A nagyböjti időszak hamvazószerdával kezdődik. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezet vissza bennünket, hogy már az ószövetségben vezeklésként az emberek hamut szórtak a fejükre. Ezt a gyakorlatot vette át a mai liturgia is és a megszentelt hamut a pap a hívek homlokára hinti kereszt alakban, közben pedig azt mondja: “Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel.” A nagyböjti időszak a Paulinumban is ezzel a szertartással kezdődik. Hamvazószerdán reggel msgr. Miocs József rektor vezette a szentmisét és szentbeszédet tartott, hangsúlyozván az evangélium utasítását, amely az imádsághoz, a böjtöléshez és az alamizsna osztáshoz fűződik. A szentmise keretében a hagyományos hamvazásra került sor, amely külső jele az elszántságnak, hogy mindennapi munkánkat és áldozatvállalásunkat a szenvedő Krisztusnak szenteljük.

Az első keresztény időktől kezdve a farsangi időszak a vízkereszt utáni héttől hamvazó szerdáig tart. Ebben az időszakban zajos mulatságokat, felvonulásokat és vidám szórakozásokat szoktak szervezni. A legjellemzőbb események közé tartoznak a bálok, az álarcos rendezvények és az utcákon felvonuló mutatványok. Az egyház azért engedélyezi ezeket a rendezvényeket, hogy kifejezésre juttassa, hogy a keresztény ember is tud kikapcsolódni, örülni, mókázni és méltó képen mulatni. Mindez összeegyeztetve a keresztény élettel.

A farsangi időben különböző rendezvényeket tartanak az egyházi intézmények és az egyházi iskolák is. A Paulinum Gimnáziumban és Szemináriumban is hagyomány hogy egy szórakoztató előadást, vagy mulatságos estét rendeznek a tanulók hamvazó szerda előtt.

Ebben az esztendőben a Paulinum elöljárói azt a megoldást választották, hogy hazamehettünk és hogy otthonainkban farsangolhattunk. A farsangolást családi körben, vagy alakalmi társaságban megfelelő módon töltöttük. Jól jött a kikapcsolódás és örömmel tértünk vissza intézetünkbe ,hogy új erővel fojtassuk a munkát.

Az Oktatási Minisztérium előírása szerint, a különböző iskolai programok közt, az iskola természetben is szerepel. Ennek célja, hogy a tanulók a természetben töltenek egy iskolai órát, vagy egy munkanapot. Egy ilyen nap a Paulinum Gimnázium programjában is szerepel. Az iskolaév folyamán többször megyünk nagy sétára, melynek célja a mozgás és a kikapcsolódás. Az iskola a természetben azt jelenti, hogy a kijelölt helyen, erdőben, tavon mezőn, stb. közelebb kerüljenek a tanulók a természethez. Közelebbről ismerjék a természet helyi jellegét, szépségét és adottságát. A Paulinumban hagyomány hogy az első félév után nagy sétára, illetve természetben mennek a tanulók.

Az idén január 30-án, az iskola a természetben néven a palicsi erdőbe és a tóra mentünk. Gyalog tettünk meg jó pár kilométert, hogy útközben is élvezhessük a természetet és a friss levegőt. Miután iskolai programunkat befejeztük, betértünk a palicsi templomba imára. Utána viszont a hittaterembe mentünk, ahol meglepetés szerűen megvendégelt minket Milodanović Gabriška kántor-hitoktatónő. A finom falatokért a forró teáért és az üdítőkért hálás köszönetet mondunk Gabriškának és segítő társainak.

A Katolikus Egyház kívánsága, hogy a világ minden egyházmegyéjében, amennyiben ez lehetséges, legyen az év minden napján valamelyik plébánián, imaházban vagy kápolnában szentségimádás. A szentségimádás célja, hogy az eucharisztikus színek alatt rejtőző Krisztust a hívek imádják és áldják, mint az Egyház éltető erejét. A Szabadkai Egyházmegyében is gyakorlatban van az Egyház általános előírása, az hogy minden nap valahol szentségimádás van.

A Paulinum szemináriumban január 31-én van az éves szentségimádási nap. A nap folyamán a szeminaristák különböző ájtatosságokkal tisztelik és imádják a szentséget. Ezen kívül alkalom van még arra, hogy magánimádásra és elmélyülésre is sor kerüljön. A szeminaristák kis csoportja, külön is szokott szervezni imaórát, jellegzetes lelki dalokkal, ifjúsági elmélkedéssel és alkalmi szövegekkel.