Február 2-án van az Egyház számára egy jelentős ünnep. Ezen a napon van Gyertyaszentelő Boldogasszony, amelyen arról emlékezünk meg, hogy Jézus Krisztust negyven nappal a születése után Szűz Mária bemutatta a Jeruzsálemi templomban. A zsidó vallási törvények értelmében a szülők áldozatot mutattak be, ugyanis az elsőszülött gyermeket Istennek kellett felajánlani. Az evangélium elbeszélése szerint a templomnál voltak Anna és Simeon, akinek Isten azt mondta, hogy addig fog élni ameddig meg nem látja az Üdvözítőt. Simeon Jézust látván dicsőítette az Istent, és úgy hívta a gyermeket, hogy a „Világ világossága”. Innen ered egy jelentős szokás a gyertyaszentelés.

Jézus bemutatását már a 4. században is a megünnepelték, csak ekkor február 14-én, mert a karácsonyt január 6-án ünnepelték. Attól kezdve, hogy Jézus Krisztus születésének napját december 25-ére tették, így Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el a liturgikus napot Simeon és Jézus találkozásának tiszteletére: Hypapante (találkozás). A 10. századtól nyugaton a liturgikus könyvek Mária tisztulását emelték ki, így erről nevezték el az ünnepet: Purification. Majd 1960 óta a Keleti Egyház hagyománya nyomán ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartják számon. A Paulinumban megünnepeltük Gyertyaszentelő Boldogasszonyt, amely keretében rektorunk gyertyát szentelt.

Szent Balázs is a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők. Eredetileg gyógyítással foglalkozott. Nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. A hagyomány szerint örmény származású volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Miután a püspökséget elvállalta, Diocletianus keresztényüldözése miatt egy barlangba vette be magát, s remete életet élt. Madarak hordták neki az élelmet és a vadak sereglettek hozzá. Addig el sem távoztak tőle, míg áldólag rájuk nem tette a kezét. Szent Balázs napján (febr. 3.) két gyertyával adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen van. Balázst keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték, s gyertyát ajánlottak föl gyógyulásukért. Ezen a napon a szabadkai székesegyházban vettünk részt az esti szentmisén, amelynek keretében torokáldást kaptunk.

Gyuris Bálint

Január 25-e a római katolikus naptár szerint Szent Pál apostol ünnepe, akinek a damaszkuszi úton a Krisztussal való találkozásáról és megtéréséről emlékezünk meg, akiből majd a népek apostola lett. Ezen a napon a Szabadkai Egyházmegye búcsúját is ünnepeltük, mert 1968. január 25-én írta alá boldog VI. Pál pápa a Szabadkai Egyházmegye alapító dekrétumát. Ez az ünnepnap számunkra több okból is okot ad az örömre és ünnepelésre. Először is, mert megemlékezünk arról, hogy bármilyen bűnösök is vagyunk, ne veszítsük el a reményt a megbocsátásra. Erre utal valamelyest a „pálfordulás” kifejezés is.  Másodszor az öröm miatt, amit az Egyház érzett Pál megtérésekor a keresztények üldözése után. Harmadszor pedig a csoda miatt, amit Isten vitt végbe. A legnagyobb üldözőjét a leghűségesebb követőjévé tette. Ezen a napon délelőtt a Paulinum káponájában emlékeztünk meg, amelyről már írtunk, és délután ünnepi szentmise lett tartva a szabadkai székesegyházban, amelyet msgr. Slavko Večerin püspök mutatott be. A Paulinum tanulói jelen voltak a püspöki misén, amelyen az asszisztenciát adták.

Varga Sámuel

Előző számos tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a 2020. tavaszán kialakult világot átfogó váratlan járvány következtében a hétköznapi élet kizökkent a társadalom minden színterén. A kialakult helyzet véget különféle rendeletek léptek érvénybe, amelyek rányomták bélyegüket minden egyes eseményre. A 2020/21-es iskolai tanév lefolyásának módjára, miként az előző esetében, a számos rendeleti változások sok kérdést és kétséget vetettek fel egyaránt a programok további szervezésével kapcsolatban. Ilyen körülmények közepette született a döntés, hogy a Paulinum napját és kápolna búcsúját, ha újabb távoktatást nem rendelnek el, akkor korlátozott körülmények közepette lesz megtartva. A téli szünet után a minisztérium nem rendelte el a kizárólagos online oktatást, így január 25-én megültük intézetünk névadójának, Szent Pálnak ünnepét a kápolnában.

A búcsút korlátozott létszám miatt, az előző évekkel ellentétben, szűkebb körben lett megtartva. Az szentmisét az intézet igazgatója – rektora, msgr. Miocs József vezette. A szentbeszédeket az intézet lelkésze, ft. Marko Forgić  horvát nyelven, és magyar nyelven ft. Tojzán László nevelő, akik Szent Pál életét, annak nehézségeit bemutatva hangoztatták a népek apostolának szavait, hogy az erő a gyengeségben nyilvánul meg, és Isten kegyelme formálta és tette azzá, aki képesé vált minden nehézséget legyőzni. A szentmise végén a diákok alkalmi műsort tartottak, amelynek keretében magyar és horvát nyelven verseltek, valamint hangszereken, többek között citerán, trióban hegedűn, gitáron és klarinéton, továbbá orgona kisérettel szóló éneket adtak elő.

Az ünnepséget jelenlétükkel, időt áldozva meglepték Pásztor István a Vajdasági Képviselőház és a VMSz elnöke, Szakállas Zsolt a tartományi oktatási titkár, Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke, dr. Pásztor Bálint, Kern Imre alpolgármester és dr. Josip Ivanović a Tanítóképző Kar dékánja. Az ünnepség az intézet nagy ebédlőjében szerény társalgással zárult, amelyen az új püspök msgr. Slavko Večerin is részt vett.