Hamvazószerdán, február 18-án vette kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek.Ferenc pápa ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte, amikor „Szükségünk van arra, hogy újra meghalljuk a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felráznak minket”. A Nagyböjt célja nemcsak a böjtölés, a hús elhagyása, majd húsvétkor a visszavétele, hanem a bűnbánat, megtérés és visszatérés az Istenhez és ezáltal önmagunkhoz is. Bízni és hinni kell abban, hogy Isten megbocsát, és tiszta lappal újrakezdhetjük életünket. Hinnünk kell önmagunkban és abban, hogy mindannyian képesek vagyunk újrakezdésre, elhagyva a rossz szokásokat. A hagyományokat követve, a Paulinumban is szentmisével és havazással vette kezdetét a nagyböjt, amelyet intézetünk rektora, Msgr. Miocs József vezetett. Szentbeszédében bátorította a növendékeket, hogy merjenek Isten elé lépni, merjék megnyitni szívüket Isten Igéjének befogadására, hogy az alakítsa formálja életünket. A szentmise keretében mindnyájan meghamvazkodtunk, külső jelét is adva az elszántságnak, hogy mindennapi munkánkat felelősséggel és áldozatvállalással végezzük.

Az iskolák és az oktatási intézmények bemutatására általában tavasszal kerül sor. A középiskolák célja, hogy az általános iskolák nyolcadikos tanulói ismereteket szerezzenek és lehetőségeket a további tanulásra. A nyolcadikosok egy jó része, sok esetben még tavasszal sem tudja eldönteni, hogy milyen szakmát, milyen iskolát válasszon. A tanulók több felé érdeklődnek, gondolkodnak és tanácsot kérnek. Ezért az utóbbi időben a médiák mind gyakrabban foglalkoznak ezzel a témával, hogy a tanulók segítségére legyenek.

Médiák egyike a Vajdasági RTV. Ez a TV az elmúlt héten iskolánkban járt és felvételezett. A TV stábja, amelyet Horváth Diana és Kurcinák Árpád riporterek, valamint Minadinovic Dragan operatőr egy bemutatásra méltó beszámolót készítettek a Paulinum Gimnáziumról, amely még e hónap végén és március elején közvetítésre kerül.

A tévések a harmadik osztályban fizika órát vettek fel, a második osztályban viszont horvát órán voltak. Utána elbeszélgettek az igazgatónkkal és a nevelőnkkel, valamint életképeket készítettek az iskolai és az intézeti életből. Szeles Kolos (I.o.), Tápai Leó (II.o), Lipót Tamás (III.o) és Kiss Szilárd (IV. o) tanulók a beilleszkedésükről, a tanulásról és az iskola irányzatáról számoltak be külön-külön.

Szabadkán már röbb mint 160 éves hagyománya van a Szűz Mária Szíve ájtatosságnak, amelyet február 2. és 11. között tartanak meg. Az ájtatosság rózsafűzérrel kezdődik amelyet szentmsie követ ünnepi szentbeszéddel, a szentmise után pedig litánia és felajánlás. Az ájtatosságon alaklomadtán a szeminaristák is részt vettek, így a záróünnepségen is, amelyet Msgr. Pénzes János megyéspüspök vezetett a jelenlevő papsággal. Az idei év szentbeszédeinek mottója Avilai Szent Teréznek, a székesegyház és Szabadka város védőszentjének egy-egy gondolata volt. Erre alkalmat adott Szent Teréz születésének 500. évfordulója, amelyet az idén ünnepel egyházunk. A több mint másfél évszázados múlttal rendelkező ájtatosság idővel egybekapcsolódott a Lourdes-i kilenceddel, megemlékezve a Boldogságos Szűz Lourdesben történt megjelenéséről. Négy évvel a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után (1854), Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvő barlangban, 1858 február 11-én megjelent a Boldogságos Szűz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplőtelenül Fogantatott Szűzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedő embereken. Lourdes a betegek számára sokat jelentő zarándokhely, ahol sokan meggyógyultak, de még többen megerősödtek a betegségük hordozásában. A lourdes-i jelenések és üzenetek lényege röviden így foglalható össze: A Szent Szűz azt kérte, hogy emeljenek kápolnát a jelenés helyén, és vezessenek oda zarándoklatokat. A Szűzanya háromszor szólított fel bűnbánatra, és biztatott a bűnösök megtéréséért végzett imára, amelyre ma is nagy szükségünk van, főleg egy olyan korban, ahol az Istentől való eltávolodás egyre nagyobb méreteket ölt.

Farsang az egyházi esztendő vízkereszttől hamvazószerdáig, vagyis a nyagyböjt kezdetéig terjedő időszaka. A farsangi idő a karácsonyi ünnepkör után a szokásokban a leggazdagabb időszakok közé tartozik. Már a középkorban a zajos mulatságok, lakodalomak ideje volt, amely mára kibővült különböző bálakkal és mulatságokkal. Az időszak utolsó vasárnapját farsangvasárnapnak, más néven a húshagyóvasárnapnak is nevezik, amely már utal a közelgő szent negyven nap, vagyis a Nagyböjt kezdetére. A farsangi műsorokat a Paulinumban is mindig megtartották, különböző rendezvények, mint például egy alkalmas és színvonalas színdarab előadásának keretében, de az utóbbi időben a diákok hazautaznak, hogy családi és ismerős körökben tölthessék el ezt a napot. Így volt lehetőség az idén is egy hosszú hétvége beiktatására Farsangvasárnapot megelőzően. A diákok sok és tartalmas élménnyel érkeztek vissza az intézetbe, hogy ezután kezdetét vegye a nagyböjti és egyben lelki készület is Húsvét ünnepére.