Date

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home
Hirek


Tornyai festmények Szabadkán Print E-mail
Monday, 04 May 2020 09:29

Februárban megtekintettük a Szabadkai Városi Múzeumban Tornyai János festőművész alkotásaiból rendezett kiállítást. Tornyai 1869. január 18-án született Hódmezővásárhelyen, ahol 1936. szeptember 20-án hunyt el. Ő az alföldi iskola jelentős mestere. Műveiben az alföld lakosságának szegény rétegeinek életéből egy-egy hétköznapi pillanatát ragadja meg, valamint bemutatja a táj értékeit és annak szépségeit. Tornyai alkotásai nyugaton is elismerést kaptak, ugyanis a nemzetközi kiállításokon aranyérmeket nyertek. Szülőhelyén múzeumot neveztek el róla, ahol alkotási megtekinthetők. A Szabadkára került 59 alkotásból álló válogatás nem véletlen, ugyanis ő maga gyakran járt Szabadkán. Barátja volt a szabadkán tevékenykedő Oláh Sándor festőművész. A kiállított képek igyekeztek betekintést engedni a festőművész különböző időszakjaiba, amelyen keresztül nyomon követhető fejlődése és irányzata.

A múzeumban továbbá megtekintettük „A gramofon története és a lemezek aranykora” című kiállítást, amelyen szemügyre vehettük a különböző korokból származó lejátszókat. Itt láttunk eredeti Thomas Alva Edison fonográfot, amely az első hangfelvételre és lejátszásra alkalmas készülék.

 
Csantavéri látogatás Print E-mail
Monday, 04 May 2020 09:06

Minden évben ellátogattunk egy közeli plébániára. Idén március 8-án, nagyböjt második vasárnapján Csantavérre látogattunk el. A 10 órakor kezdődő  szentmisén vettünk részt az elöljárókkal és az iskola tanulóival a helyi hívekkel. A misét ft. msgr. Miocs József mutatta be, akivel együtt misézett ft. Tojzán László, ft. Lukács Arnold, ft. Utcai Róbert plébános és ft. Nebojša Stipić káplán. A szentmisén a prédikáció után Mrkályevity Alen negyedikes diákunk tett tanulságtételt. Az olvasmányt, a szentleckét és a hívek könyörgését tanulóink olvasták. A szentmise végén egy szavalattal, amelyet Huszár Ádám mondott el, és egy zeneszámmal, amelyet Kiss Tamás és Petrovity Ádám adtak elő klarinéton és gitáron, lepték meg az egybegyűlteket. Ezzel a rövid műsorral gazdagítottuk a vasárnap délelőttjüket a hívőknek. Az áldás előtt a gyerekeknek, akik érdeklődtek az iskola után lehetőségük volt kérdéseket feltenni, amelyre Varga Sámuel tanuló válaszolt. A csantavéri plébános, ft. Utcai Róbert mindig valami meglepetéssel vár bennünket.

Mise után megtekintettük Szerbia Csantavéren található legnagyobb takarmánykeverő cégét, a Gebit. Ez volt az első meglepetés. Ott a polgármester,  András Gyuricsin Attila fogadott bennünket, majd körbevezetett. Bemutatta a gyár történetét, hogy honnan is indult ez az egész, és hogy hol tart most, illetve egy kis betekintést nyerhettünk, hogyan is zajlik ott a mindennapi munka. Megmutatta a hatalmas raktárakat, magtározókat és a gépeket. A csantavéri Gebi 1990-es évek elején alakult. Először a takarmányokhoz szükséges nyersanyagok behozatalával foglalkozott. Mivel ez a tevékenység fejlődött, lehetővé vált, hogy elindítsanak egy takarmánykeverő gyárat. Ma már a tudásnak és a legmodernebb technológiának hála a termelési folyamat teljes mértékben automatizált. A minőségi nyersanyagnak és végterméknek hála a Gebi mindössze néhány év alatt rengeteg vásárló bizalmát nyerte el. Először Szerbia területén voltak elérhetőek a termékek, de ma már a környező országokban is megtalálhatók.

Gyárlátogatás után visszamentünk a plébániai Takács Gáspár templomépítő után elnevezett terembe, ahol finom, bőséges ebéddel és a Huszár család desszerttel látott el bennünket.  Ebéd után pedig következett a második meglepetés, hogy elfogyjon az az energia, amit az ebéddel összegyűjtöttünk. Elmentünk a Kruparába, ahová a csantavéri fiatalok rendszerint járnak szórakozni. Kedvünk szerint bowlingozhattunk és biliárdozhattunk. Mivel ritkán adódik lehetőségünk ilyen fajta szórakozásra, ezért szinte kivétel nélkül mindenki a bowlingot választotta. Ami még érdekesebbé tette az egész játékot, hogy nem csak mi diákok versenyeztünk egymás közt, hanem a játékba az elöljárók is bekapcsolódtak. Körülbelül két óra játék jól kimerített mindenkit, és megindultunk vissza a kollégiumba. Nagyon tartalmas és érdekes vasárnapot tölthettünk Csantavéren. Betekintést nyertünk egy hatalmas gyárba, és kikapcsolódni is volt lehetőségünk. Köszönetet mondunk mindezért ft. Utcai Róbert plébánosnak és munkatársainak, valamint a Gebi gyár vezetőségének. Remélem jövőre is ugyanilyen szép élményben részesülhetünk.

 
Újvidéken és Péterváradon voltunk Print E-mail
Monday, 09 March 2020 11:40

A Vajdasági Tartomány jóvoltából Paulinum tanulói idén ellátogathattak Újvidékre, ahol elsősorban megtekinthettük a 26. Nemzetközi Könyvvásárt, illetve a 25. Art Expo kiállítást, valamint a könyvvásárt is. Az oktatási kiállításon különböző egyetemek és oktatási karok képviseltették magukat. A rendezvényen megtekintettük a standokat, és aki könyvet szeretett volna vásárolni, nyugodtan megtehette. A választék igen színes és nagy volt.

A kiállítás után ft. Erhard Róbert, a Mária Neve templom plébánosa ebéddel lepte meg a tanulókat. Az étkezés után megtekintettük a városközpontot, majd elindultunk a vár felé. A várban az idegenvezető bemutatta Pétervárad történetét. Kezdetben csak az erődítmény állt, majd fokozatosan alakult ki körülötte a település. Mára már egybenőtt Újvidékkel, ennek ellenére külön önkormányzata van és külön község is. Pétervárad nevének eredetét az uradalom birtokosára vezetik vissza, aki Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű. 1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt. Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta. Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a törökök ellen. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni. 1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott. 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett. Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban, annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti. Híres Mária kegyhely katolikus búcsújáró hely. 1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, és ezzel 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt. 1883-ban vasúti híd épült a Dunán. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett, mint a Dunai Bánság egyik városa. A második világháború idején a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták. A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett. 1980-1989 között önálló község, majd 1989-2002 között Újvidék község része, 2002 óta pedig formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyen. Ezen ismertető után, bejártuk a vár alatt lévő alagút rendszer egy részét, és így betekintést nyerhettünk a törökök ellen harcoló katonák életkörülményeibe.

Huszár Ádám

 
Nagyböjt kezdete Print E-mail
Monday, 09 March 2020 08:28

A keresztény világ számára hamvazószerdával kezdetét vette a húsvétra előkészítő nagyböjti időszak. Hamvazószerda megnevezését a liturgikus szertartás során történő hamuval való megjelölés után kapta. A hamu az elmúlást és a megtisztulást jelképezi, amely utóbbi a böjti idő célja. A szertartást végző személy, míg hamuval a homlokra keresztet rajzol, vagy azt a fejre szórja a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A nagyböjti időt reggeli szentmisével kezdtük meg hamvazkodással. Ebben a liturgikus időszakban hangsúly tevődik a böjtre, az imára és az alamizsnálkodásra, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessen az ember Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság. Szerdán este a diákok vezette keresztúton végigkísértük Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

 
Farsangolás Print E-mail
Monday, 09 March 2020 08:13

Alighogy kihevertük a karácsonyi és szilveszteri örömteli napokat, kezdődik az év leghosszabb mulatságoktól tarkított időszaka a farsang. Február 24-én, hétfő este megrendezésre került intézetünkben a farsangi est, amelyen egymást örvendeztettük meg azzal a tudással, amit eddig elsajátítottunk.

Mi is tulajdon képen a farsang? Jelmezversenyek, álarcos mulatságok, elegáns bálok időszaka. A nyugati kereszténységben a karácsonyi ünnepkör lezárása a január 6-án ünnepelt vízkereszt, háromkirályok napján van. Ezen a napon zajlanak a házszentelések, és ekkor bontjuk le a karácsonyfát is. Ekkor kezdődik a báli szezon, a farsang, mely a húsvéti nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Mivel a hamvazószerda mozgó ünnep, a farsangi időszak hossza változó. A köztudatban a február az igazi farsangi hónap, ennek az lehet az oka, hogy hagyományosan a farsang farkaként ismert utolsó három napon van hagyományosan a legnagyobb mulatozás. A Föld különböző országaiban megrendezésre kerülő farsangi ünnepek mindegyikének múltbéli gyökere van. Megjelenési formájukban ezek a tél végén megtartott maszkos, álarcos, jelmezes ünnepi vigasságok és események, egy – egy ókori kultikus megemlékezésre vagy szertartásra vezethetők vissza: az ősi germán istennő köszöntése; a Mezopotámiából a hellenisztikus kultúrkörbe asszimilálódó szaturálnia ünnepek; a különféle görög és római kultikus ünnepek. A kereszténység elterjedésével azonban Európában az ilyen típusú ünnepek eltűntek a mindennapokból, és csak a középkor végétől, a reneszánsz kibontakozásától kezdtek ismét megjelenni. Az eltűnésük azzal magyarázható, hogy az álarcos-jelmezes mulatságok minden esetben mértéktelen dorbézolással, bujasággal és evéssel-ivással párosultak. Ez utóbbi következtében igen gyakoriak voltak az erőszakos cselekmények. A rendbontások és az erkölcstelen kicsapongások miatt ezeket a rendezvényeket az Egyház nem jó szemmel nézte, ezért megpróbálta visszaszorítani. A középkortól megjelenő farsangok és karneválok új szokásai mára minden kontinensen elterjedtek. Ezek a rendezvények mára már a hagyományok megőrzésén,  „csupán” a vidámságon túlmutatnak. Egész iparág épült köréjük, amelyek komoly pénzügyi bevételt termelnek a látványosság által, amellyel a világ minden részéről érkező sok millió turistát elkápráztatják. Mi egymás megnevettetéséért, saját szellemi erősségeink villogtatásával léptünk fel osztálytársaink szórakoztatására. Idén is egy-egy hangszeres zeneszámmal, színművészeti és poétikai előadással kacagtattuk meg egymást.

Huszár Ádám

 
<< Start < Prev 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Next > End >>

Page 10 of 140