Március 10-e és 19-e között világszerte kilencnapi ájtatossággal készülnek a hívek Szent Józsefnek, az Egyház fő védőszentjének ünnepére. A Szentírás a legnagyszerűbb elismerést írja róla: Igaz ember volt. Az Újszövetség hajnalán ő a hallgató szent, akinek szavát nem jegyezte le a Kinyilatkoztatás, de példaképül áll minden keresztény előtt, mert ő az, aki állandóan figyelemmel és készséges lélekkel fogadta az égi indításokat. Ez a lelkülete tette alkalmassá arra, hogy a Szent Szűz jegyese és hitvese, a Megtestesült Ige nevelőapja, a Szent Család őre legyen. József tiszteletének elterjedésében a ferencesek működtek közre. IV. Sixtus pápa, aki a ferencesek rendjéből jutott a pápai székbe, ünneppé nyilvánította a Szent neve napját (1479). IX. Piusz az Egyház egyik legválságosabb időszakában az Egyház védőszentjévé nyilvánította. A XX. században a hívek a március hónapot szentelik Szent Józsefnek. 1955 május 1-én elrendelte XII. Piusz pápa „Munkás Szent József” ünnepét. A XIX. századtól tartják a papnövendékek és a szerzetesek védőszentjének, a XX. században pedig a munkások patrónusa lett. Egyházmegyénkben is számos plébániatemplomban tartanak kilencedet Szent József tiszteletére, így Szabadkán a Szent Rókus templomban. Immár hagyományos módon, március 11-én szerdán,