A doroszlói kegyhely közismerté és közkedvelté lett a Bajkút nevű kutacskáról és a Boldogságos Szűz kegyképéről. A Bajkút gyógyhatású vize ismert volt már a török idők előtt is, de a Szentkútnál történt első csodás gyógyulás után, népszerűvé vált az egész vidéken. 1792-ben Záblóczki János miután visszanyerte szeme világát, a csodás gyógyulás futóhírként terjedt el a Duna-Tisza vidékén. Azóta tömegesen mennek oda zarándokok, hogy a Szűzanya közbenjárására kéréseik meghallgatásra találjanak.

A Szentkút 1968-ban lett kinyilvánítva a Szabadkai egyházmegye hivatalos kegyhelyévé. Azóta nemcsak Bácskából, hanem Bánátból, Szerémségból, sőt Magyarországról, Horvátországról és Erdélyből is zarándokolnak ide hívek.

A Paulinum Gimnázium és Szeminárium növendékei, valamint az elöljárók és a tanárok szeptember 8-án, korán reggel indultak a doroszlói Mária-kegyhelyre. Amint megérkeztek, először a Szentkúthoz mentek és ott a Mária-szobor előtt imádkoztak. Ezt követően, voltak akik részt vettek a horvát, illetve a német misén, vagy elvégezték a szentgyónást. A 10-órai közös misén mindenki részt vett, sőt egyesek aktív közreműködéssel. Az olvasmányt Oros Mihály olvasta, a hívek könyörgését pedig Mikes Norbert. Az asszisztenciában, illetve az oltárszolgálatban Török Tamás, Tápai Leó és Đuro Juhas segédkeztek. A szentmisét msgr. dr. Márfi Gyula, veszprémi érsek vezette, több mint harminc együtt-misézővel. Szentbeszédében az érsek kitért a Szűzanya tiszteletéről, az anyaság méltóságáról, a hithűségről és az aktuális európai és hazai helyzetről. Mindenkit bátorítva állhatatosságra és hithűségre. A szentmise végén, ft. Verebélyi Árpád - a Szentkút őre és igazgatója - külön megköszönte a Paulinum rektorának, a tanároknak, nevelőknek és a szeminaristáknak, hogy elzarándokoltak az egyházmegye központi kegyhelyére.