Tisztelgés Papp Dániel író emléke előtt Nyomtatás
2020. december 18. péntek, 12:23

Három diákunk vett részt az idén a Moravicai Értelmiségi Fórum hagyományos esszé-, novella- és fogalmazásíró pályázatán. A pályázat több szempontból is szervesen kötődik Papp Dániel írónak, a magyar irodalom kanonikus alkotójának a munkásságához. Egyfelől lényeges szerepet kap az értékteremtés, a kreativitás, a nyelvi igényesség, az írás- és gondolkodáskészség, de hasonlóan lényeges a helyi, a vajdasági értékekre történő fókuszálás, illetve nem utolsó sorban a szépirodalmi igényű szövegek gyarapítása is. A középiskolások a szépprózai alkotások mellett a múlt értékeinek megszólítására az itthon maradás témakörének a kibontására is vállalkozhattak.

Az utóbbi utat választotta Petrovity Ádám negyedikes tanuló is, aki az otthonmaradást két szempontból közelítette meg: részben a jelenlegi vírushelyzet okozta kihívásokra reflektál, részben pedig a régióhoz, a szülőföldhöz való tartozás elemi szükségét hangsúlyozza. Esszéje eme kettős tartalom okán szinte egyazon szó- és motívumkészlettel közelít a koronavírushoz és a szülőföldön maradáshoz, a refrénként vissza-visszatérő „tudod, korona” szövegbetét pedig mindkét sík jelentésárnyalatait – már-már az irónia határainak a feszegetésével – gazdagítja.

Hasonló szövegstratégiát választott Huszár Ádám negyedikes tanuló is, írásában azonban talán egy árnyalattal nagyobb jelentőséget kap a – vajdasági gyökerekkel bíró – egyén egzisztenciális helyzete. Ádám esszéjének gondolati magva a „bízz magadban”, „a számodra legjobb utat válaszd” és a „kételkedj a szószólók szavaiban” gondolatokkal foglalható össze. A szöveg és az esszé gondolatiságának kiemelt rétege a mindannyiunk által fontosnak tartott fogalmak – mint például a barátság, az idősek iránti tisztelet és a közösség tagjaként való megmaradás – megerősítése, a hagyomány ereje és a kulturális értékek jelentette többlet megszólítása.

Szepesi Albert harmadikos tanuló szépirodalmi pályaművel jelentkezett, amelyben a gyermeki világlátást és a szorongást, a félelmet is megszólító megmagyarázhatatlan fikció (más olvasói megközelítés szerint: a ténylegesen veszélyt hordozó valóság) területeit ötvözte. Novellájában a gyermekszereplők többlettudással bírnak a felnőtt karakterhez képest. A gyermekek felismerik a potenciális veszélyforrást – magyarázatot azonban nem tudnak adni rá. Velük szemben az anyuka képtelen megtapasztalni ezt a réteget. Albert pályaműve tömör, feszültséggel teli, és kiváló írói húzásként az utolsó sorok elolvasása után sem ad egyértelmű, kézzel fogható magyarázatot a novella cselekményére.

A tanulóknak gratulálunk, és további alkotásra ösztönözzük őket!

Patócs László

magyarszakos tanár