A Paulinum, mint országunk egyedülálló katolikus alapítású intézménye, egy kis közösség, ami egyben tartja a bácskai, bánsági és szerémségi fiatalokat, de a vajdasági fiatalok mellett, vannak itt a környező országokból  is.

A Paulinum egyben kollégium és iskola, ahol a tanárok nemcsak tanítanak, hanem nevelnek is. Az iskola mottója latin közmondás szerint: Ora et labora -  Ima és munka, mivel a bentlakók életében az ima és a tanulás (munka) nagy szerepet játszik. A diákok a Paulinumban mindig új ismereteket szereznek, mivel mindig más helységeket látogatnak meg, programokat szerveznek, amelyekkel gazdagítják tapasztalataikat a diákok. Az iskola 55 éves fennállása alatt minden végzős generációból értelmiségi embereket nevelt ki, akikből egyházi, közéleti, politikai vagy más nagyobb funkcióban álló személyek lettek.

A Paulinumba azok jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a filozófia, a teológia, a történelem,  a klasszikus nyelvek és a klasszikus kultúra iránt, valamint a hitét elmélyíteni szeretné. A gimnáziumban  a hangsúly az anyanyelveken van, a latinon, a hittanon és a történelmen. Az érettségin ezen tantárgyak szerepelnek. Az iskola a legjobb feltételeket nyújtja a diákoknak. A tanárok igyekeznek mindenkiben megtalálni az adottságokat és azokat tovább fejleszteni.  Az intézetben lehetőség  nyílik a szabad foglalkozásra, mint például a zene, a verselés, az irodalom, a festészet, sportolás és kézimunka terén. Az iskola mindenkit önbizalomra és helytállásra nevel, és hogy fejlessze a diákok képességeit a legnagyobb mértékben. Az intézményben nemcsak jó barátot talál a bennlakó, tulajdonképpen itt olyan, mintha mindenki testvére egymásnak.

Az iskola és a kollégium egy épületben helyezkedik el, ezzel is könnyebb a diákoknak, mivel reggel nem kell a hidegben, esőben, szélben, hóban várni az iskolabuszra. A kollégium és az iskola megfelelően van felszerelve: saját edzőterme, számitógépterme, könyvtára, tornaterme és étkezdője is van, de ezek mellett vannak még zenetermek, zongorákkal és más hangszerekkel ellátva. Az épület egyik legszebb helyisége a kápolna. A tanulók a szabadidejüket a felsorolt helységekben töltik, vagy egy sétát tesznek a városban, amely folyamán útbaejtik a számukra kedvenc Bódis nevezetű kávézót. Minden nap van előírt tanulási idő, amikor a diákok vagy a saját osztályukban, vagy a külön álló tanulóteremben tanulnak közösen, egyedül, illetve egy idősebb osztálytárs segítségével. Az iskolaév végén jutalomban részesülnek a legjobb eredményt elérő diákok.

Vajdaságban szinte a papság legnagyobb része itt tanult, de ez nem azt jelenti, hogy az iskola csak azoknak van fenntartva, akik a későbbiekben teológiát szeretnének tanulni, hanem azok részére is, akik más főiskolákra és egyetemekre szeretnének beiratkozni, viszont igényelik a jó oktatást és a kereszténységre való nevelést. Az iskola elérhetőségét megtalálják a honlapon (www.paulinum.edu.rs), és az iskolák és a plébániák  plakátjain.

A Paulinum mindenki jelentkezését várja, jelentkezz te is, és légy kiválóság!

Amióta a Paulinum Gimnázium és Kollégium elismerésben részesült, mind több média érdeklődik az iskola után. Ezt elsősorban a helybéli, a szabadkai médiák teszik, utána a tartományi médiák és végül a külföldiek, különösen a magyarországi és horvátországi médiatudósítók. Minden médiatudósítót az iskola irányzata érdekli, amely klasszikus irányzatú nyelvi gimnázium. A legfontosabb kérdéseik, milyen gimnázium, milyen irányzatú és milyen tervet és programot valósít meg.

Az elmúlt héten az Újvidéki Rádió AS FM tudósítója járt a Paulinumban, aki riportot készített az iskoláról. Mivel ő először hallott és járt egy egyházi alapítású iskolában, meglepődve járta körül a gimnázium osztályait és helységeit, és egy reális tudósítást állított össze, amelyet majd e hónap végén rendszeresen sugározni fog az AS FM.

A vallásügyi miniszter, illetve jelenleg a vallásügyi minisztert az Igazságügyi Minisztérium felhatalmazott igazgatója helyettesíti. Ő vallási és felekezeti ügyeket koordinál, és ő mindig hangsúlyozza, hogy országunkat nem lehet egy gazdag nyugati állammal összehasonlítani. Mégis lehetőségeik szerint az egyházi alapítású iskolák működését maximálisan támogatják. Elsősorban az iskolák fejlesztését és korszerűsítését helyezik előtérbe. Amikor a minisztérium anyagi javakhoz jut, akkor az ilyen iskolákat külön támogatásban részesíti. Ilyen támogatásban részesült a Paulinum Gimnázium a közelmúltban. A támogatásból az iskola szertárát újíttattuk fel és a szeminárium (kollégium) éjjeli kisszekrényeinek egy részét. Mindez nagyon jól jött, hiszen újítások nélkül nincs előrehaladás.

Az iskolás diákok égészségi ellenőrzését az ország Egészségügyi Minisztériuma felügyeli. A minisztérium előírások és szabályzatok alapján rendeli el, hogy az iskolaorvosok és a védőnővérek, milyen időközönként látogassanak meg egy – egy iskolát. A Szabadkai Egészségügyi Központ mindenben az előírásokhoz és a szabályzatokhoz tartja magát. Külön van ambulancia az óvodások, az általános iskolások, a gimnazisták és az egyetemisták számára. Ezen felül minden iskolának van egy megbízott orvosa, akihez a tanulók betegségük folyamán fordulhatnak. A betegségek esetén kívül évente a diákok egészségügyi ellenőrzésre mennek osztályonként az egészségügyi otthonba. Mindez érvényes a paulinista diákokra is, és ennek érdekében voltak tanulóink az elmúlt héten egészségügyi ellenőrzésen.

A farsang a karácsonyi ünnepkör zárásával kezdődik és húshagyókeddig tart. Az ezt  követő szerda, hamvazószerda, a nagyböjti időszak kezdete. A hamvazószerdáig tartó farsang jellegzetessége a vidámság, mulatozások, bálak és a népünnepélyek. A farsangi vidámságokat az első keresztények a római időkből vették a rossz szellemek és a téli időszak elűzésével. Századokon át alakult ki a mai értelemben a farsangolás és a télbúcsúztató. Az Egyház az erkölcsös mulatságokat mindig engedélyezte, de a bujaságot szimbolizáló szokásokat már nem. A farsang csúcspontja a karnevál. Ez farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart, és ezzel zárulnak a mulatságok és a különböző rendezvények.

A Paulinum fennállása óta mindig megtartotta a farsangolást. A múltban, amikor még sok diák volt, színvonalas előadásokat és színdarabokat tartottak az intézetben. Az utóbbi időkben, szerényebb körülmények közt, de minden esztendőben megtartják a farsangot vagy alkalmi műsorral, vagy egy mókás esttel. Az idén a paulinisták farsangvasárnapra hazamentek, és otthon töltötték a vidám napot a szeretteikkel. Húshagyókedden a Paulinumban alkalmi műsor volt, amelyen beszédek, zeneszámok, szavalatok és utánzási, illetve imitációs számok szerepeltek.

A nagyböjt hamvazkodással kezdődik. Ezt a gyakorlatot, a hamvazkodást a keresztények az ószövetségi népek hagyományából veszik. A hamvazkodás a bűnbánat és a vezeklés jele. Mind erre maga az Isten Fia, Jézus Krisztus utal, sőt magát is alávetette a vezeklésre és a bánbánatra. Az első keresztények nagyon komolyan vették a megtérést és a bűneik megvallását. Ez a hagyomány maradt szokásban a későbbi keresztényeknél. A böjti időszak lényege a bűnbánat, a megtisztulás és az áldozathozatal. A Paulinum Gimnáziumban és Szemináriumban is a hamvazkodással kezdődik a nagyböjt. A hamvazószerdai szentmisét és a hamvazást rektorunk tartotta. Beszédében az evangéliumi intelmekre utalt, hogy ebben a szent időben többet imádkozzunk, megfelelő módon böjtöljünk, és lehetőségeink szerint támogassuk szegényebb testvéreinket. Ezek által juthatunk közelebb Jézushoz, aki a mi Megváltunk, Üdvözítőnk, és aki által a feltámadás dicsőségébe juthatunk.

A Szabadkai Városi Könyvtárban február 22-én lett megtartva az évente megrendezésre kerülő szavalóverseny városi döntője. A szavalók három kategóriában léptek fel. Az első korosztály az I. osztálytól a IV. osztályig. A második korosztály az V-től a VIII-ig, a harmadik korosztályban viszont a középiskolások voltak. A szavalók magyar, horvát és szerb nyelven mondták a verseket. Az alsós diákok verselése három percig tartott, a középiskolásoké viszont négy percig. A szavalóversenyen két paulinista diák vett részt, Hegedűs András, II. osztályos és Juhas Đuro, III. osztályos. Hegedűs András József Attila „Gyermekké lettél” című verssel lépett fel. Juhas Đuro pedig Silvje Strahimir Kranjčević „Eli, eli lama azavtani“ című verset szavalta el.

A versenyen sokan léptek fel, ami nagy konkurenciát jelentett. Annak ellenére szavalóink megállták helyüket és elismerésben részesültek, ami csak is iskolánk javára szolgál.

A mai Szent Kereszt templom 1896-ban épült, mint mauzóleum (temetkezési hely) a nemes Vojnits Bajsai család részére.  A templom, amely Vojnitsné hagyatékából épült, 1933-ban alapított vikariátus istentisztelet helyszíne lett. 1956. I. 1-én pedig magalakult az önálló Szent Kereszt plébánia, és ennek a  temploma lett. 1959-ben a hívek számának a növekedése véget a templomot kibővítették. Azóta a Szabadka városának egyik legnagyobb plébániájává nőte ki magát.

A templom kriptával illetve altemplommal rendelkezik, amelyben a nemes Vojnits család tagjai nyugosznak. A templomot a vikariátus alapítása óta megszakítatlanul liturgiai szolgálatra használják, az altemplomot viszont a látogatók számára alkalomadtán megtekintésre bocsájtják.

A Paulinum közössége ebből a célból látogatott el a Szent Kereszt templomba. Először a felújított templomot tekintették meg a szeminaristák, utána viszont a Vojnits Bajsai család nyugvóhelyét. A templomban a plébános, ft. dr. Csizmár Oszkár fogadott minket, aki elmondta a templom és a temetkezési kripta történetét.

A templom és a kripta megtekintése után, átmentünk a plébániára, amely úgyszintén mint a templom fel lett újítva és ki lett bővítve, méghozzá római építkezési stílusúban.  Miután a plébános bemutatta a plébániát, a hittan teremben megvendégelte a szeminaristákat.

A paulinumi diákok az érettségi után országunkban vagy pedig a környező országokban folytatják tanulmányaikat. Akik teológiát szeretnének tanulni, eltekintve attól, hogy a papi pályát választják, vagy más egyházi szolgálatot, azok mind külföldre mennek tovább tanulni, hiszen országunkban nincs teológiai főiskola illetve fakultás. A magyar ajkú diákjaink Budapesten, Szegeden, Esztergomban és Veszprémen tanulnak. Az említett városok teológiáikkal a Paulinum kapcsolatot tart. Az elmúlt héten a veszprémi teológia egy csoportja látogatást tett a Paulinumban. Megtekintették az iskolát és a szemináriumot, és elbeszélgettek az elöljárókkal és a tanulókkal.

A katolikus hívek, mondhatjuk hogy a világ minden táján február 11-e előtt ájtatosságokat tartanak Szűz Mária tiszteletére. A Boldogságos Szűz Mária tisztelete az ő szeplőtelen fogantatása dogmájának (1854) kihirdetésé után terjedt el, de valójában akkor, amikor 1858-ban Lourdes-ben megjelent Bernadette Soubirunak. A február 11-i megjelenése alkalmával kijelentette, hogy ő a Szeplőtelen Anya. Francia nyelven: „Je suis Immaculae Conseption” én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás. Továbbá a Szűz Anya háromszor szólította fel bűnbánatra és bíztatta Bernadettet, hogy serkentse imára az embereket a bűnösök megtérésére. Mivel három alkalommal hívta fel a figyelmet a bűnösök megtérésére, ezért később három napi (triduum) illetve kilencedeket vezetett be az Egyház a lourdesi Mária tiszteletére.

A szabadkai székesegyházban több mint másfél évszázada hagyománya van a Mária tiszteletének. Minden esztendőben február 2-tól 11-ig lelki megújhodást tartanak a hívek részére. Így volt ebben a hónapban is. A paulinisták alkalom adtán vesznek részt az ájtatosságon. Első alkalom volt, hogy ebben az esztendőben triduumot tartottak a Paulinum kápolnájában. A Mária szobor előtt imákkal és énekekkel elmélkedtek Szűz Mária tiszteletére.

Február 11-én a székesegyházban a paulinisták részt vettek a záró ünnepségen, amelyet főpásztorunk, msgr. Pénzes János püspök tartott.