Hamvazószerdán elhangzott evangéliumi részlet arra inti a híveket, hogy a húsvétra előkészítő időszakban kölünösképpen figyelmet kell gyakorolni a böjt, ima és az alamizsnálkodás, illetve jó cselekedetek végzésére. Az Egyháznak világszerte különféle jellegű karitatív intézményei vannak, amelyek jó szándékú emberektől támogatva a segélyeket a rászoruló emberekhez juttatják el. Ilyen jellegű segítő egyházi szervezet egyházmegyénkben szabadkai központtal a „Caritas” szeretetszolgálat. A Paulinum a kapott adományok részét megosztotta, és élelmiszerből álló csomagot jutatott el a „Caritashoz”, valamint Muzslyára. Itt található a nagybecskereki egyházmegye területén a szaléziak által alapított Emmausz megnevezésű fiú kollégium, amely megnevezéssel alapítói arra utalnak, hogy miként a tanítványok útközben találkoztak a Feltámadottal, és vele mentek, úgy a diákok az élet útján nincsenek egyedül.

Patris corde (Apai szívvel)  apostoli levelet tett közzé Ferenc pápa 2020. december 8-án. Az írás oka, hogy Szent Józsefet százötven évvel ezlőtt IX. Piusz pápa az egyház védőszentjévé nyilvánította. Apai szívvel: így szerette József Jézust, akit az evangélisták  „József fiának” neveztek. Magáról Józsefről  a Szentírásban keveset olvashatunk, de amt írtak róla, elegendő ahhoz hogy világossá tegyék, milyen apa volt és milyen küldetést bízott rá az Isteni gondviselés. Szent Máté evangélista tömören úgy ír:” Igaz férfi volt.” (Mt.1.19) Ebben a kifejezésben benne van az Isten-és emberszeretet  bizonysága, a hit és a hűség, a kitartás és a jóság. Szent József nagysága még abban áll, hogy Mária férje volt és Jézus apja volt. Szent VI.Pál pápa szerint József apasága még abban fejeződőtt ki, hogy „ életét áldozattá tette a megtestesülés misztériumának, a Szent Családnak, a házastársi szeretetnek és hogy minden képességével együtt, szeretetét a Messiás szolgálatába állította.”  Az üdvtörténetben betöltött szerepe miatt Szent József olyan apa volt, akit a kersztény nép mindig szeretett, és ezt bizonyítja a tény, hogy számos templomot szenteltek tiszteletére, továbbá iskolákat, kollégiumokat, egyesületeket, lelki csoportokat és még sok más rendezvényt.  Minden imakönyvben találhatunk imákat Szent Józsefhez. Tisztelői minden szerdán különleges fohászokat intéznek hozzá, március hónapban pedig hagyományosan kilencedeket tartanak. A Szentírás szerint „ Ite ad Joseph” (Menjetek Józsefhez- Ter.41,55) mindenki bízhat benne és segítségét, közbenjárását kérheti.

Szent József napját a Paulinum Gimnázium és Szeminárium fennállása óta, megkülönböztetett tisztelettel tartotta meg. Nem azért, mert iskolánk és szemináriumunk rektora, valamint egyes tanárok, vagy diákok Józsefek, hanem mert Szent József a Szüzanya után, egyházunk legnagyobb szentje. Szent József előestjén, rektorunkkal szoktunk ünnepelni, amikor ugyanis alkalmi műsorral kedveskedünk  neki, napján viszont kápolnákban ünnepi szentmisén veszünk részt. Sajnos, ebben az esztendőben a korona vírus végett, csak szerény körülmények közt tudtuk megtartani Szent József napját és megköszönni rektorunknak, hogy mindent megtesz, hogy a szemináriumi  és iskolai élet zökkenőmentes legyen és hogy a lehetőségekhez mérten a paulinisták a legjobb szellemi és lelki képzést kapják.

Feltámadott! Mert győztes volt a harc, melyet Urunk értünk megvívott! Húsvétkor a keresztény hit központjával találkozunk: a feltámadás örömével. A hitünk sajátos tulajdonsága az öröm. Krisztus az Ő saját személyében komolyan vette a szenvedést és a halált; a kereszt mégsem cél volt, hanem eszköz. A nagyhéten végigjárjuk a keresztutat, de húsvétkor a halál elmúlik, és az, ami örökké megmarad, az a Krisztusban örök élet. Itt van a különbség a keresztény és a nem keresztény ember között: a nem keresztény a szenvedést és a halált, amiket mindenki megtapasztal hangsúlyozza, a keresztény ember pedig biztos benne, hogy Krisztus feltámadott, és vele együtt, ő is fel fog támadni. Azt mondani, hogy a kereszténység csak a kínszenvedés, ez egy eretnekség, mert az áldozat embertelen, amikor nincs pozitív célja, és most tudjuk, hogy mi ez a cél. Ez az élet és fájdalmai elmúlnak, a feltámadás öröme viszont örökké megmarad. Ez nem csak a jövőben lesz, mert ha Krisztus feltámadott, akkor ez azt jelenti, hogy itt és most van, nem tűnt el. Most van az a pillanat, amikor kapaszkodnunk kell az Úrban. Velünk van, és mi már részesülhetünk az Ő feltámadásában. Mert a feltámadás mindent megvált, a jelen pillanatot is. A feltámadott Krisztus jelenléte ad jelentést az életünknek: ha a semmi az, ami a végén vár minket, akkor ez a jelen pillanat is semmi, mert a célja csak sötétség, viszont ha a fény vár minket, akkor ez a pillanat is világos, mert az egész életünk a fényre irányul; minden lépésünk egy új lépés Isten dicsősége felé.  Ez nem csak egy tanítás, hanem egy testi, mégha titkos jelenlét s. Ezt megélték az apostolok, és itt és most az élő Krisztus közli magát velük. Ennek a tapasztalatnak a helye az Egyház, és mi már most részesülünk ebben az új életben: a keresztség beilleszt minket Krisztus halálába és feltámadásába, a szentáldozás pedig az Ő testének részesévé tesz bennünket. Ezért erre emlékezünk nagycsütörtökön az Oltáriszentség alapítására, és a nagyszombati vigília alatt a történtekre. Közvetlen kapcsolat van a feltámadás – húsvétja és a szentségek által adott új élet között. Nem tudjuk felfogni, hogy ezek a dolgok miként mennek, ám ha átéljük ezt a kegyelmet, akkor megtapasztalható módon más emberré leszünk. És nem csak csupán arra szól a meghívásunk, hogy szavakkal hirdessük az újjászületést, hanem éppen a tapasztalatra.

(Részlet húsvéti rádióműsorunkból)

Kegyelemteljes ünnepeket kívánnak a Paulinum Gimnázium és Szeminárium elöljárói és diákjai minden kedves olvasóinknak!

Folyó hó 12-én közzé lett téve a Tantárgyháló második fordulójának eredményei. A versenyen általános és középiskolás diákok vehettek részt, amelyen előre megadott kulcsszók révén határozhatták meg a résztvevők munkájuk témáját. A versenyre 25 általános és 14 középiskolás tanuló küldte be dolgozatát. Ebből az általános iskolák kategóriájában 10 munka lett pozitívan elbírálva, míg a középiskolások esetében 7 írás jutott tovább. Ezen utóbbi kategória egyik továbbjutott munkája a „Kereszt a koronán”, amelyet a Paulinum Gimnázium két diákja, Huszár Ádám és Gubena Ábel írt. A dolgozatban a magyar korona történetét és a magyarság kereszténységre való megtérését, valamint a történelem folyamán lezajlott eseményeket érintve, igyekeztek bemutatni miként tartották meg hitüket, illetve a magyar szentek milyen hatással voltak egyes nemzetek sorsára. A diákok mentorai Csorba Ottó és Tojzán László voltak.