Datum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home Vijesti
Hirek
Szent József-nap, Szent József-év Drucken E-Mail
Mittwoch, den 14. April 2021 um 12:43 Uhr

Patris corde (Apai szívvel)  apostoli levelet tett közzé Ferenc pápa 2020. december 8-án. Az írás oka, hogy Szent Józsefet százötven évvel ezlőtt IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé nyilvánította. Apai szívvel: így szerette József Jézust, akit az evangélisták  „József fiának” neveztek. Magáról Józsefről  a Szentírásban keveset olvashatunk, de amt írtak róla, elegendő ahhoz hogy világossá tegyék, milyen apa volt és milyen küldetést bízott rá az Isteni gondviselés. Szent Máté evangélista tömören úgy ír:” Igaz férfi volt.” (Mt.1.19) Ebben a kifejezésben benne van az Isten-és emberszeretet  bizonysága, a hit és a hűség, a kitartás és a jóság. Szent József nagysága még abban áll, hogy Mária férje volt és Jézus apja volt. Szent VI.Pál pápa szerint József apasága még abban fejeződőtt ki, hogy „ életét áldozattá tette a megtestesülés misztériumának, a Szent Családnak, a házastársi szeretetnek és hogy minden képességével együtt, szeretetét a Messiás szolgálatába állította.”  Az üdvtörténetben betöltött szerepe miatt Szent József olyan apa volt, akit a kersztény nép mindig szeretett, és ezt bizonyítja a tény, hogy számos templomot szenteltek tiszteletére, továbbá iskolákat, kollégiumokat, egyesületeket, lelki csoportokat és még sok más rendezvényt.  Minden imakönyvben találhatunk imákat Szent Józsefhez. Tisztelői minden szerdán különleges fohászokat intéznek hozzá, március hónapban pedig hagyományosan kilencedeket tartanak. A Szentírás szerint „ Ite ad Joseph” (Menjetek Józsefhez- Ter.41,55) mindenki bízhat benne és segítségét, közbenjárását kérheti.

Szent József napját a Paulinum Gimnázium és Szeminárium fennállása óta, megkülönböztetett tisztelettel tartotta meg. Nem azért, mert iskolánk és szemináriumunk rektora, valamint egyes tanárok, vagy diákok Józsefek, hanem mert Szent József a Szüzanya után, egyházunk legnagyobb szentje. Szent József előestjén, rektorunkkal szoktunk ünnepelni, amikor ugyanis alkalmi műsorral kedveskedünk  neki, napján viszont kápolnákban ünnepi szentmisén veszünk részt. Sajnos, ebben az esztendőben a korona vírus végett, csak szerény körülmények közt tudtuk megtartani Szent József napját és megköszönni rektorunknak, hogy mindent megtesz, hogy a szemináriumi  és iskolai élet zökkenőmentes legyen és hogy a lehetőségekhez mérten a paulinisták a legjobb szellemi és lelki képzést kapják.

 
Húsvéti misztérium Drucken E-Mail
Mittwoch, den 14. April 2021 um 12:36 Uhr

Feltámadott! Mert győztes volt a harc, melyet Urunk értünk megvívott! Húsvétkor a keresztény hit központjával találkozunk: a feltámadás örömével. A hitünk sajátos tulajdonsága az öröm. Krisztus az Ő saját személyében komolyan vette a szenvedést és a halált; a kereszt mégsem cél volt, hanem eszköz. A nagyhéten végigjárjuk a keresztutat, de húsvétkor a halál elmúlik, és az, ami örökké megmarad, az a Krisztusban örök élet. Itt van a különbség a keresztény és a nem keresztény ember között: a nem keresztény a szenvedést és a halált, amiket mindenki megtapasztal hangsúlyozza, a keresztény ember pedig biztos benne, hogy Krisztus feltámadott, és vele együtt, ő is fel fog támadni. Azt mondani, hogy a kereszténység csak a kínszenvedés, ez egy eretnekség, mert az áldozat embertelen, amikor nincs pozitív célja, és most tudjuk, hogy mi ez a cél. Ez az élet és fájdalmai elmúlnak, a feltámadás öröme viszont örökké megmarad. Ez nem csak a jövőben lesz, mert ha Krisztus feltámadott, akkor ez azt jelenti, hogy itt és most van, nem tűnt el. Most van az a pillanat, amikor kapaszkodnunk kell az Úrban. Velünk van, és mi már részesülhetünk az Ő feltámadásában. Mert a feltámadás mindent megvált, a jelen pillanatot is. A feltámadott Krisztus jelenléte ad jelentést az életünknek: ha a semmi az, ami a végén vár minket, akkor ez a jelen pillanat is semmi, mert a célja csak sötétség, viszont ha a fény vár minket, akkor ez a pillanat is világos, mert az egész életünk a fényre irányul; minden lépésünk egy új lépés Isten dicsősége felé.  Ez nem csak egy tanítás, hanem egy testi, mégha titkos jelenlét s. Ezt megélték az apostolok, és itt és most az élő Krisztus közli magát velük. Ennek a tapasztalatnak a helye az Egyház, és mi már most részesülünk ebben az új életben: a keresztség beilleszt minket Krisztus halálába és feltámadásába, a szentáldozás pedig az Ő testének részesévé tesz bennünket. Ezért erre emlékezünk nagycsütörtökön az Oltáriszentség alapítására, és a nagyszombati vigília alatt a történtekre. Közvetlen kapcsolat van a feltámadás – húsvétja és a szentségek által adott új élet között. Nem tudjuk felfogni, hogy ezek a dolgok miként mennek, ám ha átéljük ezt a kegyelmet, akkor megtapasztalható módon más emberré leszünk. És nem csak csupán arra szól a meghívásunk, hogy szavakkal hirdessük az újjászületést, hanem éppen a tapasztalatra.

(Részlet húsvéti rádióműsorunkból)

 

Kegyelemteljes ünnepeket kívánnak a Paulinum Gimnázium és Szeminárium elöljárói és diákjai minden kedves olvasóinknak!

 
Részt vettünk a Tantárgyháló versenyen Drucken E-Mail
Mittwoch, den 14. April 2021 um 12:24 Uhr

Folyó hó 12-én közzé lett téve a Tantárgyháló második fordulójának eredményei. A versenyen általános és középiskolás diákok vehettek részt, amelyen előre megadott kulcsszók révén határozhatták meg a résztvevők munkájuk témáját. A versenyre 25 általános és 14 középiskolás tanuló küldte be dolgozatát. Ebből az általános iskolák kategóriájában 10 munka lett pozitívan elbírálva, míg a középiskolások esetében 7 írás jutott tovább. Ezen utóbbi kategória egyik továbbjutott munkája a „Kereszt a koronán”, amelyet a Paulinum Gimnázium két diákja, Huszár Ádám és Gubena Ábel írt. A dolgozatban a magyar korona történetét és a magyarság kereszténységre való megtérését, valamint a történelem folyamán lezajlott eseményeket érintve, igyekeztek bemutatni miként tartották meg hitüket, illetve a magyar szentek milyen hatással voltak egyes nemzetek sorsára. A diákok mentorai Csorba Ottó és Tojzán László voltak.

 
A metropólia püspökei a Paulinumban Drucken E-Mail
Mittwoch, den 14. April 2021 um 12:02 Uhr

Az Egyház teológiailag Isten népének láthatatlan, kegyelmi közössége, amelynek feje Krisztus, és földi helytartója szent Péter utódja, a pápa. Azonban minek után a történelem folyamán emberi társadalomban szerveződött, kinőtte magát nemzetközi intézménnyé. Ezt az intézményt részegyházak, az egyházmegyék alkotják, melyek élén a megyéspüspök áll. Az Egyház intézményi működését a különféle szinten szervezett testületek segítik és látják el. Ilyen jellegű testület a püspökök konferenciája is, amelyet egy adott ország vagy más ok esetében több ország aktív püspökei alkotnak. A konferencia feladata lelkipásztori, teológiai és társadalmi kérdések, valamint az egyház és annak intézményei működésével kapcsolatos témák.

Folyó hó 15-én a Bácskai egyházmegye központjában Szabadkán gyűltek össze a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia szerbiai tagjai. A Paulinum Gimnázium és Kollégium szent Pál apostol tiszteletére felszentelt kápolnájába jöttek késő délután az Imaórák Liturgiája (Zsolozsma) esti dicséretének végzésére. Jelen volt msgr. dr. Luciano Suriani apostoli nuncius; msgr. Stanislav Hočevar belgrádi érsek-metropolita; msgr. dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke; msgr. Slavko Večerin szabadkai megyéspüspök; …

Másnap reggel a kápolnában msgr. dr. Német László SVD nagybecskereki megyéspüspök vezetésével közös szentmisét mutattak be a püspökök és kisérőik.

 
Felkészülés a legnagyobb ünnepre Drucken E-Mail
Mittwoch, den 14. April 2021 um 12:00 Uhr

Az Egyház legnagyobb ünnepe, vagyis ahogyan hivatalosan nevezzük, az ünnepek-ünnepe, a Húsvét. Szt. Pál apostol írja: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek, mert még mindig bűneitekben vagytok.” (1Kor 15,17)  Nagymamám nagyon sokat mesélt nekem erről az ünnepről és az ünnepre való felkészülésről. Az előkészületi időszak a nagybőjt. Minden  hamvazószerdával kezdődik, amely a nagybőjt első napja és egyben ezen a napon szigorú böjt van. Elmondhatom, hogy a böjtölés nem éppen az erős oldalam, mert szeretek jókat enni, ennek ellenére nem hízok meg. Nagyapám szokta mondani: „Te egy feneketlen tó vagy, amely  soha sem telik meg!”. Na, de ilynekor az akaratomnak  nincs súlya, hiszen itt nem én szabom a törvényeket. Ez mind negyven napig tart, kimondani nem hosszú, hiszen egy-kettő elszámolok negyvenig, de átélni, valamiről lemondani, bünbánatot tartani, az már sokkal nehezebb, különösen annak, akinek akaratereje gyenge. A mai világban az embereknek,  különösen a diákoknak  nagyon nehéz lemondani, mert egy fejlett elektronikus eszközökkel ellátott társadalomban élünk, amikor  mobil, számítógép, vagy laptopp nélkül maradni legrövidebb ídőn belül is nagyon nehéz. Mégis erőt vettem magamon, és igyekszem ebben a nagybőjti időben mérsékelten használni ezeket az eszközöket. Az iskolai szükségletek miatt igénybe veszem őket, hiszen a pandémia végett online tanítás van, de a szórakozás céljából nem használom. Eszembe jutott, hogy az Úr Jézus időt adott nekem lelkem felkészítésére, hogy méltóképpen  ünnepelhessem meg  szenvedésének és feltámadásának titkát. Az idő gyorsan múlik, még három hét és máris itt van az ünnepek-ünnepe, de addig Keresztelő  Szent János szavai jutnak eszembe: ”Tartsatok bünbánatot, mert elközelgett az üdvösség ideje.” (Mk 1,15)

Sz. B.

 
Tartományi Kormány ajándéka Drucken E-Mail
Dienstag, den 09. März 2021 um 13:17 Uhr

A Paulinum Gimnázium és Szeminárium (Kollégium) több mint 50 éve működik. Az elmúlt évtizedek folyamán számos jó tevő különféle módon támogatta térségünk ezen egyedi egyházi oktatási intézményét. Voltak, akik anyagilag, mások terményekkel, így mindegyikük a segítség nyújtás szándékától vezérelve lehetővé tették, hogy ma elmondhatjuk, továbbra is itt vagyunk, és az oktatási rendszer részesei ként munkálkodunk a jövő generációkért. Ezért hálás köszönettel tartozunk nekik, és imáinkba foglaljuk őket, kik ezt lehetővé tették és teszik idejükkel és áldozathozatalukkal.

Az idei évben jelentős juttatásban részesült intézetünk a Vajdasági Tartományi Kormánytól. Pásztor István elnök közbenjárásával a Vöröskeresztnél át lehetett venni az élelmiszer és tisztálkodási adományt, amellyel hozzájárult az intézet fenntartásához és az itt tanuló gyerekek életkörülményeinek javításához. A csomag nagy mennyiségű hal, hús és egyéb konzervákat, lekvárokat, rizst, továbbá fertőtlenítő-, mosogató-, ablaktisztító-, padlótisztítószereket, sampont, folyékony szappant és pokrócokat tartalmazott. Az adományt Újvidéken lehetett átvenni, amelyet Csorba Ottó tanár és Tojzán László nevelő hozotak el Szabadkára. Köszönet mindenkinek, aki bármily jellegű módon támogatja a Paulinum működését.

 
Határtalanul Középiskolai Verseny Drucken E-Mail
Dienstag, den 09. März 2021 um 12:25 Uhr

Idén is megszervezésre került a Határtalanul Középiskolai Verseny, amelyen a Kárpát-medence területén lévő középiskolai osztályok diákjai versenyeztek. Az első forduló 2020. december 15. és január 31. között zajlott. A verseny virtuális formában volt megtartva, amelyen a megadott rövid idő alatt húsz kérdésre kellett helyesen válaszolni. A kérdések a magyar történelmet, kultúrát és irodalmat karolták át. A második fordulóba, a középdöntőbe csak azok  a csapatok jutottak tovább, amelyek az összes kérdésre helyesen válaszoltak a legrövidebb idő alatt. A mehirdetett eredmények szerint 292 osztály jutott tovább. Ebből Budapestről 48 osztály jutott a középdöntőbe, az Alföldről 74,  Dunántúlról 63, Északkelet-Magyarországról 18 osztály. A többi benevezett osztály külhonról jutott tovább. A diaszpórából és Horvátországból egy csapat ért el kiemelkedő eredményt, míg Kárpátaljáról 18 osztály, Felvidékről 23, Erdélyből 22, Partiumból 8 és Vajdaságból 16, amely utóbbiból az egyik csapat a Paulinum Gimnázium negyedik osztálya.

 
Keresztúti ájtatosság Drucken E-Mail
Dienstag, den 09. März 2021 um 12:19 Uhr

Keresztúti ájtatosságnak nevezzük az Úr Jézus szenvedésének imádságos  elmélkedését és végigjárását egy-egy álommással. Templomainkban és kapoláinkban rendszeresen  a nagybőjti időben  szoktak közös keresztúti  ájtatosságot tartani, különösen pénteki napokon szokás ez, amikor a hívők elevenebben emlékeznek Jézus szenvedéséről. Ez az ájtatosság a középkorban terjedt el. Kezdetei a XIV. században Jeruzsálemhez kapcsolódnak, amikor szokássá vált  végigjárni azokat a helyeket, amelyeken Jézus járt Poncius Pilátus udvarától  a Golgotáig.

A keresztút járását leginkább a ferences szerzetesek karolták fel és  terjesztették, hiszen ők  a szent sír örzői. Annak ellenére, hogy a keresztúti ájtatosságot a Keleti Egyház kezdeményzte, ez Nyugaton kedvelté vált és itt alakultak ki az állomások (stációk). Az állomások száma változott, még  végül  14 –re alakult. A kerseszt utakat, illetve kálváriákat eleinte a templomok közelében lévő magaslatokra helyezték. A XVII. Századtól kezdve a keresztutakat már a templomokban találjuk, festményeken vagy dombor műveken át felidézve Jézus szenvedéseinek legfőbb mozzanatait. A keresztúti ájtatosság tartalmilag az evangéliumokra alapszik és részben az ősi keresztény  hagyományokra.  Jézus szenvedéseit átgondolhatjuk  az evangéliumi  részek felett elmélkedve, de vannak  benne előre kidolgozott elmélkedések , imák és énekek.  A keresztúti ájtatosság  mindig új kihívás a keresztények számára, hogy Jézus megváltói művén gondolkodjanak és ezt összefüzzék a maguk életével.

Alen

 
Nagybőjt Drucken E-Mail
Freitag, den 19. Februar 2021 um 10:47 Uhr

A nagyböjt az egyházi év szent időszaka. A keresztény élet intenzív, kiváltságos ideje, amikor arra kell törekednünk, hogy mélyebben éljük át Krisztus Urunk  megváltói művét. A nagyböjtben nem csak Jézus életének, szenvedésének  és feltámadásának titkáról van szó, hanem sokkal többről. A „titok” itt azt jelenti, hogy Krisztus  életének eseményeibe a keresztség által mi is bekapcsolódunk. Mondhatnánk, Krisztus mibennünk akar megtörténni, úgy az enyémben, mint az egész egyház  közösségében. A nagyböjt megváltásunk előkészületi ideje, amely a nagyhéten és húsvét liturgiáján éri el  csúcspontját. Mi egyek vagyunk Krisztussal, viszont Krisztusban egyek vagyunk egymással és Krisztus által egyek vagyunk az Atyával és a Szentlélekkel. Ez a titok, misztérium, vagy rejtelem történik velünk különösen a nagyböjti szent időszakban.

A nagyböjt arra hív bennünket, hogy imáinkon, elmélkedéseinken és az ájtatosságokon keresztül  mélyebb lelki életet éljünk. Gyakrabban  táplálkodjunk Isten Igéjével  a Szentírásból, hiszen így mélyitjük el hitbeli tudásunkat és ily módon alakul ki bennünk az Isteni gondolkodásmód. A nagyböjt még arra is int bennünket, hogy  több időt töltsünk a hívők közösségében, és hogy gyakrabban vegyünk részt a szentmiséken és a szentáldozásban, hiszen így valósul meg egybekapcsolódásunk Krisztussal és egymással. Az egyház azt kívánja tőlünk, hogy ebben a szent időszakban erősödjünk és növekedjünk hitünkben és  annak átélésében.  Krisztusunk  titkáról szent Pál apostol így ír: ”titok, amely századok és nemzedékek óta rejtve  volt, s amelyet  most  kinyilatkoztatott szentjeinek az Isten Krisztus által, aki a megdicsőülés  reménye.”  (Kol.1,26)

Szepesi Albert

 
Hamvazószerda Drucken E-Mail
Freitag, den 19. Februar 2021 um 10:35 Uhr

A keresztény világ számára hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétra előkészítő nagyböjti időszak. A megnevezés a liturgikus szertartás során történő hamuval való megjelölésből ered. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával jelöli meg a hívek homlokát. A szertartást végző személy, míg hamuval keresztet rajzol, vagy azt a fejre szórja a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk, mert a vasárnap nem böjti nap. Mi is a Paulinumban idén február 17-én a kápolnában szentmise keretében hamvazkodtunk, és ezzel meg is kezdtük a negyvennapos böjtöt.

Kiss Szebasztián

 
<< Start < Zurück 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Weiter > Ende >>

Seite 4 von 74