Dátum

Link

Home Híreink
Hírek
Cecília nap Nyomtatás E-mail
2018. december 03. hétfő, 13:50

Az Egyházban november 22-én a III. századi Szent Cecília szűz és vértanú emléknapja van. E szent az énekesek, hangszerkészítők, zenészek és orgonisták védőszentje, ugyanis a legenda szerint a kínzás közepette is végig énekelt. A Paulinum Gimnáziumban és Kollégiumban már hagyomány, hogy Szent Ceciliáról különösképpen megemlékezünk. Ennek oka az, hogy a különféle szabad aktivitások között intézetünkben hangsúly van téve a zeneművészeti oktatásra. Msgr. Miocs József, intézetünk rektora zenetanári végzettséggel bír, és ebből kifolyólag a több évtizedes itt működése egyik gyümölcse az iskolai énekkar „Schola cantorum” megalapítása, továbbá a zenei hallással rendelkező diákok felkarolása és hangszereken való játszásra nevelés. Szent Cecilia napján József atya rendszerint misét mutat be a diákokkal a szent tiszteletére, amelybe a diákok illő hangszeres és énekes számokkal is bekapcsolódnak. E alkalommal Huszár Ádám orgonán, Petrovity Ádám gitáron, Kiss Tamás klarinéton, Hatnađ Danijel fuvolán, Palifrov Stefan gitáron, Örödg Valentin hegedűn és Mrkaljevity Alen harmoniumon egy – egy dalt adtak elő.

 
Electe koncerten Nyomtatás E-mail
2018. december 03. hétfő, 13:38

Az ELECTE nemzetközi zeneművészek egyesülete, amely 2010-ben szerveződött, és azóta számos hangversenyt rendezett Szabadkán és Vajdaság szerte. Az elmúlt héten koncertsorozat előadásai voltak a zeneiskolában, a városházán és a Szent Teréz székesegyházban. A hangversenyek 2018-as Zongora-Fesztivál néven rendeződtek és ezek keretében november 22-én a székesegyházban orgona-zongora est volt. Az oroszországi Kemova Olga és Kszénia nővérek Bach, Guilmant, Liszt, Schubert, Franck, Widor és Rachmaninoff műveket adtak elő orgonán, illetve zongorán. A hangverseny beillett Szt. Cecilía napjára, hiszen ez a rendezvény emelte és szebbé tette a szent zene védőszentjének ünnepét.

 
Szabadkai kórházkápolna búcsúján Nyomtatás E-mail
2018. december 03. hétfő, 13:27

November 19-én ünnepeljük az egyik világszerte ismert magyar szentet, Árpád-Házi Szent Erzsébetet. 1207-ben született II. András magyar király leányaként. Még leány korában eljegyeztetett a gyermek Lajossal, türingiai tartománygróffal, és elkerült idegenbe. Erzsébet mindössze 24 évet élt, ám ezen rövid földi életpályája alatt, az Isten és ember iránti hősies odaadó szeretet példaképe lett. Följegyezték róla, hogy már 5–6 éves korától kezdve odafigyelő gondoskodással fordult a szegényekhez. A kis kötényjében kenyeret vitt a legközelebbi házban lakó öreg néninek. Erzsébet tizenöt éves, amikor Lajos gróffal megkötötték a házasságot. Öt évi boldog házasság vette kezdetét. Ebben az időszakban történt, hogy Erzsébet személyesen járt le a vár alá, és a kosarában vitte az élelmet a betegeknek, árváknak és szegényeknek. A várnagy panaszt emelt ellene, hogy ,,esztelen bőkezűségével'' eltékozolta urának vagyonát. Lajos a panaszokra így válaszolt: ,,Engedjétek csak jót tenni, hogy megtegye, amit Istenért tenni akar, és legyen elég nekünk, ha Wartburg és Neunburg várát nem adja el!''. A vár alatt ispotályt nyitott, ahol naponta száz szegény kapott ellátást. Férje halála után, aki úton a Szentföldre a keresztes hadjárat során 1227-ben elhunyt, Erzsébet a szegénységet választotta, és kórházat létrehozva, ott gondozta a betegeket élete végéig, ami 1231-ben következett be. Nem véletlen, hogy a szabadkai kórház kápolnájának a védőszentje Szent Erzsébet, aki életében különös gonddal volt a betegek felé. A búcsúmisét immár hagyománynak mondhatóan a Paulinum rektora, Miocs József aranymisés atya mutatta be a kápolna megbízottjával ft. Dragan Muharemmel, továbbá a Paulinum prefektusával, ft. Tojzán Lászlóval, a székesegyház káplánjával, ft. Tovrek Patrikkal, a sándori káplánnal, ft. Lukács Arnolddal és a szép számban összegyűlt hívekkel. Az asszisztenciát a paulinista diákok adták. A szentmise rektorunk aranymisés áldásával zárult, amelyet a diákok egy kis rendezvénye követett, amellyel köszöntötték Szent Erzsébetet. Két szavalat hangzott el, magyar nyelven Dér Leó mondott el, és horvátul Hatnad Danijel. Kiss Tamás és Petrovity Ádám klarinét – gitár kettőst adtak elő a hívek nagy örömére. Az ünnepséget záró derűs agapé és mosolygó arcok, eszembe juttatják Szent Erzsébet életének egyik esetét, amikor a kapott javakból ünnepet rendezett, és este az öregek és betegek készülődtek, hogy a szabadban töltsék az éjszakát, kenyeret adott nekik. Nagy tüzet rakatott, hogy melegedhessenek, ekkor egyik ember dúdolni kezdett egy dalt, s hamarosan mindenki énekelt a tűz körül. Erzsébet boldog volt, és azt mondta: ,,Látjátok, mindig mondtam, hogy csak vidámmá kell tenni az embereket!”.

 

 
Hazaszeretet a mai Európában Nyomtatás E-mail
2018. december 03. hétfő, 13:10

Dr. Bábel Balázs főpásztor, kalocsai-kecskeméti érsek és metropolita november 17-én hazánkba érkezett, hogy a VM4K Európa és mi előadássorozat vezetőinek felkérésnek eleget téve előadást tartson. Szombaton délután 2 órás kezdettel a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Klubban Bábel Balázs főpásztor megtartotta előadását a Hazaszeretet a mai Európában címen. Erre az előadásra nagy érdeklődéssel mentünk, és az előadóteremben tapasztaltuk, hogy a kíváncsiság sokakat megmozgatott, hiszen a téma igenis aktuális nemzeti identitásunkat illetően ezen a területen. A főpásztor beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzet iránti szeretet egyik megnyilvánulási formája természetesen anyanyelvünknek, a magyar nyelvünknek és hagyományainknak az ápolása, amely immár ezer éves történelemmel rendelkezik Európában. Az ilyen magatartás nem megy szembe Európával, hanem éppenséggel segítheti azt a saját magának az újrafelfedezésében. Célnak kellene lennie, hogy a helyes értékekkel egymást gazdagítsák a nemzetek, hiszen a mai kor szelleme a rohamos technikai fejlődés multimediális eszközei és a terjeszkedési vágy következtében lassan morzsolja fel a nemzeteket, amely azok értékeinek és hagyományainak a háttérbe szorításával jár. Az előadás után szabadon lehetett a témával kapcsolatos kérdéseket feltenni. Az elsők között volt a jelenleg is zajló kivándorlási probléma, amely jövőbeli számbeli ittlétünk lényeges meghatározója. A főpásztor rámutatott, hogy ennek alap okai politikaiak és gazdaságiak, de ezek nem okok a nemzeti tudat, lét külföldön való feladására. Az előadás befejeztével Bábel Balázs érsek az irodaigazgatójával, Fülöp Ernővel eljöttek intézetünkbe, és rektorunkkal, Miocs József atyával folytatott párbeszéd után útra keltek.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 139