Dátum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

 

 

Home Híreink
Hírek
Tolnai Patarčić Barbara bemutatkozása Nyomtatás E-mail
2020. december 18. péntek, 12:12

Tolnai Patarčić Barbara vagyok angoltanár és pedagógia szakos nevelő. Nagy szenvedélyem az emberekkel való foglalkozás angol nyelv tanítása által. Annak idején vidéken úgy tartották három nagy ember van a faluban a pap, az orvos és a tanár. Utóbbi címmel rendelkezvén még mindig kihúzom magam akarhányszor valaki érdeklődik tanult szakmám iránt. A nehézségek megvannak de mint pozitív beállítottságú személy a tanári pályán is megtalálom a szépséget néhány árnyoldala mellett is.

Tanulmányaimat Szegeden fejeztem a Juhász Gyula Pedagógusképző Karán mint angol nyelv és irodalom tanár valamint másik szakomon mint pedagógia szakos nevelő. Mély tisztelettel gondolok szüleimre és tanáraimra akik hozzájárultak és bátorítottak abban hogy kitartsak e pálya mellett.

A felsőoktatás  befejeztével nyelviskolákban helyezkedtem el ahol megtanultam én is a feladataimat mint felelőségteljes ember aki példát kell hogy statuáljon. Ez a feladat kísér a továbbiakban is végig az úton mert mint ahogy a boldogságról is írta valaki egyszer, nem a cél hanem maga az odavezető út a fontos. Úgy érzem minden nap tanulok jómagam is és bizony sokszor diákjaimtól. Több éve már annak hogy teljesült az a vágyam hogy általános iskolában tanítsak alsó és felső osztályokban. Szerencsésnek mondhatom magam hiszen másik kívánságom is megtalált ahol középiskolás tanulókkal  foglalkozhatom.

A szeptember volt az a hónap amikor  először léptem be a Paulinum elsős,másodikos és negyedikes osztályaiba ahol a maszk felett nagy kerek érdeklődő szemek fogadtak. Az iskola falai között mindjárt éreztem a rámtelepedő nyugalmat és biztonságot, mint aki hazaérkezett. Kedves embereket ismertem meg és tisztelettudó diákokat.

Napjainkban a világban dúló járvány akadályoz minket hogy interaktív órákat tartsunk, de ez is elmúlik egyszer. Addig is kihozzuk a legjobbat magunkból és igyekszünk helytállni példás emberként.

 
Advent estek online Nyomtatás E-mail
2020. december 18. péntek, 12:06

Az utóbbi időben mind többet lehet hallani, vagy olvasni arról, hogy templomokban, intézetekben és családi házakban advent esteket, illetve  gyertya gyújtásokat tartanak. Az adventi várakozás, Jézus születésének megemlékezési időszaka, a IV. századra nyúlik vissza. Az adventi koszorú készítése pedig a XIX. század elejétől van szokásba, amikor először Johann Wichern  németalföldi lelkész  készített egy koszorút.  Ettől az időtől indult el a  kereszténység körében az adventi koszorú készítése és a gyertyák gyújtása.  Habár fontos eleme  lett  a karácsonyi előkészületnek  a koszorú és a gyertyák, mégis a legfontosabb az imádságos előkészület és a bűnbánat. A gyertya gyújtás alatt a Marana tha válaszos zsoltár, Isten dicséretére utal, a prófétai  olvasmányok a várakozás lelkületébe kapcsolnak  bennünket, az elmélkedés viszont a várakozás aktuális  vonatkozásaira hívja fel figyelmünket. A Paulinumban, a  szeminárium és gimnázium megnyitásától ( 1962) folyamatosan adventi estek szoktak lenni, mint a vasárnapokra előkészítő előesti liturgikus cselekmények. Ez hagyományossá vált, és 58 éven át így végeztük, de ez az esztendő, megváltoztatta gyakorlatunkat. A Covid-19 vírus végett, miként a tanítás online folyik, ily módon küldjük a tanulóknak az adventi vasárnapok üzenetét.

 
Paulinum trubadúrjai Szabadka főterén Nyomtatás E-mail
2020. november 27. péntek, 13:04

Kedves testvérek, kedves olvasóink! Ezzel a cikkel a Paulium tanulói által alkotott zenei triót szeretnénk önöknek röviden bemutatni. A három tagú zenekarunkat Petrovity Ádám (gitár), Ördög Valentin (hegedű) és Varga Sámuel (klarinét) alkotják. Bár nem vagyunk profik, mégis próbálunk mosolyt csalni a szabadkai járókelők arcára. Pár éves zenei tapasztalatunk erre teljes mértékben elegendő. Ebben a korona vírus helyzetben, ez nehéznek tűnhet, de minden energiánkat és igyekezetünket abba próbáljuk fektetni, a tanulás mellett, hogy örömet és boldogságot csaljunk az emberek arcára. Zenei ízléseink különbözőek, ezért nehéz olyan dalokat találni, amelyek mindenkinek tetszenek. Hallgatóközönségünk is eléggé sokszínű, ezért nekünk is változatos zeneműsorunk van. Rengeteg tapasztalatot és pozitív visszajelzést kapunk e tevékenység által. A szabadkai Korzó- sétáló utcán zenélünk leggyakrabban, de rendszeresen szoktunk az iskolai rendezvényeken belül is fellépni. Hálásak vagyunk msgr. Miocs József rektor úrnak az állandó támogatásáért és segítségéért, ami nélkül a zenekarunk nem jöhetett volna létre és nem maradhatna fenn. Hálásak vagyunk a polgároknak, akik nem csak szellemi, de anyagi támogatást is nyújtanak számunkra. Köszönjük a „Hírvivő” katolikus hetilapnak a lehetőséget, hogy bemutathattuk az olvasóknak, hogy mivel is töltjük többek között a szabadidőnket, mi Paulinisták.

 

Tisztelettel, a „nothing” zenekar!                                         Instagram: @nothing_streetmusic

 
Egykori tanárnők eltávozott tőlünk Nyomtatás E-mail
2020. november 27. péntek, 12:59

BLESZICS MARGIT  tanárnő Szabadkán született, és szülővárosában végezte  az akkori Polgári iskolát és a Miasszonyunk nővéreknél a Preparandiát, illetve a Tanítóképzőt. Később, az újvidéki egyetem Természet Tudomány Karon biológia szakot végzett. Mivel édesapját 1944-ben ártatlanul kivégezték, egész fiatalon munkába kellett állnia. Több általános iskolában tanított. A rendszerváltás után nyugalomba vonulásáig a Paulinum gimnáziumban biológiát adott elő. Tanítási módszere nemcsak az oktatásra irányult, hanem a nevelésre is. A tananyagot kellő figyelemmel adta elő, az anyag zömét pedig még röviden összefoglalta és lediktálta a tanulóknak. A legnehezebb kommunista időkben volt pedagógus, de vallását sosem tagadta meg. A vasárnapi miséken, habár a templom mellékhajójában, de rendszeresen részt vett. A besúgók többször feljelentették, de ő nem hagyta el a templomot. Nyugdíjba vonulása után, egyik oszlopos tagja lett a székesegyház „Szent Teréz” énekarának. Mint pedagógus a diákokért élt és minden téren segítőkész volt. Vallási téren, a gyerekeket hittanra, első áldozásra és bérmálásra buzdította.  A szegény sorsúakat viszont támogatta. A Diáksegélyző Egyesületnek 1990-ben Dr. Uzon Miklóssal alapító tag volt. Amikor már nagy beteg lett és nem tudott a templomba menni, a médiákon keresztül vett részt a szentmiséken és  aktívan követte az egyházi eseményeket. Mint példás katolikus, szentségekkel ellátva adta vissza Teremtőjének lelkét.  A Paulinum gyászmisével és kommemorációval emlékezett meg az egykori tanárnőről.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

10. oldal / 181