Az elmúlt héten, a szabadkai Maria Theresiopolis – Német Egyesület, alkalmi műsort rendezett a Német Kultúra Napja alkalmából.

A Német Egyesület, három évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy felelevenítse a Duna-menti németek nyelvét, kultúráját és szokásait. A Régenbogen (Szivárvány) – a Egyesületnek énekkara – fellépéseivel ismerteti az egykori németek énekeit és dalait; a Guck mal lapja viszont, tudósít a valamikori és a jelenlegi eseményekről. Az említett műsoron a résztvevők megismerhették a szabadkai háború előtti németek kultúráját. A rendezvényen fellépetek a Német Óvoda gyermekei, a Regenbogen vegyeskórus, a szavalók, a fúvószenekar és a táncegyüttes. Az ünnepi műsoron Gubaš Vladimir, negyedik osztályos paulinista Heinrich Heine, Lorelei versét szavalta el.

Ebben az esztendőben a missziós vasárnapot a Paulinum Gimnázium és Szeminárium tanulói a tavankúti hívekkel ünnepelték. Ft. Ivanković Franjo esperes-plébános immár hatodik esztendeje hívja a paulinistákat, hogy híveivel együtt ünnepeljenek. Ez alkalommal a missziós vasárnap lett kijelölve, amikor együtt imádkoztunk és emlékeztünk meg a missziósokról, akik világszerte hirdetik Krisztus tanítását és az Örök Élet Igéjét.

A szentmisét msgr. Miocs József vezette és vele misézett a helybéli plébános. A szentmise alatt Msgr. Forgić Marko atya, a szeminárium lelkésze gyóntatott. A rektor úr a szentbeszédében a missziósok munkáját méltatta és felhívta a hívek figyelmét arra, hogy minden keresztény ember kötelessége hirdetni az Evangéliumot, nemcsak szóval, hanem tettekkel is. A szentbeszéd után Nađ Denis vallomást tett hivatásáról és életéről. A liturgia keretében Oros Mihály előadta fuvolán J. S. Bach, Jesu meine Freude c. szerzeményét, Juhas Đuro viszont, Pavelić Milan, Hódoljatok az Úrnak című versét szavalta. Az ünnepséget szebbé tette a Schola Cantorum Paulinum énekkara, Kujundžić Marijan nevelő irányításával.

A szentmise után, a plébánián ünnepi asztal várta a paulinistákat, melyet a plébánia hívei nagy szeretettel készítettek. Az ebédet követően a szeminaristák körüljárták az általános iskola helységeit és termeit, valamint megtekintették az iskolaműhely munkáit. Ezután a falu múzeumát tekintetük meg, ahol alkalmi kiállítás volt. Az iskola és a múzeum látogatása után, focimérkőzésre került sor. A plébánia focipályáján a paulinisták a helybéli csapattal mérkőztek.

A tavankúti találkozásunk, ebben az esztendőben nagyon sikeres volt és ezért emlékezetes marad számunkra. Hálát adunk Istennek és azoknak, akik ezt a felejthetetlen napot megrendezték számunkra.

Már a Paulinum építési tervei között is szerepeltek a zenetermek kialakítását célozó dokumentumok. A tervek szerint kialakított termek közül három kitűnik, amelyekben régi típusú zongorákat helyeztek el. Ezek a bécsi rendszerrel épült hangszerek, ajándékként kerültek az intézményünkbe. A Koch és Korselt budapesti gyártmányú zongora Égerth Jakab apatini apátplébános tulajdona volt. A Hoffmann-Czerny (Bécs) zongorát Szvoboda Lajos kevi plébános, az Anton Andrejs (Bécs) zongorát Mészáros Andrea, a Szent Teréz Énekkar tagja ajándékozta iskolánknak. Az említett zongorák a korukhoz képest jó állapotban vannak és gyakorlásra megfelelőek, a nyári tatarozási munkálatok során mégis sort kerítettünk a zongorák javítására is. Ezt a feladatot, illetve a a hangolást Apró Tibor topolyai orgonaépítő és zongorajavító mester végezte el. Azóta zongoráink fényesebben és kellemesebben hangzanak, aminek nagyon örülünk.

Szent Alajos szobra a Szabadkai Városi Gimnázium kápolnájában volt felállítva. A kápolna védőszentje Szt. Imre volt, az őt ábrázoló alkotás az oltár közepén kapott helyett, közvetlenül mellette pedig a Szt. Alajos szobor volt látható. Amikor 1945-ben és 1946-ban valamennyi iskolát és zárdát államosították, huszonnégy óra alatt minden egyházi tárgyat el kellet távolítani a helyiségekből. Ekkor került az említett Szt. Alajos szobor a püspökségre, majd 1965-ben az újonnan épült Paulinum épületébe vitette át Zvekanović püspök.

A hosszú évek alatt a szobor igencsak megkopott és mindeddig a raktárban állt. Rektorunk, Msgr. Miocs József idén kezébe vette a szobor sorsát, s a felújítása mellett döntött. A restaurátori teendőket Léner Margit végezte el. Ez a tiroli alkotás immáron intézményünk ékessége, amely a kápolna előcsarnokában foglalja el méltó helyét. Munkájáért ezúton is hálásan mondunk köszönetet Léner Margitnak.