Régi írásos dokumentumokból tudjuk, hogy a Szabadka melletti Sándorfalva közelében egy forrás állott, ahol egykor megpihentek a pásztorok és az utasok. A juhászok voltak az elsők, akik észrevették, hogy az ottani  forrásvíznek gyógyító ereje van. Mivel a századok folyamán gyógyulások történtek, ezért a forrást szentnek tartották és  a helység a kúttal együtt zarándokhelyé vált. Mivel a környéken katolikusok és ortodoxok élnek, a múlt században előbb a katolikusok, majd később a pravoszlávoki kápolnát építettek. A kápolnák felépítése után mind nagyobb számban keresték fel a zarándokok a szent helyet, illetve a szentkutat, horvátul a Bunarićot. Májustól októberig minden Mária ünnepen zarándokok keresik fel a kegyhelyet. A fő ünnep augusztus utolsó vasárnapján van, amikor több ezer hívő jön a kegyhelyre, hogy búcsút nyerjen. A Paulinum tanulói időről időre ellátogatnak a kegyhelyre. Ezt tettük az elmúlt héten, Mária szombatján, amikor a Szentkútra zarándokoltunk. Énekkel és imával tiszteltük a Boldogságos Szűz Máriát, majd körbejártuk a kegyhelyet és lelkileg felüdülve visszatértünk otthonunkba.