Dátum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home Híreink
Hírek
A székesegyház felszentelésének és búcsújának ünnepe Nyomtatás E-mail
2020. október 26. hétfő, 09:11

A templomszentelési évfordulóról a plébániák hívő közössége minden esztendőben ünnepélyesen emlékezik meg. Egyházmegyénk főtemploma a szabadkai Avilai Nagy Szent Teréz templom. Itt van a püspöki katedra (tanítói szék, amely szék az apostoli jogfolytonosság jelképe), innen a katedrális elnevezés is. Mivel a templomot Mária Terézia császárnő idejében építették, ezért lett a székesegyház Nagy Szent Teréz tiszteletére szentelve és a város neve is egy időben Mária Terézia (Maria – Theresiopolis) nevét viselte. A szabadkai székesegyház felszentelésének évfordulója és templombúcsúja, október 14. és 15., nemcsak a plébánia ünnepe, hanem az egész egyházmegyéé is, és mivel pedig Avilai Szent Teréz Szabadka város védőszentje, ezért a városé és környéké is. Az ünnepi szentmiséket Beretić Stjepan plébános mutatta be. A templomszentelési megemlékező és a búcsú szentmiséken a paulinista diákok látták el az asszisztenciát, vagyis az oltárszolgálatot, és mindkét alkalommal egy-egy olvasmányt és a hívek könyörgését olvasták a szentmisén.

 
Eltávozott tőlünk egy nagy hivatásgondozó Nyomtatás E-mail
2020. október 26. hétfő, 09:09

Ft. KIRÁLY TIBOR atya október 17-én éjjel, életének 57., papságának 32. évében, földi zarándokéletét váratlanul felcserélte az örökkévalóval. Tibor atya az általános iskola után a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait a Gyakovói Hittudományi Főiskolán fejezte be. Pappá szentelte  Csókán 1988-ban Msgr. Huzsvár László megyéspüspök. Lelkipásztori tevékenységét Versecen kezdte, majd számos plébánián szolgálta a híveket, mint segédlelkész, plébániai kormányzó és plébános.  1989-től hivatásgondozással bízza meg a főpásztor, melyet lelkiismeretesen végzett haláláig. 1999-ben szentszéki bíró, 2000-ben a Liturgikus és a Családgondozó bizottság tagja, 2007-ben pedig ügyészi kinevezést kap. Utolsó lelkipásztori helye Padé volt és a környékbeli leányegyházak. Sajnos, a koronavírus végett a gyászmise elmaradt.  Temetésére a gyászszertartás után, a  Feketetói temetőben került sor, ahol örök nyugalomra helyezték. A szertartást az egyházmegye főpásztora Msgr. Német László püspök végezte számos paptestvérével és a hívek sokaságával, akik részvételükkel megadták méltó és hálaadó tiszteletüket áldozatkész lelkipásztoruknak. Isten nyugosztalja!

 
Október Mária hónapja Nyomtatás E-mail
2020. október 26. hétfő, 09:06

A hét szentségről mindannyian hallottunk, és van tudásunk róluk. A szentelményekről ellenben annál kevésbé. Egyáltalán mik is a szentelmények és miben is különböznek a szentségektől? A szentségekről vallja a Katolikus Egyház, hogy azok Jézus által alapított jelek, amelyek Isten ingyenes ajándékát, kegyelmét adják az embernek. Emellett azonban van az emberi életnek számos területe, ahol – bár Jézus nem kapcsolt hozzá külön szentséget – Isten jelen van, cselekszik, az ember pedig érzi az ő ingyenes ajándékának, segítségének a szükségét. Ilyenkor lépnek működésbe a szentelmények, amelyek hasonlóak a szentségekhez: van bennük valamiféle „jel”, amit látunk, érzékelünk, de tudjuk, hogy az igazi történés már lelki szinten játszódik le. A szentelményeket nem Jézus, hanem az Egyház alapította, hogy a keresztény ember így is közelebb lehessen Istenhez, segítségét még jobban megtapasztalhassa az életében. A legismertebb szentelmények: a szenteltvíz, a rózsafüzér, a gyertya vagy más vallásos tárgy megáldása, Balázs-áldás, házszentelés, kenyérszentelés, hamvazószerdán a hamvazkodás, életünk végén a temetés. Ezen szentelmények közül október hónapban különös képpen minden nap végzi a hívő világ a rózsafűzért. Történészek állítják, hogy a rózsafüzér eredete a 9. századi Írországban van. Abban az időben, ahogy ma is, a 150 zsoltárt tartalmazó Zsoltárok könyve nagyon fontos imakönyv volt a szerzetesek körében. A szerzetesek és a papi klérus tagjai is, órákon keresztül recitálták ezeket a zsoltárokat. A kolostor környékén élő emberek csodálták és tisztelték ezt az állhatatos imádkozási szokást, de mivel sem olvasni nem tudtak, sem megjegyezni a hosszú zsoltárokat, így bánatukra, ők nem gyakorolhatták ezt az imaformát. Egy ír szerzetes indítványozta a kolostor környékén élő embereknek, hogy imádkozhatnának a 150 zsoltár helyett 150 Miatyánkot, s hogy számolni tudják az imákat, tegyenek egy erszénybe 150 kavicsot. Végül egy kis zsinór terjedt el, melyre 50 darab kisebb fadarabot kötöttek rá. Damiáni Szt. Péter (+ 1072) említést tesz arról, hogy ehhez az imaformához elkezdték hozzáadni az Angyali üdvözletet (Lk 1,28). Végül az Angyali üdvözlet átvette az 50 Miatyánk helyét. Néhány középkori teológus a 150 zsoltárt Jézus Krisztus életének, halálának és feltámadásának elfátyolozott titkainak tartotta. Összeállították ennek megfelelően "A mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus zsoltároskönyvé"-t. Ennek példáján Máriának is állítottak össze egy ilyen zsoltárkönyvet, de 150 dicséret helyett 50 dicséretet számoltak, és ezt hívták "rosarium"-nak (rózsakertnek). 1208-ban megjelenik a Szűzanya Szent Domonkosnak, és mint új és hathatós fegyvert ajánlja neki a rózsafüzért. Domonkos "feléleszti és elterjeszti" rendjében, és a rendhez közelállók között a rózsafüzért, majd a rendeken keresztül elterjed a Nyugati Egyházban. Kr. u. 1700. Montfort Szent Lajos megírja azt a leggyakoribb titok-csoportot, amelyet ma is használunk. II. János Pál pápa a hagyományos, örvendetes, fájdalmas és dicsőséges rózsafüzérhez 2002 októberében hozzá adatt világosság rózsafűzérét. Október hónapban, Mária hónapában a Paulinumban minden este imádkoztuk a rózsafűzért.

 
Az eleméri megemlékezésen Nyomtatás E-mail
2020. október 21. szerda, 11:59

Az 1848/49-es szabadságharc a magyar nemzet számára kudarccal zárult. A katonai vezetőség 13 magas beosztású honvédtisztjeit, név szerint Knezity Károlyt, Nagysándor Józsefet, Damjanich Jánost, Aulich Lajost, Lahner Györgyöt, Poeltenberg Ernőt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Török Ignácot, Vécsey Károlyt, Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidot és Lázár Vilmost Aradon 1849. október 6-án kivégezték. Az Aradi vértanúk közül a délvidéki származású Kiss Ernőt később a Kiss család által 1845-ben építettet eleméri Szt. Ágoston templom alatti kriptába helyezték el örök nyugalomra. Október 6-a a magyarok nemzeti gyásznapja, ezért minden esztendőben ezen a napon a Vajdasági Magyar Szövetség és Nemzeti Tanács szervezésében  tartják a délvidéki magyarok szentmisével összekapcsolva a kegyelet adó megemlékezést Eleméren. Ebben az esztendőben a szentmisét dr. Német László nagybecskereki püspök celebrálta és tartotta a szentbeszédet a számos politikai és diplomáciai képviselők előtt. Vele együtt misézett msgr. Miocs József  a Paulinum rektora és msgr. Erhard Róbert újvidéki plébános. Az asszisztenciát a bánáti paulinisták, Ördög Valentin és Kiss Szebasztián adták. A szentmise után alkalmi műsorra került sor a templom udvarában. A mellszobor koszorúzása után a szentély alatt található sírhelynél elhelyezték a kegyeleti koszorúkat és virágokat.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

9. oldal / 178