Az általános iskolákban a nyolcadikosok és a gimnáziumok végzős diákjai részére hamarosan befejeződnek az előadások, és számukra kezdetét veszi a kis és nagy érettségire felkészítő időszak. Ez egyben nem csak azt jelenti, hogy búcsúznak iskolájuktól, hanem nagy döntés elé kerülnek, amellyel meghatározzák további életüket a továbbtanulást illetően. Szabadkán minden évben a végzős diákok számára külön napot szerveznek, amelyen felvonulnak a város és a környező helységek területén működő szakiskolák, gimnáziumok, főiskolák és egyetemek. Folyó hó 18-án, szerdán került sor megrendezésre az iskolák bemutatója, amelyet 10-től 18-ig lehetett megtekinteni. Idén a rendezvény házigazdája szintén az Ivan Sarić szakképző volt, aki a sportteremben biztosított helyet. A bemutatóra délutáni program keretében elmentünk diákjainkkal, különös tekintettel érettségizőinkre, hogy így is segítsük őket a hívatásuk megválasztásban. Viszont nem csak, mint vendégek voltunk jelen, hanem mint résztvevők is. A Paulinum Gimnázium és Kollégium standjánál lehetőség adódott az érdeklődők számára, hogy az intézetet képviselő diákokkal ismerkedjenek és információkhoz jussanak, továbbá a kivetített képek által betekintést nyerjenek a tanulók életébe és az iskolai programokba, rendezvényekbe, fellépésekbe és a helyi és külföldi kirándulásokba. Intézetünk szeretettel vár minden érdeklődőt, és előre lebeszélt találkozón megtekinthető és további információk kaphatók. Elérhetőségeink: Szabadka, Szent Teréz tér 2, tel.:024/555-340, e-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. weboldalunk: www.paulinum.edu.rs

Hunyadi Mátyás 1443. február 23. Kolozsváron született, mint Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi udvarban szolgált apródként. Bár 1458-tól uralkodott, ám csak 1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást Székesfehérváron. Uralkodása alatt átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Zsoldos hadsereget szervezett, amely a Fekete Sereg néven lett ismert, s amellyel sikereket ért el a törökökkel és az osztrákokkal szembe. Mátyás király Budán könyvtárat alapított, amely halálakor becslés szerint 2500 kódexet számlált. 1465. május 19-én II. Pál pápa engedélyezte Mátyás király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, amelyet Pozsonyban alapított meg. 1490. április 6-án halt meg Bécsben.

A szobor Korvin Mátyás utcában lett felállítva, amelyet Csákány Lajos szabadkai üzletember ajándékozott a városnak. A városatyák a tanács testületi gyűlésén helyesélték és jóvá hagyták a szobor felállítását, mondván: „Elsősorban egy jelentős történelmi személyről van szó, aki nem csak a magyar emberekért tett valamit Szabadkán és környékén, hanem más népekért is, akik vidékünkön, valamint Szerbia határain belül éltek.”

Hagyomány a horvátoknál, hogy a festet húsvéti tojás által üzeneteket küldenek. Mivel a szárnyas állatok tavaszkor tojásokat tojnak, amelyek magában új életet rejtenek és majd kelnek ki, ezért húsvétkor a tojás szimbolizálja Krisztus feltámadását a sírból és az örök életet. Horvátországban az elsők között Kapronca (Koprivnica) városa és a Kőrősi (Križevci) megye voltak azok, akik nagy festet tojást küldtek külföldi városoknak, amely szokást több mint tíz éve gyakorolnak. Kapronca város központjában egy két méter magasságú és másfél méter szélességű tojás áll naiv festészettel a barátság és az ajándékozás jelképe ként. Kapronca és a Kőrős megye kezdték ajándékba küldeni egy - egy ilyen tojást.  Először XVI. Benedek pápának, majd Róma városának, Milánónak, Budapestnek, New Yorknak, Brüsszelnek, Prágának és sok más városnak. A tíz éves ajándékozás során az elmúlt esztendőben Szabadka városa is kapott egy ilyen tojást. Ez a tojás a ferencesek temploma előtt lett felállítva, amely a város lakóinak és nekünk is ajándékként lett kitéve.

Megszínesített napfény címmel nyílt meg a XX. század legnagyobb magyar üvegfestőjének és mozaikművészének kiállítása Szabadkán a Városi Múzeumban. Róth Miksa a huszadik század legismertebb magyar iparművésze volt. Az Osztrák – Magyar monarchiában a XIX. Század végén és a XX. Század elején nagy építkezések kezdődtek. Elsősorban gazdasági és adminisztrációs épületeket emeltek, majd templomokat, művelődési házakat, bankokat, fürdőket és szórakoztató helységeket. Ezek az épületek, hogy minél vonzóbbak és pompásabbak legyenek, az építők szobrokkal, falfestményekkel, kerámialapokkal, mozaikokkal és színes ablakokkal díszítettek. Róth Miksa előbb magániparosként kezdte tevékenységét, később jeles vállalattá alakította át műhelyét. Az ország legjelentősebb és legszebb épületeit díszítette vitrázsaival. Az országházat, a zeneakadémiát, a királyi palota ablakait, a nemzeti bankot, számos síremléket, mauzóleumot, városházák és magánházak ablakait és ezek között a Szabadkai Városháza és a zsinagóga vitrázsait is ő készítette. A Balassi Intézet által tervezett szabadkai tárlat révén a felnagyított fotók, eredeti vázlatok és fényképek segítségével a látogató átfogó képet kaphat Róth Miksa sokrétű munkásságáról.  A színes ablakok  kiállítását művészettörténet óra keretében megtekintettük.