Az iskolarendszer tantárgyai között a testnevelés óra is szerepel. Az utóbbi években nemcsak előírás a torna óra, hanem a fő tantárgyak közé tartozik. Ez érthető, mert a tanulás, az iskola szedentális jellegű. Mindig a teremben lenni, sokat ülni nem jó és nem egészséges. Ezért fektetnek nagy hangsúlyt a mai pedagógusok a testnevelésre. Hetente legkevesebb két iskolai órán át a tanulóknak mozogniuk kell. Erre már az ókori római nevelők is rájöttek és azt mondták: „in corpora sana, anima sana” (ép testben, ép lélek). Ehhez tartjuk mi is magunkat, illetve a mi iskolánk is. Mi minden reggel reggeli tornát tartunk, de hetente megtartja iskolánk az előírt tornaóraszámokat is. A gyakorlatok közzött az úszás is szerepel. Mivel a városi vezetőség részéről megoldódott az uszoda kérdése, felszólítást kaptunk, hogy az óraszámok közé vegyük be az úszást is. Ennek eleget téve a városi önkormányzat sportfelelőse, Romic Andrija elintézte, hogy iskolánk tanulói a továbbiakban rendszeresen mehessenek az újonnan épült „Spartak” nevű uszodába. Az elmúlt héten az uszodában szaktanárok vártak bennünket és két csoportra osztva foglalkoztak velünk. Az egyik tanár a kezdőket tanította úszni, a másik viszont a haladókkal foglalkozott.

Hálásak vagyunk Romic úrnak, hogy közbenjárt a városi felelősöknél, hogy mi „gratis” mehessünk az uszodába.

A II. Világháború után az akkori egypárt rendszer embertelen módon tulajdonította el a magán és az egyházi vagyont. A vagyont az egyház nem azért szerezte, hogy az egyházi személyek (papok, apácák) jól éljenek, hanem azért, hogy karban tudják tartani a templomokat, és hogy működtetni tudják az intézményeket. Az uralkodó párt mindezt semmibe vette, és azt mondta: „a nép nevében vette el”, de sajnos saját javukra használták fel.” Az akkori párt jól tudta, hogy nem ők érdemelték ki és nem is ők örökölték a vagyont, ezért nem nagyon törődtek vele, csak élvezték az ingyen szerzést. Az épületeket teljesen tönkre tették, mindezek elhasználódtak. Tudnivaló volt, hogy egyszer egy ilyen rendszernek vége lesz. Ez megtörtént a 90-es évek elején és végül a 2000. esztendőben. Ekkor jöttek a változások és a rendszerváltás. Lassan elindult a visszaszármaztatás folyamata és az egyházak helyzetének rendezése. Az iskolákban be lett vezetve a hitoktatás, az egyházak szabadon végezhették küldetésüket, az egyházi személyeket képző iskolák, és a teológiák elismerésben részesültek. Többek között a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnáziumot is akkreditálta az állam. Az akkreditáció elismeréssel és anyagi támogatás útján történik. Az elismerés óta tíz esztendő telt el és a támogatás nélkül, a mai válságos helyzetben az egyházmegye nem tudná működtetni a Paulinumot és a szabadkai Kateketikai Intézetet. A támogatás először is az anyagiakat foglalja magába, utána viszont iskolai felszerelésekben nyilvánul meg.

A támogatást az állam a Vallásügyi Minisztérium által juttatja el hozzánk. Az elmúlt esztendőben értékes iskolai felszerelés és szemléltető eszközöket kaptunk ajándékba. Ezek között megemlítjük a számítógépes rendszer karbantartását és felújítását, a titkárság adminisztratív működését, iskolai felszereléseket, az intézet és az iskola épületének folyamatos felújítását, valamint a sporteszközöket testnevelés céljából. E mellet az állam támogatja a tanárok továbbképzését, valamint tanulóink számára a tanulmányi kirándulásokat és fellépéseket.

Az iskola és az intézet elöljárói, tanárai és tanulói hálásak a Vallásügyi Minisztérium megbízottjainak, akik megértéssel vannak irántunk, valamint közvetítenek és tartják a kapcsolatot iskolánk és a Szerbiai Kormány között.

Február 17-én vendégelőadónk volt Dr. Dürner Sándor, sokoldalú és nagy tudású, poliglotta, nyugalmazott egyetemi tanár. A professzor úr több főiskolán és egyetemen tanított és amióta nyugdíjba vonult, előadásokat tart különböző fórumokon és intézményekben. A tanár úr maga ajánlkozott, hogy szívesen tart előadást a Paulinum diákjainak. Ajánlkozását elfogadtuk és kértük, hogy a klasszikus kultúrára képző gimnáziumunknak megfelelő témát válasszon. Ő ezt elfogadta és A ravennai mozaikok címmel felvázolta a római kor műveltségét és szerepét az európai kultúra kialakulására. Először történelmi áttekintésben vázolta a római aranykor jelentőségét és értékeit, majd a krisztusi, illetve a korai kereszténység vallásos életére és értékeire utalt. Továbbá az ezt követő korszak műveltségére mutatott rá a tanár úr. Ebből az időszakból és a későbbiekben keletkezett mozaikokat méltatta, és végül a ravennai világhírű mozaik városát mutatta be. A szebbnél-szebb alkotásait kivetítővel szemléltette és részletesen magyarázta a mozaikok elkészítését, jelentőségét és értelmét.

Az idős professzor egy órás előadása lenyűgöző volt és mindnyájunk figyelmét lekötötte, mi pedig odaadással csodáltuk a nagy értékű római idők alkotásait.

Február 16-án, vasárnap ünnepi szentmise keretében emlékezett meg Msgr. Beretić Stjepan, a szabadkai Avilai Szent Teréz székesegyház-bazilika plébánosa és egyben püspöki helynök pappá szentelésének 40. évfordulójáról, melyen a nagy számú hívek mellett a szeminaristák is részt vettek. A magyar nyelvű ünnepi szentmise szónoka Ft. Leiszt József palicsi plébános, a horvát nyelvű szentmise szónoka viszont Msgr. Dr. Anišić Andrija, a szabadkai Szent Rókus templom plébánosa volt. Leiszt József atya Beretic plébános úr papi életútját Keresztelő Szent János életpéldájával állította párhuzamba.

A szentmise végén a hittanosok egy csoportja a hittanosok és a hívek nevében ajándékkal kedveskedett a plébánosnak megköszönve áldozatos munkáját és fáradozását, melyet értük tesz.

Fájdalomtól megtört szívvel, de Isten akaratában megnyugodva vettük hírül és tudomásul, hogy iskolánk növendékének, Stipančević Zorannak édesapja, id. Stipančević Zoran, 44. éves korában az örökkévalóságba költözött. Temetési szertartása február 17-én volt a palicsi temető halottasházából, amelyet Ft. Leiszt József plébános vezetett Ft. Baranyi Lászlóval, a szeminárium prefektusával. A szertartáson részt vettek a szeminaristák is és a tanári kar néhány tagja. Leiszt atya szentbeszédében méltatta az elhunyt életét kiemelve vidám természetét, amellyel mindig igyekezett mosolyt csalni családja és környezete arcára. Jelenléte hiányzik nemcsak a család köréből, hanem a templomból is, de él bennünk a remény, hogy az Úr, aki őt magához szólította, megjutalmazza az örök élettel - mondta a plébános. A temetés napján a szeminárium kápolnájában Msgr. Miocs József rektor gyászmisét, Requiem-et mutatott be az elhunytért imádkozva lelki üdvösségéért, valamint imádkoztunk a családtagokért is, akik szívét most mély fájdalom járja át az édesapa váratlan eltávozása miatt. Isten legyen életének minden fáradozásáért jutalmazója és örök boldogsága.

Egyházmegyénk területén hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van az év szinte minden napjára előírt egésznapos szentségimádásnak, amelyet meghatározott beosztásban a plébániatemplomokban, kápolnákban tartanak. A szentségimádás célja, hogy az eucharisztikus színek alatt jelenlevő Krisztust imádjuk és szemléljük elmélkedjünk a szentségben való csodálatos jelenlétéről a hívek. A Paulinum Szemináriumban január 31-én van az éves szentségimádási nap, amelyen nemcsak a szeminaristák vesznek rész, hanem a hívek is. A nap folyamán különböző ájtatosságokkal köszöntjük és egyben imádjuk a szentséget, de alkalom van magán imádságra, elmélyülésre is. A szeminaristák egy kis csoportja a délutáni órákban egy szép és tartalmas fakultatív imaórát is szerveztek, amelyen különböző lélekemelő énekek és elmélkedések hangoztak el.

A szentségimádási nap egyben rekollekciós nap is volt. A rekollekciókat, lelkinapokat nemcsak papoknak és szerzeteseknek írják elő, hanem minden kereszténynek ajánlják, hogy a hétköznapok forgatagát hátra hagyva néhány órát az istenkapcsolatra fordítsunk és azt meg is valósítsuk mindennapjainkban. Ennek szellemében tartunk a szemináriumban is lelkinapot, rekollekciót. Az idei év előadásait, elmélkedéseit Ft. Szécsényi Tamás és Ft. Muharem Dragan atyák tartották. A rekollekció fő témája az imádság fontossága, az élet értelmének keresése és mindennek a mindennapokba való beépítése és megélése volt.

Msgr. Matthias König, paderborni segédpüspök, a Német Püspöki Konferencia megbízottja a világegyházért és a missziókért, két és fél napot töltött Szabadkán. Látogatásának célja Szent Pál apostol napja volt, melyen megszentelte az intézet felújított helységeit és ő vezette az ünnepi szentmisét és szentbeszédet tartott. Hivatalos szolgálatán kívül megtekintette a város nevezetességeit és Szabadka rekreációs központját, Palics-fürdőt.

Mivel látogatásának legfőbb célja a Paulinum Gimnázium és Szeminárium volt, így egy délutánt és estét a paulinisták körében töltött el. A Paulinum nagytermében találkozása alkalmával először is bemutatta a tanulóknak az 1200 éves paderborni érsekség történetét, amelyet Szt. Liborius alapított, valamint azt a történelmi eseményt, amikor Nagy Károly és III. Leó pápa találkoztak Paderborn városában. Ezek után előadást tartott, mondhatjuk egy exortát, melyen bátorította és buzdította a szeminaristákat Szent Pál apostol példájának követésére, és arra, hogy kitartóak legyenek a tanulásban, a jövőre való felkészülésben és az áldozathozatalra, amely az isteni Gondviselés tervében rejlik számukra. Csakis Szent Pál hitével és közbenjárásával lehet nemes céljainkat elérni.

Az előadás után, együtt vacsorázott velünk és barátságban és közvetlen társalgásban késő esti óráig maradt az intézményben. Mielőtt eltávozott volna, négy nyelven énekeltünk neki alkalmi dalokat. A barátságos társalgás a püspök úr áldásával ért véget, és azzal, hogy meghívott bennünket egy paderborni kirándulásra, látogatásra.

Január 25-e Szent Pál apostol megtérésének ünnepe, mely a Paulinum Szeminárium kápolnájának búcsúja és a Gimnázium iskolanapja is egyben. Az intézményben a tanév folyamán ez a legkiemelkedőbb és legfontosabb ünnep, amelyre a szeminaristák és tanulóik lelkesen készülnek. A búcsút és iskolanapot minden évben szentmise keretében ünnepeljük meg, melyet egy vendég püspök vezet. Az idei évben Msgr. Matthias König paderborni (Németország) segédpüspöke vezette. A püspök úrral együtt misézett Msgr. Pénzes János megyéspüspök, Msgr. Német László nagybecskereki püspök, Msgr. Miocs József rektor, Ft. Christoph Severin, aki König püspök úrral érkezett és Ft. Vogrinc Josef atya. A szentmise kápolna és felújított iskolahelységek megáldásával kezdődött. König püspök úr szentbeszédében kiemelte: “Legyünk a béke és változások emberei. Imádkozzunk az állandó megtérésért, amely olyan kereszténnyé formál bennünket, melyek megváltoztatják a világot. Szent Pál apostol megtérésének ünnepe arra emlékeztet, hogy Isten segítségével lehetséges és megvalósítható a megtérés. Bízzunk az Istenben és az Isten erejében, amely megtérésre vezet bennünket“. Az alkalmi műsor keretében a rektor úr köszöntötte a vendég püspököt, aki egyben a Paulinum nagy jótevője. Amikor a kápolna egy vihar következtében használhatatlanná vált, König püspök úr felvállalta a felújítási munkálatok anyagi költségeit, valamint a tantermek és folyosók felújítása az ő segítségével és közbenjárására valósulhatott meg. Az ünnepi szentmisén, az alkalmi műsor keretében szavalatok, énekszámok és zenei számok hangzottak el, melyeket a diákok adtak elő. A közéleti személyiségek közül az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Vladimir Todić és Gavrilo Grban a Vallásügyi Minisztériumból, Andrékó Gábor konzul a Szabadkai Magyar Főkonzulátus képviseletében, Dragan Đurić a Szabadkai Horvát Konzulátus főkonzulja, Joó Horti Lívia a Magyar Nemzeti Tanács nevében, Kern Sólya Mária képviselő, valamint Blaško Stantić és Horvat Franjo Szabadka Város Önkormányzatának képviseletében, Kern Imre úr a Nagyberuházási Alapok igazgatóhelyettese és Göncző Mandler László a Német Népi Szövetség elnöke. E mellett az ünnepségen jelen voltak még más közéleti és civil szervezetek képviselői, iskolaigazgatók, jótevők, a Paulinum jelenlegi és volt tanárai, papok, egykori szeminaristák, és végül de nem utolsó sorban a növendékek szülei és hozzátartozói, valamin a kedves hívek. Az ünnepség fogadással valamint társalgással zárult a szeminárium ebédlőjében.

A délutáni órákban a püspök urat és kíséretét a Városházán fogadta Kern Sólya Mária képviselő asszony és Kern Imre igazgatóhelyettes megmutatva az épület legszebb és legfontosabb termeit, helységet, múzeumát. Másnap, vasárnap König püspök urat hivatalába fogadta Maglai Jenő polgármester. A tárgyaláson szóba került az önkormányzat valamint az egyháznak, ezen belül is a Paulinumnak, mint egyetlen katolikus intézménynek a helyzete és jövője. A polgármester ígéretet tett, hogy a jövőben is mindent megtesz a Paulinum Gimnázium és Szemináriumért és annak eredményes működéséért.

König püspök vasárnap az esti órákban újra ellátogatott a szemináriumba, hogy személyesen is találkozzon a diákokkal. Kifejezte örömét, hogy megismerhette a diákokat és bátorította őket, hogy ne fáradjanak bele a munkába, a tanulásba, hanem szembenézve a mindennapok kihívásaival merjék megvalósítani céljaikat Szt. Pál apostol közbenjárására.

A németországi Reinlad-Westfallen tartomány Menden városának Caritas csoportja éveken át támogatja a Paulinum Szemináriumot és Gimnáziumot. Úgyszólván minden esztendőben vagy a karácsonyi ünnepekre, vagy a húsvéti ünnepekre, meglepetést és örömet kívánnak szerezni a város és a környékbeli szeretetszolgálat aktivistái. Ez történt az elmúlt karácsonyi-újévi ünnepek alkalmával is. Ft. Friedrich Müller nyugalmazott plébános és Christiane Träger gyűjtési akciót szerveztek és az ünnepekre megleptek bennünket.

Csomagokat kaptunk, melyekben édességek, ruházat és iskolai felszerelések voltak. Nagy hálával tartozunk jótevőinknek, de különösen Elisabeth Fessl de Alemany grófnőnek, aki a szállítmányok eljuttatását és célba érkezését koordinálja.

Isten áldja meg mindnyájuk áldozatkészségét és szeretetét.

A karácsonyi ünnepek előtt jelent meg tanárunk, Dr. Czékus Géza, a Szabadkai Egyházmegye Templomi Betlehemei című könyve. A 168 oldalas könyv a szabadkai ferencesek templomának kápolnájában lett bemutatva. A szerző 140 templom és imaház betlehemeit ismerteti az olvasókkal. A könyv első részben Dr. Rokay Zoltán, szabadkai egyházmegyés lelkész, budapesti egyetemi tanár szakvéleményét olvashatjuk, majd a könyv a szerző által begyűjtött adatok feldolgozásával folytatódik. Az egyházmegye 111 helységében állítanak betlehemeket, 31-ben sajnos nem. A legrégebbi betlehemek az 1800-as évekből származnak, a legértékesebbek viszont a tiroli betlehemek, melyeket az egykori Stuflesser cég gyártott. Ugyancsak érdekesek az újabb betlehemek is, melyek gipszből, agyagból, fémből vagy kukoricacsuhéból készülnek. A legnépszerűbb és a legismertebb templomi betlehemek a szabadkai ferencesek és a zombori karmeliták templomában láthatók. Egyházmegyénkben néhány szabadtéri betlehem is létezik, melyekben életképek, sőt élő állatok is vannak.

A könyv második felében színes fényképeket találunk az összegyűjtött betlehemekről. A kiadvány célja, maradandó adatokat és fényképeket közölni, valamint, hogy másoknak a figyelmét felhívja arra, hogy kutassák és őrizzék meg az egyházmegye ilyen értékű hagyományát és kincseit