Az adventi szent idő a karácsonyra való előkészület ideje. Ebben az időszakban először is Jézus első eljövetelére emlékezünk, amikor ártatlan gyermekként jött közénk. Másrészt viszont Jézus második eljövetelére is készülünk. A keresztény ember számára a várakozás nem tétlenséget, hanem éberséget, virrasztást jelent. Ezt fejezi ki advent sajátos gyakorlatai és szokásai, mint a csend, a visszafogottság, a bűnbánat tartás és az imádság. A várakozás egyik szép szimbóluma az adventi koszorú négy gyertyával. A gyertyagyújtás régi és szép szokás templomainkban, otthonainkban, intézetekben és így a Paulinumban is. Az adventi vasárnapokat megelőző estét a Paulinum közössége összejön a kápolnában, ahol igeliturgia keretében egyik tanuló prófétának öltözve meggyújtja a gyertyát. Az első adventi este ft. Tojzán László elmélkedésével kezdődött, a másodikat Dr. Csizmár Oszkár atya vezette, a harmadikat viszont Vogric Josef atya tartotta. A negyedik gyertyagyújtás minden esztendőben a főpásztorral történik, aki egyben már karácsonyi jókívánságát fejezi ki a közösségnek.