Kosztolányi Dezső születésének 129. évfordulója alkalmából március 28-án és 29-én rendezték meg a hagyományos Kosztolányi-napokat Szabadkán. Kosztolányi Szabadka város szülötte, író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, aki nemcsak a város, hanem a magyar irodalomtörténelembe is beírta a nevét. Az évről-évre megrendezett Kosztolányi napok egyes programjain a Paulinum diákjai is részt vettek és bekapcsolódtak az ünnepségbe. Március 28-án, pénteken került sor a Kosztolányi-talány elnevezésű vetélkedőre, amelyen szabadkai és topolyai középiskolai csapatok mérték össze az író munkásságával kapcsolatos tudásukat. A vetélkedő helyszíne a Szabadkai Városi Könyvtár volt. Ugyancsak pénteken, a délutáni órákban a magyar kormányfő, Orbán Viktor avatta fel a gimnazista Kosztolányiról készült szobrot a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium előtt kialakított emlékparkban. A munkálatok és az emlékmű a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Kormány támogatásával készült el. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Kosztolányi Dezső nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: ő a magyar nyelv rabja volt. A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek.