A Katolikus Egyház minden egyházmegyéjében a naptári év folyamán minden nap plébánián, imaházban vagy kápolnában meghatározott sorrend szerint egész napos szentségimádást tartanak. A szentségtartóban kihelyezett Oltáriszentség folyamatos, állandó és ünnepélyes imádása minden időben a Krisztus visszajövetelét virrasztva váró hívők alapmagatartása. Az eucharisztikus színek alatt valóságosan jelenlevő egész és teljes Krisztus, az Isten és ember előtti hódolat kifejezi az Úr iránti tiszteletünket, hűségünket és elkötelezettségünket, és végezzük engesztelésül az Eucharisztiát ért bántásokért, közömbösségért. A Katolikus Egyház Katekizmusa a következőt írja a 1380. pontban: ”Nagyon megfelelő, hogy Krisztus ilyen egyedülálló módon akart Egyháza számára jelenvaló maradni. Mivel ugyanis Krisztus látható alakjában elhagyni készült övéit, nekünk akarta ajándékozni szentségi jelenlétét; mivel arra készült, hogy a kereszten föláldozva önmagát üdvözítsen minket, akarta, hogy emlékünk legyen arról a szeretetről, amellyel Ő "mindvégig" (Jn 13,1), élete elajándékozásáig szeretett minket. Valóban, Ő eucharisztikus jelenlétében közöttünk marad, titokzatos módon, mint az, aki szeretett minket és önmagát adta értünk, éspedig olyan jelek alatt van jelen, melyek ezt a szeretetet kifejezik és közlik: „Az Egyháznak és a világnak nagyon szüksége van az Eucharisztia tiszteletére. A szeretet e szentségében Jézus vár bennünket. Ne sajnáljuk az időt, hogy találkozzunk vele az imádásban, a hittel teljes szemlélődésben, készen a világ bűneinek és jogtalanságainak engesztelésére. Soha ne szűnjön meg a mi imádásunk.”

A Paulinum gimnázium és szeminárium kápolnájában az éves szentségimádási nap január 31-én, kedden volt. A nap folyamán a diákok egyéni és közösségi szinten járultak a kihelyezett Szentség elé, amely előtt litániákat, elmélkedéseket tartottak, és rózsafűzért imádkoztak, majd ezt követte a szentmise, amelyet rektorunk vezetett.

Ezen a napon az intézet beosztása szerint, egy lelkinap is szokott lenni. A lelkinapra, illetve a rekollekcióra, azaz időszakonkénti visszavonulásra azért van szükségünk, mert a tanulmányok során és a mindennapi iskolai gondok mellett, nem jut elég idő lelki gondozásunkra, és ilyenkor alkalom nyílik a belső összeszedettség visszanyerésére és fokozására.

A lelki előadásokat, illetve elmélkedéseket horvát nyelven ft. Muharem Dragan atya és magyarul ft. Balcsák Szilárd, székesegyházi káplán tartották. Hegedűs András, a II. osztály egyik diákja így számol be: „Szilárd atya előadásnak fő témájául a csendet választotta, mivel az a lelkinap egyik fontos eleme. A csend megtartása azért is fontos – hangsúlyozta -, mert ekkor vállunk képessé, hogy meghaljuk, Isten mit is akar az embernek mondani. E fajta állapot az imádkozás egyik fajtája, amely utat képez az Isten szavaihoz. Az előadások és az átelmélkedett órák arra intettek bennünket, hogy a csend nem csak belső megnyugvást eredményez, hanem megszüli a türelmet, amely elősegíti az egymás közti kibontakozást és a másikhoz való közeledést.”

Az oktatási intézmények előírt szabályzatának megfelelően, a tantárgykénti oktatók félévente lezárják a jegyeket, ami által megnyilvánul, hogy a diákok miként tudták az adott tananyagokat elsajátítani.  A tanulók eredményei feltárják mind a diákok mind a tanárok számára, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyek terén a teljesítmény csökkent vagy javult. Vajdaság területén kivételesen az oktatási előírások szerint, a téli szünet előtt zárják le az osztályzatokat. A Paulinum Gimnáziumban ez január végén történik. Tanáraink január 30-án zárták le tanulóink jegyeit, amelyek megmutatták diákjaink számára, hogy a még előttük álló félévben, melyek azok a tantárgyak, amelyekre több tanulási időt kell szánniuk. A gyűlésen szó eset a tanulmányok kapcsán egyes diákok felkarolásáról, hogy e módon is segítsünk tanulmányi előrehaladásukban és a felelőségtudatos, értő, gondolkodó felnőtté válásuk útján.

A gyűlést szokás szerint az iskola igazgatója vezeti, az osztályfőnökök viszont ismertetik a tanulók átlageredményeit. Az idei első félévben, a harmadik osztályos tanulók minősültek legjobbaknak, utánuk az elsősök, majd a negyedikesek és a másodikosok következtek.

A második félév lehetőséget nyújt, hogy az eredmények jobbak legyenek, hisszük, hogy ez így lesz, hiszen nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.

A téli időben nem kis gondot okoznak a tornaórák megtartása. Ma már minden iskolának van tornaterme, de a termek fűtése gondot jelentenek. A nagy termeket alig lehet befűteni, viszont a kisebb termekben csak korlátoltak a gyakorlati lehetőségek. A Paulinum gimnáziumnak van tornaterme, de a téli időben egyes gyakorlatokra másút kell helyet keresni. Az idén a tartós tél arra kényszerített, hogy egy másik iskola tornatermét is használjuk. Kérésünknek eleget tett, és nagy segítségünkre volt a Széchenyi István Általános Iskola tornaterme. Ezt Vesna Weiss igazgatónőnek köszönhetjük, hiszen a zord hideg tél közepén mi kellemesen fűtött teremben tudtunk jókat focizni és kézilabdázni.

A Szabadkai Zeneiskola ötödik alkalommal rendezte meg a középfokú zeneiskolások nemzetközi hangversenyét. A hangversenyt a városháza dísztermében tartották, ahol négy ország zenedése mutatkozott be a közönségnek. A zenés estet a Szabadkai Balettiskola – Mon Mirage – növendékei nyitották meg Verdi Traviata operájának dallamára. Miután a táncosok kellemes hangulatot keltettek, ezt követően a szabadkai Zeneiskola középfokú tanulói adtak elő duetteket, triókat és kvartetteket a zeneirodalom legjelentősebb szerzőitől. A vendégek közül elsőknek a belgrádi Davorin Jenko Zeneiskola tanulói hegedű kettősöket szólaltattak meg. Utánuk következett a gitár kvartett az eszéki Franjo Kuhač zeneiskolások előadása. A horvátországi vendégeket a Maribori Zenekonzervatorium szólistái követték, akik szebbnél - szebb áriákat énekeltek egyházi és világi szövegre.

A középiskolások nemzetközi fellépése pozitív és építő jellegű volt, hiszen a fiatalokat arra buzdította, hogy mindent el lehet érni akarattal és szorgalommal. Ez volt a paulinista diákok állásfoglalása is, akik részt vettek a koncerten.