Szabadka városának első Szerb Ortodox templomát a török hódoltság után építették. Ez a templom fából készített imaház volt, és Krisztus Mennybemenetelére lett felszentelve. A második templomot szilárd anyagból építette 1723 és 1725 között Nikola Čelebdžija gazdag szabadkai kereskedő. 1726-ban a templom ki lett bővítve és egy nagyon szép képfalat  (ikonosztázt) kapott. A XX. Század elején a templomot felújították és bővítették. A mai templom neobarokk építmény példája, szecessziós elemekkel díszítve. A képfalat 1910-ben Hanz Lukas bécsi mester készítette.

A Paulinum tanulói időközben más felekezetek templomait és közösségét látogatja, hiszen a tanulóink II. Vatikáni zsinat szellemében ökumenizmust ápolják. Ezért az elmúlt héten látogatást tettünk a Pravoszláv ortodox templomba, amelyet Miodrag Šipka parochus mutatott be.

A Paulinum gimnázium diákjai a tanulás mellett, számos más aktivitással is foglalkoznak. Ezek közül kitűnnek a sport ágazatok. A Paulinumnak hagyománya, hogy Szent Miklós napjáig asztalitenisz versenyt játszanak le, méghozzá a tanárokkal együtt. Ennek a hagyománynak megfelelően diákjaink idén is eleget tettek, és az idén Kiss Tamás, a II. osztály tanulója lett az első dobogós. A serleget a Mikulás napján adta át neki az igazgató.

Minden decemberben világszerte nagy izgalommal várják a gyerekek a piros ruhás és püspöksüvegű Mikulás érkezését.  Mikulás eredeti alakja a történelmi Szent Miklós püspök, aki Kr. u. 245 körül született a kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában vagyonos szülők gyermekeként. Mivel korán árva lett, ezért nagybátya vette gondjaiba, aki Patara érseke volt. Égi jel hatására Myra városa megválasztotta püspökének. Jelen volt az I. Konstantin római császár által 325-ben összehívott első egyetemes zsinaton, a niceai zsinaton is, amelyen heves vitába került az eretnek Arius-szal. Miklós több mint ötven éven keresztül kiválóan teljesítette püspöki feladatait, amely idő alatt vagyonát a gyerekek és a szegények, valamint a bajba jutottak megsegítésére fordította. A keresztény hagyomány szerint Kr.u. 342. december 6-án halt meg.  A keleti egyház elejétől kezdve megemlékezéseket tartott tiszteletére, majd a X. századtól a nyugati egyház is, és napján Szent Miklóshoz hasonlóan az irgalmasság és szeretet cselekedeteit tesszük.

Szent Miklósról a megemlékezés a Paulinumban emléknapjának előestjén alkalmi műsorral vette kezdetét. A rendezvényen osztályon ként léptek fel a diákok, amely folyamán egyéni, illetve csoportos előadásokat, irodalmi és zenei műveket adtak elő egymás szórakoztatására a derűség, jókedv megteremtésének érdekében, így ajándékozva meg egymást. Az esti esemény, a hagyományoknak megfelelően, Szent Miklósnak öltözött diák beszédjével és az ajándékok szétosztásával zárult. A történelem e kiemelkedő szentjéről a megemlékezést szentmisével zártuk emléknapján a szeminárium kápolnájában.

Idén november 10-től 15-ig a Mangalicatenyésztők Vajdasági Egyesülete Szabadka központjában tizedik alkalommal megtartotta a Sertésnapokat. A rendezvény célja a mangalicából készült húskészítmények népszerűsítése. A mangalica sertés a XIX. században, a Kárpát medencében kitenyésztett ősi magyar zsírsertés. A mangalica az őshonos bakonyi és Szalontai fajták valamint az 1833-ban Milos szerb fejedelem által a József főhercegnek ajándékozott Sumadia fajtájú sertések keresztezése és a vaddisznó keveredéséből lett a mangalica. Elterjedését elősegítette, hogy a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte, minél fogva könnyen tartható. A vásáron a mangalicán kívül egyéb sertésfaj és szürkemarha húskészítmények is kaphatók voltak, valamint más termelők, kézművesek, méhészek is termékeiket népszerűsíthették és értékesíthették. A rendezvényre ellátogatók a sokféle húskészítményből, mézből, sajtból, kézimunkákból, süteményekből, édességekből válogathattak és vásárolhattak. A vásárt mi is meglátogattuk, ahol a felállított állatsimogatónál közelről is megszemlélhettük az őshonos sertést, továbbá az országunkból és a szomszédos országokból, Magyarországról és Romániából érkezett termelők portékáit.