A becsei Than Mór házat 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Tartományi Nagy- beruházási Alap, valamint Becse Önkormányzata támogatásával újították fel. A Than Mór ház, emlékház és elsődleges funkcióját tekintve interaktív iskola, az oda betérő diákok szemléltető eszközök, logikai játékok és kreatív feladatok által ismerhetik meg a természet törvényszerűségeit. Egyebek mellett a Bermuda-rejtély, a golyószörf, Leonardo hídja, a lebegő labda és sok más hasonló eszköz tesz lehetővé élménydús barangolást a tudományok világában. Az emlékházban az interaktív kreativitás mellett állandó kiállításként megtekinthetők Than Mór festményeinek reprodukciói, melyek között a művész huszonnyolc egyházi és világi témákat egyaránt felölelő alkotásai tekinthetők meg. Az interaktív iskolán és az állandó kiállításon kívül, az emlékház különféle tematikus rendezvényeknek irodalmi esteknek, zenei eseményeknek is helyet biztosít.

A Paulinum tanulói csütörtökön, február 18-án a nevelők és Zajakov Dániel, tanár úr kíséretében tettek látogatást Becsén. Élményekkel teli és hasznos délutánt töltöttek ott, ezért köszönetet mondanak iskolájuk igazgatójának, továbbá a Than Mór ház vezetőjének, Kollár Karolinának.

A becsei látogatás alkalmával betértek a Nagyboldogasszony templomba, ahol két eredeti Than Mór festményben gyönyörködhettek. A templomban ft. Fuderer László atya méltatta az alkotásokat, illetve a templom történetéröl beszélt.

A hazafelé vezető úton a diákok még egy kitérőt tettek Péterrévén. A helyi templomban ft. Ivanković Radak Ivica atya fogadta őket. A közös imádságot követően a plébániáról és a templomról tudhattak meg többet. Az esős időjárás és az élménydús, ugyanakkor fárasztó nap után örömmel fogadták Ivica atya invitálását a plébánia hittantermében szervezett fogadásra és falatozásra, amely szívélyes vendéglátásért ezúton is köszönetet mondanak az atyának.

Szabadkán a székesegyházban, az egykori Szent Teréz plébánia templomban, több mint másfél évszázada minden esztendőben megtartják a Szűz Mária Szeplőtelen Szívének felajánlott ájtatosságot. Ezt a lelki megujhódást fogadalomból tartják a szabadkai hivek Szűz Mária tiszteletére. A lelki megujhódás február másodikától február tizenegyedikéig, azaz a Lourdesi Szűzanya napjáig tart. Az ájtatosság a hivek körében közkedvelt és igen szép számban látogatott. A szentmisét rózsafűzér – ima előzi meg, utána szentmise következik és végül a felajánló imádság Szűz Máriához. A szentmise keretében elmélkedés szokott lenni, amely mindég egy megadott témához fűződik. Az idei év elmélkedéseinek témája az irgalmasság cselekedete volt.

Február 11-én, a záróünnepséget az egyházmegye főpásztora vezette a szabadkai papság és a hívek részvételével. Ezen az ünnepségen mi is részt vettünk és együtt imádkoztunk a hívő közösséggel és szívből énekeltük a Lourdesi Mária énekét: Úrangyalát végzi a kis Bernadett, Áve, áve, áve.

A nagyböjti időszak hamvazószerdával kezdődik. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezet vissza bennünket, hogy már az ószövetségben vezeklésként az emberek hamut szórtak a fejükre. Ezt a gyakorlatot vette át a mai liturgia is és a megszentelt hamut a pap a hívek homlokára hinti kereszt alakban, közben pedig azt mondja: “Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel.” A nagyböjti időszak a Paulinumban is ezzel a szertartással kezdődik. Hamvazószerdán reggel msgr. Miocs József rektor vezette a szentmisét és szentbeszédet tartott, hangsúlyozván az evangélium utasítását, amely az imádsághoz, a böjtöléshez és az alamizsna osztáshoz fűződik. A szentmise keretében a hagyományos hamvazásra került sor, amely külső jele az elszántságnak, hogy mindennapi munkánkat és áldozatvállalásunkat a szenvedő Krisztusnak szenteljük.

Az első keresztény időktől kezdve a farsangi időszak a vízkereszt utáni héttől hamvazó szerdáig tart. Ebben az időszakban zajos mulatságokat, felvonulásokat és vidám szórakozásokat szoktak szervezni. A legjellemzőbb események közé tartoznak a bálok, az álarcos rendezvények és az utcákon felvonuló mutatványok. Az egyház azért engedélyezi ezeket a rendezvényeket, hogy kifejezésre juttassa, hogy a keresztény ember is tud kikapcsolódni, örülni, mókázni és méltó képen mulatni. Mindez összeegyeztetve a keresztény élettel.

A farsangi időben különböző rendezvényeket tartanak az egyházi intézmények és az egyházi iskolák is. A Paulinum Gimnáziumban és Szemináriumban is hagyomány hogy egy szórakoztató előadást, vagy mulatságos estét rendeznek a tanulók hamvazó szerda előtt.

Ebben az esztendőben a Paulinum elöljárói azt a megoldást választották, hogy hazamehettünk és hogy otthonainkban farsangolhattunk. A farsangolást családi körben, vagy alakalmi társaságban megfelelő módon töltöttük. Jól jött a kikapcsolódás és örömmel tértünk vissza intézetünkbe ,hogy új erővel fojtassuk a munkát.