, mint a Holdsugár klub, VaMaDisz. A sport és az önkéntes tevékenykedés miatt sokat utaztam, többek között eljutottam az Amerikában található Colorado Sprigs-be. A környező európai országokban többször is megfordultam.

Tanulmányaim: 2012-ben a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium sport szakán érettségiztem. Ezután iratkoztam be az Újvidéki Egyetem Természettudományi Kar Fizika Tanszékére.

Szakmai tapasztalataim:

• 2017/18-as tanévben a szabadkai Október 10 Á.I.-ban tanítottam fizikát és műszaki oktatást.
• 2018/19-es tanévben a Szabadkai Egészségügyi Középiskolában tanítottam fizikát

A Paulinum gimnáziumról szerzett tapasztalatom: amikor bekerültem a gimnáziumba lelkes fogadtatás várt barátságos légkörrel. Tapasztalt és odaadó tanárokkal vagyok körülvéve mindig mosollyal az arcukon. Az egész intézmény úgy működik, mint egy nagy család. Egymást kisegítve és fáradhatatlanul tologatjuk a diákokat a helyes útra, reménykedve, hogy mikor kikerülnek innen, néhány év után, visszatekintve megértik gondoskodásunkat és munkánkat.

Tanári elhivatottságom célja, mint minden tanárnak, hogy a saját tudásomat átadjam a fiataloknak. Ez egy egyetemes ösztön minden szülőben és pedagógusban, hogy az évek alatt megszerzett tapasztalatokat átruházzuk a következő generációra. Mikor rátaláltam a csillagászatra, és láttam mennyi szépséget rejt magában, hiányoltam ezt a szépséget ifjabb koromban. Ezt a tudást szeretném eljuttatni minden érdeklődő fiatalnak.

Patócs László

2010 – doktori stúdium, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelv és irodalom program

2009 – 2010: mesterképzés, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Tanszék

2008 téli szemeszter: CEEPUS ösztöndíj, Universität Wien, Insitut für Europäische und Vergleichende Sprach und Literaturwissenschaft, Abteilung Finno-Ugristik,

2005 – 2009: alapképzés, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Tanszék

Szakmai tapasztalat:

2020. szeptember: magyar nyelv és irodalom tanár, Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium, Szabadka

2015. november – 2020. június: újságíró, szerkesztő, Vajdasági Rádió és Televízió, Újvidéki Rádió, Magyar Szerkesztőség

2015. augusztus – 2015. november: újságíró, Családi Kör hetilap

2011. március – 2014. február: tanársegéd, Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Tanszék

2009. szeptember – 2011. február: újságíró, Vajdasági Rádió és Televízió, Újvidéki Rádió, Magyar Szerkesztőség

A Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnáziumban minden feltétel adott ahhoz, hogy a diákok megfelelő ismeretekkel vágjanak neki a felsőoktatásnak. A kis létszámú osztályok kiváló atmoszférát teremtenek az elmélyült munkához, így a kiemelten fontos elméleti és gyakorlati oktatási egységek elsajátítása is könnyebben történhet meg. A tanulói közösség tagjai közötti szoros kapcsolat csak segíti a munkát: eddigi tapasztalataim szerint a diákok igenis számítanak egymásra, és remélhetőleg ezt a tanulmányaik során is alkalmazzák.

A magyar nyelv és irodalom tárgy tanáraként a fent részletezett alapokra támaszkodom. Fontosnak vélem, hogy a diákok mélyreható és a jövőben alkalmazható ismeretekkel gazdagodjanak mind az irodalom, mind pedig a nyelvészet területén. Utóbbi elengedhetetlen az önkifejezés, a minél pontosabb fogalmazás és a gondolatok megfogalmazása miatt, az irodalmi szövegkorpusz megismerése és a világlátásukba való beépítése kiinduló pont a mindennapokhoz: legyen szó a humán irányultságú felsőoktatásról, a közösség megszólításáról, a nyilvános eseményeken való felszólalásokról. Az irodalom kultúránk tartóoszlopa, egy olyan terület, amely elképzelhetetlen a Biblia szövegisége nélkül, a kortárs művek is ezer szálon kötődnek a keresztény hagyományhoz. A Paulinum tanáraként a célom az, hogy minél alaposabb ismeretekkel gazdagítsam a diákokat: fel kell ismerniük, hogy a tantárgy nem valamiféle nyűg, hanem olyan ismeretek tárháza, amelyre szinte minden élethelyzetben lehet hagyatkozni.