Dátum

Link

Home Híreink
Hírek
Magyar Szabadságharc Nyomtatás E-mail
2019. március 18. hétfő, 13:29

Az 1848-49-es évek fontos jelentőséggel bírnak a magyar nemzet számára. Ebben az időben, mindazokat, akik hűek voltak a magyar nemzethez, a hazájukhoz, a közös cél egy testé forrasztotta össze. Mindenki igyekezett a maga képességei szerint eleget tenni a haza szabadságáért, ugyanis a magyar korona tartományait a Habsburg uralkodói ház az osztrák császárságba akarta beolvasztani, amely így elvesztette volna jogait. A Habsburgok az un. Habsburg–Jagelló örökösödési szerződés révén szerezték meg a magyar trónt. Ez a szerződés 1515. július 22-én, a bécsi Szent István-székesegyházban a Habsburg és Jagelló dinasztiák között köttetett házasság révén jött létre, amely értelmében az örökös nélküli haláluk esetén kölcsönösen öröklik egymás trónját. A mohácsi csatában, amely 1526. augusztus 29-én volt, a magyar had vereséget szenvedett, és II. Lajos király is életét vesztette. A trónért folytatott harc következtében a királyság több részre szakadt. I. Ferdinánd a szerződés értelmében magának követelte a trónt. Csehországban trónra is került, a magyar rendek azonban Szapolyai János választották királlyá. A török Duna menti előre nyomulásának megakadályozása érdekében 1538-ban egyezséget kötött János királlyal. Ennek értelmében az utóbbi halála után egész Magyarország Ferdinándra szállt volna. Végrehajtását azonban megakadályozta I. Szulejmán szultán. A XVII. században kezdetét vette a törököket kiszorító katonai hadművelet. Az 1699-es karlócai békében a török lemond a régi Magyarország teljes területéről, ezzel véget ér a török kor a magyar történelemben. Időközben, 1687-ben Pozsonyban megtartott országgyűlésen a magyar rendek lemondanak királyválasztói jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról, és innentől Magyarország a Habsburgok örökös tartománya. Ettől kezdve megkezdődött a császári udvar és a magyar rendek küzdelme, hogy a magyar királyság jogait és önállóságát megőrizzék. A XIX. századi európai események lehetőséget adtak, hogy függetlenítsék magukat a magyarok, amely folyamat 1848. március 15-én kezdetét is vette. Azóta, bár a küzdelem tragédiával fejeződött, minden évben a magyar nemzet megemlékezik. Idén is Szabadkán a Jadran Színpadon meg lett tartva a központi megemlékezés, amelyen mi, a Paulinum Gimnázium és Kollégium magyar ajkú diákjai is jelen voltunk. Meghallgattuk Dr Varga Judit, Magyarország Miniszterelnökségének európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntő beszédét, valamint Pásztor István, a VMSZ elnök beszámolóját. Ezt követte az alkalmi műsor E becses zászlónak, a Hazának! címmel. Az előadók a topolyai és az óbecsei táncegyüttesek voltak , valamint a Csalóka és a Fokos zenekar énekesekkel és versmondókkal  Kis Imre Árpád rendezésében.

 
Farsang Nyomtatás E-mail
2019. március 04. hétfő, 12:43

Az év első honapjának, január 6-tól, amely nap az egyházi naptárban vízkereszt ünnepe (Urunk megjelenésének ünnepe) hamvazószerdáig, a nagyböjtöt kezdő napig terjedő időszak a víg farsangok ideje. Az öröm emberi szükséglet. Miként a minden egyes napon bemutatott szentmise örömre szólít fel, hiszen a Feltámadtat ünnepeljük, az élet győzedelmeskedett a halál felett, így a fentebb említett időszakban búcsúzúnk a kihalt zord téli időszaktól és köszöntjük a tavaszt, amely magával hozza a feléledő természetet. A farsang gyökerei már az ókori római korba visszanyúlnak. A megnevezés viszont a XIII. századból ered a bajor-osztrák szóból: vaschang. A Paulinum Gimnázium és Szeminárium (kollégium) falain belül több évtizedes múlttal rendelkezik a farsang. A diákok erre az alkalomra osztályszinten kiszültek előadásokkal. Színpadra vittek jeles világirodalmi műveket, mint például Molière alkotását a Fösvényt, Miguel de Cervantes Saavedra Don Quijote de la Mancha című művének egyes jeleneteit, de ugyancsak szentek életeit is megelevenítették (Szent Gellért, Szent Domonkos).

Ma továbbra is a farsangra nagy igyekvéssel készülnek a tanulók. A kultúresten osztályon ként lépnek fel a fiatalok, és mutatják meg tehetségüket. A farsangestnek nem csak a kitörő vigadozás a célja, hanem a közönség előtti szereplés, kiállás megszokása, félelem legyőzése és a szervező készség fejlesztése. Ilyenkor ki beszédtehetségét, ki hangszeres zenei tudását egyéni vagy kettős előadás keretében előadja. A műsor lebonyolítói és szervezői az érettségizők voltak, akik ezzel tanúságot tettek, hogy felnőttek az önálló szervezés kihívásaihoz.

 
Labdarúgás Nyomtatás E-mail
2019. március 04. hétfő, 12:28

Korunkban a különféle sportok űzése vagy események követése sok ember életének szerves részeseivé váltak. Világszerte az egyik legkedveltebb és ennél fogva sokak által űzött sport a labdarúgás. Sokak által nem tudott, hogy e sportág gyökerei nem a nyugati világ régmúlt századjaira nyúl vissza, hanem a távoli keletre. Még valamikor Krisztus előtt a 2-3. évezredben Kínában kezdték el játszani a labdarúgást, amelyet akkor tsu-küh–nek neveztek, ami lefordítva rúgni-labda-t jelent. Egyébként a világ minden egyes táján a labdajáték valamilyen formában megjelent: Közép-Mexikóban az olmék törzs tagjai egy kaucsukból készült labdát rugdostak, Európában az ókori római világban szintén megjelent és a római légiósok révén terjedt, akik a szőrrel bélelt felfújt hólyagot, a bőrlabdát magukkal vitték a hódítások idején. A labdarúgás szabályait egészen csak a XIX. században fektették le, és hogy népszerűsítsék 1904-ben létrehozták a FIFA-t (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség), majd a világbajnokságokat, ami elvezetett ahhoz, hogy mára a világ országainak kétharmadában elterjedt sporttá lett. Intézetünk tanulói között sokan vannak, akik e sport rajongói és gyakorlói. Az iskolai tanév folyamán több olyan alkalom van biztosítva, amikor a labdarúgást nem csak tornaórák keretében, hanem szabad időben is űzhetik. Iskolánk területén van egy kisebb pálya, amely szüntelen rendelkezésre áll. Lehetőség van más oktatási intézetek tornacsarnokaiban játszani. Továbbá Szabadka területén több helyen fellelhető magánkézben és köztulajdonban lévő fedett és fedetlen pálya, amelyeket lehetőség szerint használunk. Egy – egy labdarugó meccs lejátszása nem csak a testi egészséget, a fizikai erőlétet növeli, a felgyülemlett energia leadást, hanem elősegíti az összeszokást, végső soron egy csapat kialakulását. A labdarúgás lehetőség a barátságok és kapcsolatok kialakítására, éppen ezért kirándulások során labdarúgó tudásunkat össze szoktuk mérni a látogatott helység csapatával.

 
Hosszú hétvége Nyomtatás E-mail
2019. február 27. szerda, 12:15

Február 15-én volt országunk államiságának ünnepe. Annak emlékére került e napra, mert 215 évvel ezelőtt, vagyis 1804-ben ezen a napon vette kezdetét Orašac-on az első török ellenes szerb felkelés, majd 1835-ben szintén február 15-én volt Kragujevacon megtartva a nemzetgyűlés, amelyen az első szerb alkotmány el lett fogadva. Ezért döntöttek 2001-ben, hogy Szerbia államiságának az ünnepe február 15-én legyen. Állami rendelet alapján ezen a napon az oktatási és más állami intézményekben munkaszüneti nap volt. Idén e nap péntekre esett, ezért a hétvégével összekötve hosszú szünet lett tartva minálunk is.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

6. oldal / 151