Date

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home
Hirek


Nagybőjt Print E-mail
Friday, 19 February 2021 10:47

A nagyböjt az egyházi év szent időszaka. A keresztény élet intenzív, kiváltságos ideje, amikor arra kell törekednünk, hogy mélyebben éljük át Krisztus Urunk  megváltói művét. A nagyböjtben nem csak Jézus életének, szenvedésének  és feltámadásának titkáról van szó, hanem sokkal többről. A „titok” itt azt jelenti, hogy Krisztus  életének eseményeibe a keresztség által mi is bekapcsolódunk. Mondhatnánk, Krisztus mibennünk akar megtörténni, úgy az enyémben, mint az egész egyház  közösségében. A nagyböjt megváltásunk előkészületi ideje, amely a nagyhéten és húsvét liturgiáján éri el  csúcspontját. Mi egyek vagyunk Krisztussal, viszont Krisztusban egyek vagyunk egymással és Krisztus által egyek vagyunk az Atyával és a Szentlélekkel. Ez a titok, misztérium, vagy rejtelem történik velünk különösen a nagyböjti szent időszakban.

A nagyböjt arra hív bennünket, hogy imáinkon, elmélkedéseinken és az ájtatosságokon keresztül  mélyebb lelki életet éljünk. Gyakrabban  táplálkodjunk Isten Igéjével  a Szentírásból, hiszen így mélyitjük el hitbeli tudásunkat és ily módon alakul ki bennünk az Isteni gondolkodásmód. A nagyböjt még arra is int bennünket, hogy  több időt töltsünk a hívők közösségében, és hogy gyakrabban vegyünk részt a szentmiséken és a szentáldozásban, hiszen így valósul meg egybekapcsolódásunk Krisztussal és egymással. Az egyház azt kívánja tőlünk, hogy ebben a szent időszakban erősödjünk és növekedjünk hitünkben és  annak átélésében.  Krisztusunk  titkáról szent Pál apostol így ír: ”titok, amely századok és nemzedékek óta rejtve  volt, s amelyet  most  kinyilatkoztatott szentjeinek az Isten Krisztus által, aki a megdicsőülés  reménye.”  (Kol.1,26)

Szepesi Albert

 
Hamvazószerda Print E-mail
Friday, 19 February 2021 10:35

A keresztény világ számára hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétra előkészítő nagyböjti időszak. A megnevezés a liturgikus szertartás során történő hamuval való megjelölésből ered. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával jelöli meg a hívek homlokát. A szertartást végző személy, míg hamuval keresztet rajzol, vagy azt a fejre szórja a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk, mert a vasárnap nem böjti nap. Mi is a Paulinumban idén február 17-én a kápolnában szentmise keretében hamvazkodtunk, és ezzel meg is kezdtük a negyvennapos böjtöt.

Kiss Szebasztián

 
Szentségimádási nap a Paulinumban Print E-mail
Friday, 19 February 2021 10:26

Január 31-e a Szabadkai egyházmegyében az a nap, amikor a Paulinum kápolnájában egész napos szentségimást kell tartani. Az eddigi évekhez hasonlóan megtartottuk a szentségimádási napot, bár a vírushelyzet miatt, akár csak az iskolanapot, szerény körülmények között és családias hangulatban töltöttük el.

Miért is jó szentségimádáson részt venni, illetve, a plébániáknak is szentségimádást tartani? A választ talán a legegyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy ilyenkor a híveknek lehetőségük van találkozni és beszélni Istennel egy sokkal egyedibb és csodálatosabb módon. Otthonainkban is elmondjuk az imákat, fohászkodunk a Jóistenhez, ám ekkor nem látjuk Őt. A szentségimádás alkalmával nyugodtan le tudunk ülni a templom meghittségében, csendjében és nyugalmában, a világ bajaitól, gondjaitól és forgatagából elszakadva odafordulhatunk a kenyér színében jelenlevő Krisztushoz. Elmondhatjuk neki minden gondunkat, örömeinket, és a legtöbbször fontos kérdésekre kaphatunk választ, ha elég figyelmet tudunk fordítani azokra az apró jelekre, amikkel Isten tudatni akarja válaszát.

Mi is egész nap betérhettünk és betértünk kápolnánkba, ahol nyugodtan és Istennel elmélkedve feltöltődtünk lelkileg.

Huszár Ádám

 
Gyertyaszentelés kápolnánkban Print E-mail
Friday, 19 February 2021 10:22

Február 2-án van az Egyház számára egy jelentős ünnep. Ezen a napon van Gyertyaszentelő Boldogasszony, amelyen arról emlékezünk meg, hogy Jézus Krisztust negyven nappal a születése után Szűz Mária bemutatta a Jeruzsálemi templomban. A zsidó vallási törvények értelmében a szülők áldozatot mutattak be, ugyanis az elsőszülött gyermeket Istennek kellett felajánlani. Az evangélium elbeszélése szerint a templomnál voltak Anna és Simeon, akinek Isten azt mondta, hogy addig fog élni ameddig meg nem látja az Üdvözítőt. Simeon Jézust látván dicsőítette az Istent, és úgy hívta a gyermeket, hogy a „Világ világossága”. Innen ered egy jelentős szokás a gyertyaszentelés.

Jézus bemutatását már a 4. században is a megünnepelték, csak ekkor február 14-én, mert a karácsonyt január 6-án ünnepelték. Attól kezdve, hogy Jézus Krisztus születésének napját december 25-ére tették, így Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el a liturgikus napot Simeon és Jézus találkozásának tiszteletére: Hypapante (találkozás). A 10. századtól nyugaton a liturgikus könyvek Mária tisztulását emelték ki, így erről nevezték el az ünnepet: Purification. Majd 1960 óta a Keleti Egyház hagyománya nyomán ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartják számon. A Paulinumban megünnepeltük Gyertyaszentelő Boldogasszonyt, amely keretében rektorunk gyertyát szentelt.

 
Torokáldáson voltunk Print E-mail
Friday, 19 February 2021 10:18

Szent Balázs is a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. Eredetileg gyógyítással foglalkozott. Nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. A hagyomány szerint örmény származású volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Miután a püspökséget elvállalta, Diocletianus keresztényüldözése miatt egy barlangba vette be magát, s remete életet élt. Madarak hordták neki az élelmet és a vadak sereglettek hozzá. Addig el sem távoztak tőle, míg áldólag rájuk nem tette a kezét. Szent Balázs napján (febr. 3.) két gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen van. Balázst keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. Ezen a napon a szabadkai székesegyházban vettünk részt az esti szentmisén, amelynek keretében torokáldást kaptunk.

Gyuris Bálint

 
<< Start < Prev 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Next > End >>

Page 1 of 140