A kedves olvasók, több mint valószínű, hogy a médiákból értesültek arról a sajnálatos eseményről, miszerint március 26-a, szerda virradóra illetéktelen tettesek betörtek a Paulinum épületébe. A tolvajok a hátsó udvar felőli kapun és ajtón keresztül jutottak be az épületbe. Elvittek négy laptop számítógépet, egy mobiltelefont és egy pendrive adathordozót. Három számítógép, a telefon és az adathordozó a diákok tulajdonát, egy számítógép viszont a gimnázium tulajdonát képezte. A lopást mindjárt a reggeli órákban észleltük és azonnal megkezdődött a nyomozás és a keresés. A szabadkai rendőrség illetékesei a helyszínre érkezve felvették az adatokat, valamint a biztonsági kamerák videófelvételeit, és megkezdték a nyomozást. A szabadkai rendőrség nyomozóinak áldozatos és kitartó munkájának köszönhetően, az eltulajdonított tárgyak már vasárnap visszakerültek az intézetbe, de mivel a nyomozás még tart, a rendőrség nem közölt egyéb információkat az elkövetőkkel kapcsolatban. Ez úton is köszönetet mondunk a rendőrség és a nyomozó iroda munkatársainak, valamint mindazoknak, akik bármilyen módon segítették a nyomozást és a tettesek felkutatását és az eltulajdonított tárgyak visszaszerzését.

Március 19-e Szent József ünnepe, akit az Egyházban a Boldogságos Szűz Mária után a legnagyobb tisztelet illet. Szent József a szent engedelmesség, a családi gondoskodás és a szerény alázatosság példaképe. A Paulinum Gimnázium és Szemináriumban az ünnep alkalmával tanítási szünet van, hiszen ezen a napon van intézetünk rektorának és igazgatójának, Msgr. Miocs Józsefnek névnapja. A szemináriumokban ősi hagyomány, hogy az intézet mindenkori vezetőjének névnapján tanítási szünet van és a közösség együtt ünnepel. A rektor urat a szeminaristák egy alkalmi műsor keretében köszöntötték fel, amelyen énekek és köszöntő beszédek hangzottak el. Horváth Ákos és Vojnić M. Tomislav érettségizők a szeminaristák nevében megköszönték a rektor úr minden fáradozását és törődését, amit az intézetéret és a diákokért tesz. Az ének és zeneszámokat fuvola, furulya, dob, gitár és zongora kíséretével adták elő Horváth Ákos, Hoc Zdenko,Vojnić M. Tomislav, Rudinski Bogdan, Oros Mihály és Ft. Baranyi László és Kujundžić Marijan prefektusok vezetésével. A rektor úr megköszönte a köszöntő és szívhez szóló szavakat, valamint az alkalmi műsort, és az ünnep alkalmával szentmisét mutatott be a szeminárium kápolnájában a Paulinum diákjaiért és jótevőiért.

A szabadkai Városháza előcsarnokában fotókiállítás nyílt meg március elején a környékbeli gombákról, A gombák csodálatos világa címmel.. A kiállítás Aleksander Lukic fényképész alkotását tárja elénk és mutatja be. Több mint ötven fénykép ábrázolja a Vajdaságban jellegzetes és honos Fruska Gora-i erdők gombafajtáit. Szinte hihetetlen, hogy több mint 500 gombafajta létezik Vajdaság területén. A gombák ezen a színes fotókiállításon szinte kihívóak, mert egyesek gyönyörű szép virágként jelennek meg, mások viszont mint valamint étkezési cikkek, torták vagy másfajta sütemény alakjában. A kiállítás szakszerű úgy a fotóművész részéről, mint a biológusok részéről, hiszen eredeti latin nevekkel vannak feltüntetve. Ez azért van, mert ezeknek a szakkifejezésieket teljes értelemben le sem lehet fordítani. A kiállítás lenyűgöző és nagyon érdekes, és mint ilyent mi is átéltük, amikor megtekintettük a kiállítást a gombákról.

A 19. és 20. század háborús időszakainak következményeként sokan el kényszerültek hagyni az egykori Magyarország területét beleértve Délvidéket is, egy jobb és szebb jövő reményében. Sokuknak választásuk sem volt, kénytelenek voltak elhagyni az országot, szinte elüldözték őket. Sokuk a tengeren túlon, Kanadában telepedtek le, Torinó és környékén, akiknek létszáma még manapság is meghaladja a százezert. A kitelepültek létrehoztak a Magyar Egyesült Alap szervezetet, amelynek többek között a célkitűzése, hogy támogassa az itthoni magyarokat. Ennek a szervezetnek tagjai már évek óta szívükön viselik a Paulinum Szeminárium és Gimnázium, valamint az egész Délvidék sorsát, és minden évben egy szép összeggel támogatják tanulóink iskoláztatását. A 2013/2014-es tanévre is megérkezett ez a támogatás, amelyet Somorjai Ágnes asszony közvetítésével érkezett meg hozzánk. Ez úton is kifejezzük hálánkat és köszönetünket a támogatásért és Isten bőségesen fizesse meg nagylelkűségüket .

Szabadkán a Szent Rókus templomban hosszú évtizedekre visszanyúló története van a Szent József kilencednek, amelynek egyik napján, már évek óta, a szeminaristák is részt vesznek. Az idei évben, Msgr. Dr. Anisic Andrija plébános meghívására, március 13-án vettünk rész a szentmisén és az ájtatosságon, amelyet Msgr. Miocs József rektor és igazgató vezetett. Rektor úr megköszönte a meghívását és a sok áldozathozatalt, melyet a plébános és a hívek tesznek a Paulinum közösségéért. A szentbeszédet Baranyi László prefektus tartotta Ferenc pápa, Evangelii Gaudium (Az evangélum öröme) kezdetű apostoli buzdítása alapjá, az Egyház missziós küldetéséről. A szentmise végén mindnyájan a Szent József oltár elé térdeltünk és elénekeltük a litániát, valamint elmondtuk a felajánló imát Szent József közbenjárását kérve életünkre. Még egyszer köszönetet mondunk Anisic atyának a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért, amelyben részesültünk.

Szabadkán több helyszínen emlékeztek a március 15-ei eseményekre. Koszorúztak Paganini József tüzérszázados sírjánál a Zentai úti temetőben, a Zsidótemető ’48-as emlékművénél, valamint a VMSZ szervezésében Palicson is megszerveztek egy színvonalas megemlékezést. Szombaton megkoszorúzták a Kossuth-szobrot is a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ előtti Kossuth Lajos téren. Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom emlékére megtartott ünnepségen Plank Zoltán konzul tolmácsolta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A szabadkai központi ünnepségeken lehetőség szerint a szeminaristák is részt vettek, hiszen a forradalom emléknapja része történelmünknek és nemzeti identitásunknak. E mellett mind a történelemnek, mind pedig az irodalomtörténetnek lényeges fejezetét jelentette és jelenti ma is a szabadságharc és a forradalom. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon megrendezett emlékezésen Dr.Takács Márta dékán asszony és egykori matematika tanárnőnk külön köszöntötte a paulinistákat és örömét fejezte ki, hogy jelenlétünkkel megtiszteltük a Tanítóképző Kart, és hogy bekapcsolódtunk a közös emlékezésbe, ünneplésbe.

A Paulinum liturgikus életének és lelki programjainak kiemelkedő eseménye mindenek előtt a napi szentmise, de e mellett más lelki programoknak, ájtatosságoknak, rekollekcióknak és elmélkedéseknek is helye van a szeminárium napirendjében. Az elmúlt csütörtökön, mintegy ráhangolódásként a nagyböjti szent időszakra, a szeminaristák egy kis csoportja megszervezett egy fél órás szentségimádást a szeminárium kápolnájában. A csütörtöki szentségimádás emlékeztet minket az Oltáriszentség és az egyházi rend szentségének alapítására, és ez alkalmat ad arra, hogy imádkozzunk papi és szerzetesi hivatásokért. De e mellet imádkoztunk azokért is, akik más hivatásban fogják megélni keresztény küldetésüket és hivatásukat. A keresztény életet el sem lehet képzelni imádság nélkül, hiszen nap mint nap szükségünk van lelki erőre feladataink teljesítésére. Az adoratio elmélkedéseit és zeneszámait Horváth Ákos, Hoc Zdenko, Vojnic M. Tomislav, Rudinski Bogdan és Oros Mihály állították össze és vezették. A szentségimádás valóban lélekemelő volt, hiszen az Oltáriszentségben jelenlevő Krisztust egészen közel érezhettük magunkhoz.

Köztudott, hogy a médiák minden szinten a választásokon való részvételre serkentenek és utalnak minket. A katolikus egyház nem részrehajló, de úgyszintén biztatja híveit, mint felelős állampolgárokat, hogy vegyenek részt a választásokon és lelkiismeretük szerint szavazzanak. A 2014-es év a választások éve lett. Szerbiában március 16-ra írták ki a parlamenti választásokat, Magyarországon viszont április 6-ra. Msgr. Német László nagybecskereki püspök, egykori paulinista ezt írja körlevelében a választásokról: „A parlamenti választások lehetőséget nyújtanak arra, hogy mindenki részt vegyen jövőjének a megformálásában. Számomra választási joggal élni annak a reménynek a következménye, amely hisz egy jobb jövőben, egy olyan társadalom kiépítésében, ahol lehetséges biztonságban és emberhez méltóan élni.

A választásokon való részvétel a katolikus felfogás szerint lelkiismereti kötelesség. Ha nem megyek el szavazni, akkor ugyancsak döntöttem a lelkiismeretem szerint, de nem használtam ki a lehetőséget arra, hogy csak egy kicsit is hozzájáruljak a közös, társadalmi élet formálásához. Szinte természetesnek vesszük, hogy szidjuk és kritizáljuk a politikusainkat, a rossz állapotokat, melyekkel lépten-nyomon találkozunk. A közéletet azonban csak kritikával és hallgatással nem lehet megváltoztatni, ide személyes hozzájárulás is szükséges”.

Mi paulinisták, akik betöltöttük a 18. életévünket, élni fogunk a szavazási lehetőséggel és szavazni megyünk, és imádkozni fogunk azokért, akik majd a jövőben országunkat és az anyaországot kormányozzák mindnyájunk javára.

A nagyböjti idő hamvazkodással kezdődik. A hamvazkodás az őskeresztények hagyományából veszi gyakorlatát és a hívők fejére hamut szór. Ez a vezeklés jele. Még ma is őrizzük annak emlékét, hogy az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán keresztet rajzol a hívek homlokára, és közben mondja, hogy „emlékezzél meg, hogy por vagy és porrá leszel”. A böjti időszak vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás és az áldozathozatal, amely kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és érte való áldozatvállalást.

A Paulinumban a hamvazószerda bűnbánati és böjti nap és közös szentmise keretében hamvazkodással kezdődik. Rektorunk mutatta be a szentmisét és a szentmise keretében kiemelte, hogy mi egy kis közösség vagyunk, de nekünk is a tanítás szerint hármas céllal kell átélnünk a nagyböjti időszakot. Azt, hogy ez időben többet fogunk imádkozni, megfelelő módon böjtölünk és lehetőségünk szerint szerint alamizsnát adunk a szegényebb testvéreinknek, és így megosztjuk azt, amink van. Ezek által ez a szent időszak arra figyelmeztet bennünket, hogy minél közelebb kerüljünk Jézushoz. Jézus azért vállalta magára a szenvedést, a keresztutat és a halált, hogy mi legalább a nagyböjti időben minél hűségesebben kövessük őt, hiszen Őáltala és Ővele jutunk el az örök boldogságra.

A kereszténység kezdetektől fogva különféle hagyományok, szertartási szokások mentén fejlődött (görög, latin, örmény, szír, kopt stb.). Idővel a kelet és a nyugat egyházai elváltak egymástól, de a római katolikus egyház kezdeményezésére egyes egyházakkal létrejött a kiegyezés. A kiegyezést aláíró egyházak közé tartozik a görög katolikus egyház is. A görög katolikus egyház a kiegyezés folytán a római katolikus egyház része, megtartva saját liturgiáját és keleti hagyományait illetve egyházfegyelmi sajátosságainak nagy részét. A Paulinum Gimnáziumban a liturgia oktatása keretében részletesen tanuljuk mind a nyugati mind pedig a keleti szertartásokat, és időről időre részt is veszünk egy-egy keleti liturgián. E mellett tanulóink között vannak görög katolikusok is, akik rendszeresen részt vesznek valamelyik keleti szertartáson. Szabadkán is létezik egy kis görög katolikus közösség és néhány éve havi rendszerességgel tartanak a hívek részére Szent Liturgiát a ferencesek templomában, amelyen időközönként a szeminaristák is részt vesznek. Legutóbb február 28-án vettünk részt Szent Liturgián, melyet Malacko Mihajilo keresztúri görög katolikus plébános, paróchus és egyben a szabadkai görög katolikus közösség megbízott lelkésze vezetett.