Dátum

Link

Home Híreink
Hírek
Szabadkai kórházkápolna búcsúján Nyomtatás E-mail
2018. december 03. hétfő, 13:27

November 19-én ünnepeljük az egyik világszerte ismert magyar szentet, Árpád-Házi Szent Erzsébetet. 1207-ben született II. András magyar király leányaként. Még leány korában eljegyeztetett a gyermek Lajossal, türingiai tartománygróffal, és elkerült idegenbe. Erzsébet mindössze 24 évet élt, ám ezen rövid földi életpályája alatt, az Isten és ember iránti hősies odaadó szeretet példaképe lett. Följegyezték róla, hogy már 5–6 éves korától kezdve odafigyelő gondoskodással fordult a szegényekhez. A kis kötényjében kenyeret vitt a legközelebbi házban lakó öreg néninek. Erzsébet tizenöt éves, amikor Lajos gróffal megkötötték a házasságot. Öt évi boldog házasság vette kezdetét. Ebben az időszakban történt, hogy Erzsébet személyesen járt le a vár alá, és a kosarában vitte az élelmet a betegeknek, árváknak és szegényeknek. A várnagy panaszt emelt ellene, hogy ,,esztelen bőkezűségével'' eltékozolta urának vagyonát. Lajos a panaszokra így válaszolt: ,,Engedjétek csak jót tenni, hogy megtegye, amit Istenért tenni akar, és legyen elég nekünk, ha Wartburg és Neunburg várát nem adja el!''. A vár alatt ispotályt nyitott, ahol naponta száz szegény kapott ellátást. Férje halála után, aki úton a Szentföldre a keresztes hadjárat során 1227-ben elhunyt, Erzsébet a szegénységet választotta, és kórházat létrehozva, ott gondozta a betegeket élete végéig, ami 1231-ben következett be. Nem véletlen, hogy a szabadkai kórház kápolnájának a védőszentje Szent Erzsébet, aki életében különös gonddal volt a betegek felé. A búcsúmisét immár hagyománynak mondhatóan a Paulinum rektora, Miocs József aranymisés atya mutatta be a kápolna megbízottjával ft. Dragan Muharemmel, továbbá a Paulinum prefektusával, ft. Tojzán Lászlóval, a székesegyház káplánjával, ft. Tovrek Patrikkal, a sándori káplánnal, ft. Lukács Arnolddal és a szép számban összegyűlt hívekkel. Az asszisztenciát a paulinista diákok adták. A szentmise rektorunk aranymisés áldásával zárult, amelyet a diákok egy kis rendezvénye követett, amellyel köszöntötték Szent Erzsébetet. Két szavalat hangzott el, magyar nyelven Dér Leó mondott el, és horvátul Hatnad Danijel. Kiss Tamás és Petrovity Ádám klarinét – gitár kettőst adtak elő a hívek nagy örömére. Az ünnepséget záró derűs agapé és mosolygó arcok, eszembe juttatják Szent Erzsébet életének egyik esetét, amikor a kapott javakból ünnepet rendezett, és este az öregek és betegek készülődtek, hogy a szabadban töltsék az éjszakát, kenyeret adott nekik. Nagy tüzet rakatott, hogy melegedhessenek, ekkor egyik ember dúdolni kezdett egy dalt, s hamarosan mindenki énekelt a tűz körül. Erzsébet boldog volt, és azt mondta: ,,Látjátok, mindig mondtam, hogy csak vidámmá kell tenni az embereket!”.

 

 
Hazaszeretet a mai Európában Nyomtatás E-mail
2018. december 03. hétfő, 13:10

Dr. Bábel Balázs főpásztor, kalocsai-kecskeméti érsek és metropolita november 17-én hazánkba érkezett, hogy a VM4K Európa és mi előadássorozat vezetőinek felkérésnek eleget téve előadást tartson. Szombaton délután 2 órás kezdettel a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Klubban Bábel Balázs főpásztor megtartotta előadását a Hazaszeretet a mai Európában címen. Erre az előadásra nagy érdeklődéssel mentünk, és az előadóteremben tapasztaltuk, hogy a kíváncsiság sokakat megmozgatott, hiszen a téma igenis aktuális nemzeti identitásunkat illetően ezen a területen. A főpásztor beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzet iránti szeretet egyik megnyilvánulási formája természetesen anyanyelvünknek, a magyar nyelvünknek és hagyományainknak az ápolása, amely immár ezer éves történelemmel rendelkezik Európában. Az ilyen magatartás nem megy szembe Európával, hanem éppenséggel segítheti azt a saját magának az újrafelfedezésében. Célnak kellene lennie, hogy a helyes értékekkel egymást gazdagítsák a nemzetek, hiszen a mai kor szelleme a rohamos technikai fejlődés multimediális eszközei és a terjeszkedési vágy következtében lassan morzsolja fel a nemzeteket, amely azok értékeinek és hagyományainak a háttérbe szorításával jár. Az előadás után szabadon lehetett a témával kapcsolatos kérdéseket feltenni. Az elsők között volt a jelenleg is zajló kivándorlási probléma, amely jövőbeli számbeli ittlétünk lényeges meghatározója. A főpásztor rámutatott, hogy ennek alap okai politikaiak és gazdaságiak, de ezek nem okok a nemzeti tudat, lét külföldön való feladására. Az előadás befejeztével Bábel Balázs érsek az irodaigazgatójával, Fülöp Ernővel eljöttek intézetünkbe, és rektorunkkal, Miocs József atyával folytatott párbeszéd után útra keltek.

 
Megemlékeztünk elhunytjainkról Nyomtatás E-mail
2018. november 14. szerda, 09:13

November elsején az Egyházban Mindenszentek ünnepe van. Ezen a napon a megdicsőült Egyházat ünnepeljük, és megemlékezünk mindazon megdicsőült lelkekről, akiknek a kalendáriumban nincs külön fenntartott nap. A hó második napján van a Halottak napja. E napon az Egyház tagjai megemlékeznek az elhunytakról. Az említett napokon nem volt tanítás iskolánkban, ezért hazamehettünk, és mi magunk is segédkezhettünk az ünnepekre való készülődésben. Részt vettünk szülőfalunk plébániai híveivel a szentmiséken, majd a még élő nagyszüleinkkel és szüleinkkel kimentünk a temetőben az elhunyt családtagok nyugvóhelyeihez, ahol az életet és szeretetet szimbolizáló virágokat és égő gyertyákat elhelyeztük. Visszatérve az iskolapadba dr. Czékus Géza biológia tanárunk szervezésben ellátogattunk elöljárónkkal a bajai úti Szent Péter és Pál temetőbe. Itt található számos rektor és nevelő atya, szerzetes nővér és oktató sírhelye, akik egykor a Paulinum Gimnáziumban és Szemináriumban tanítottak. A Péits kápolnánál összegyűlvén imára kulcsoltuk kezeinket, és imádkoztunk az elhunytakért. Ezután Géza tanár úr röviden elmesélte a temető történetét. Megtudtuk, hogy ez a temető Szabadka területén jelenleg a legnagyobb és legrendezettebb, és mind efelől a legszebb műemlékek itt találhatók. Ez a temető nem az első temető. A történelem folyamán miként a város terjeszkedett, úgy a temető helyszíne is változott. Ez a temető 1777-től áll fen. Körüljárván sok szabadkai nevezetesség sírhelyét mutatta meg, többek között: Iványi Istvánét, aki legelőször írta meg Szabadka városának történetét, Bíró Károlyét, aki a szabadkai városházát építette, Gál Ferencét, aki a zeneiskola első igazgatója volt, az iskolánk közelében lévő Lifka Sándor nevét viselő park és épületkomplexum névadójáét, Lányi Ernőét, aki az első művelődési központ alapítója, Albe Vidaković egyházzenész sírját, stb. Az iskolai programként is megtartott előadás után, a tanár úr megvendégelt bennünket házában, akinek ezúttal is megköszönjük a ránk áldozott idejét és szívélyes fogadását, valamint tudását, amelyet megosztott velünk.

 
Tanácskozás a német kulturális szokásokról Nyomtatás E-mail
2018. november 14. szerda, 09:01

A Német Nemzeti Tanács és a Német Alapítvány – Deutsche Stiftung egynapos tanácskozást szervezett a szabadkai Újvárosháza termében. Az előadások sorozatát a Német Regenbogen kórus nyitotta meg, német népi dallamokkal. Ezt követően a Német Nemzeti Tanács elnöke Göncző Mandler László köszöntötte az egybegyűlteket. Az előadások a Duna-menti németek kulturális szokásairól szóltak. A vallásgyakorlatáról, a házassági szokásokról, a német népviselektekről az ünnepek kialakulásairól és a sörfesztiválról, amely a világhírű müncheni Oktoberfest-ből alakult ki az itteni svábok körében. Az előadásokat Göncző Mandler László, dr. Bogner István, dr. Orcsik Károly, ft. Pfeifer Jakab, Weiss Rudolf és Pápista Zsolt tartották.

Az előadások teoretikus részét hangulatosabbá tették a paulinisták zeneszámai, amelyeket Kiss Tamás klarinéton, Petrovity Ádám gitáron és Hadnađ Danijel fuvolán adtak elő. A szimpóziumon részt vettek a harmadik és a negyedikes tanulók, akik az iskolai órák keretében az egykori Duna-menti németek történelmét is tanulják.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

6. oldal / 143