Mindenszentek és Halottak napja nemcsak az egyházi évnek, de a polgári évnek és a hétköznapoknak is megkülönböztetett napjainak számítanak. Az emberek többsége nap mint nap számos olyan eseményről emlékeznek és ünnepelnek meg, amelyek az élettel és mondhatjuk az élőkkel kapcsolatosak, de az imént említett két nap azokra hívják fel figyelmüket, akik már elköltöztek ebből a világból. A szentek példája mindig felhívás, hogy mi is törekedjünk az életszentségre, az elhunytak viszont figyelmeztetnek, hogy az élet mulandó, valamint hogy az embert holta után is megilleti a tisztelet. Ennek egyik nagyon szép kifejeződése a sírkertek látogatása és gondozása. A szeminaristák Mindenszentek ünnepe előtt , a város másik legnagyobb temetőjében, a Zentai-úti temetőben járt. Többek között imádkoztunk Ft. Vakos Marin és Kozma Ilona történelem professzorok sírjainál, továbbá a hősi halottak emlékhelyénél és Dolinszky Árpád szuperintendens, evangélikus püspök sírjánál. Isten adjon elhunytjainknak nekik örök békességet és boldogságot a mennyek országában.