A nagyböjti idő hamvazkodással kezdődik. A hamvazkodás az őskeresztények hagyományából veszi gyakorlatát és a hívők fejére hamut szór. Ez a vezeklés jele. Még ma is őrizzük annak emlékét, hogy az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán keresztet rajzol a hívek homlokára, és közben mondja, hogy „emlékezzél meg, hogy por vagy és porrá leszel”. A böjti időszak vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás és az áldozathozatal, amely kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és érte való áldozatvállalást.

A Paulinumban a hamvazószerda bűnbánati és böjti nap és közös szentmise keretében hamvazkodással kezdődik. Rektorunk mutatta be a szentmisét és a szentmise keretében kiemelte, hogy mi egy kis közösség vagyunk, de nekünk is a tanítás szerint hármas céllal kell átélnünk a nagyböjti időszakot. Azt, hogy ez időben többet fogunk imádkozni, megfelelő módon böjtölünk és lehetőségünk szerint szerint alamizsnát adunk a szegényebb testvéreinknek, és így megosztjuk azt, amink van. Ezek által ez a szent időszak arra figyelmeztet bennünket, hogy minél közelebb kerüljünk Jézushoz. Jézus azért vállalta magára a szenvedést, a keresztutat és a halált, hogy mi legalább a nagyböjti időben minél hűségesebben kövessük őt, hiszen Őáltala és Ővele jutunk el az örök boldogságra.

A kereszténység kezdetektől fogva különféle hagyományok, szertartási szokások mentén fejlődött (görög, latin, örmény, szír, kopt stb.). Idővel a kelet és a nyugat egyházai elváltak egymástól, de a római katolikus egyház kezdeményezésére egyes egyházakkal létrejött a kiegyezés. A kiegyezést aláíró egyházak közé tartozik a görög katolikus egyház is. A görög katolikus egyház a kiegyezés folytán a római katolikus egyház része, megtartva saját liturgiáját és keleti hagyományait illetve egyházfegyelmi sajátosságainak nagy részét. A Paulinum Gimnáziumban a liturgia oktatása keretében részletesen tanuljuk mind a nyugati mind pedig a keleti szertartásokat, és időről időre részt is veszünk egy-egy keleti liturgián. E mellett tanulóink között vannak görög katolikusok is, akik rendszeresen részt vesznek valamelyik keleti szertartáson. Szabadkán is létezik egy kis görög katolikus közösség és néhány éve havi rendszerességgel tartanak a hívek részére Szent Liturgiát a ferencesek templomában, amelyen időközönként a szeminaristák is részt vesznek. Legutóbb február 28-án vettünk részt Szent Liturgián, melyet Malacko Mihajilo keresztúri görög katolikus plébános, paróchus és egyben a szabadkai görög katolikus közösség megbízott lelkésze vezetett.

Az iskolarendszer tantárgyai között a testnevelés óra is szerepel. Az utóbbi években nemcsak előírás a torna óra, hanem a fő tantárgyak közé tartozik. Ez érthető, mert a tanulás, az iskola szedentális jellegű. Mindig a teremben lenni, sokat ülni nem jó és nem egészséges. Ezért fektetnek nagy hangsúlyt a mai pedagógusok a testnevelésre. Hetente legkevesebb két iskolai órán át a tanulóknak mozogniuk kell. Erre már az ókori római nevelők is rájöttek és azt mondták: „in corpora sana, anima sana” (ép testben, ép lélek). Ehhez tartjuk mi is magunkat, illetve a mi iskolánk is. Mi minden reggel reggeli tornát tartunk, de hetente megtartja iskolánk az előírt tornaóraszámokat is. A gyakorlatok közzött az úszás is szerepel. Mivel a városi vezetőség részéről megoldódott az uszoda kérdése, felszólítást kaptunk, hogy az óraszámok közé vegyük be az úszást is. Ennek eleget téve a városi önkormányzat sportfelelőse, Romic Andrija elintézte, hogy iskolánk tanulói a továbbiakban rendszeresen mehessenek az újonnan épült „Spartak” nevű uszodába. Az elmúlt héten az uszodában szaktanárok vártak bennünket és két csoportra osztva foglalkoztak velünk. Az egyik tanár a kezdőket tanította úszni, a másik viszont a haladókkal foglalkozott.

Hálásak vagyunk Romic úrnak, hogy közbenjárt a városi felelősöknél, hogy mi „gratis” mehessünk az uszodába.

A II. Világháború után az akkori egypárt rendszer embertelen módon tulajdonította el a magán és az egyházi vagyont. A vagyont az egyház nem azért szerezte, hogy az egyházi személyek (papok, apácák) jól éljenek, hanem azért, hogy karban tudják tartani a templomokat, és hogy működtetni tudják az intézményeket. Az uralkodó párt mindezt semmibe vette, és azt mondta: „a nép nevében vette el”, de sajnos saját javukra használták fel.” Az akkori párt jól tudta, hogy nem ők érdemelték ki és nem is ők örökölték a vagyont, ezért nem nagyon törődtek vele, csak élvezték az ingyen szerzést. Az épületeket teljesen tönkre tették, mindezek elhasználódtak. Tudnivaló volt, hogy egyszer egy ilyen rendszernek vége lesz. Ez megtörtént a 90-es évek elején és végül a 2000. esztendőben. Ekkor jöttek a változások és a rendszerváltás. Lassan elindult a visszaszármaztatás folyamata és az egyházak helyzetének rendezése. Az iskolákban be lett vezetve a hitoktatás, az egyházak szabadon végezhették küldetésüket, az egyházi személyeket képző iskolák, és a teológiák elismerésben részesültek. Többek között a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnáziumot is akkreditálta az állam. Az akkreditáció elismeréssel és anyagi támogatás útján történik. Az elismerés óta tíz esztendő telt el és a támogatás nélkül, a mai válságos helyzetben az egyházmegye nem tudná működtetni a Paulinumot és a szabadkai Kateketikai Intézetet. A támogatás először is az anyagiakat foglalja magába, utána viszont iskolai felszerelésekben nyilvánul meg.

A támogatást az állam a Vallásügyi Minisztérium által juttatja el hozzánk. Az elmúlt esztendőben értékes iskolai felszerelés és szemléltető eszközöket kaptunk ajándékba. Ezek között megemlítjük a számítógépes rendszer karbantartását és felújítását, a titkárság adminisztratív működését, iskolai felszereléseket, az intézet és az iskola épületének folyamatos felújítását, valamint a sporteszközöket testnevelés céljából. E mellet az állam támogatja a tanárok továbbképzését, valamint tanulóink számára a tanulmányi kirándulásokat és fellépéseket.

Az iskola és az intézet elöljárói, tanárai és tanulói hálásak a Vallásügyi Minisztérium megbízottjainak, akik megértéssel vannak irántunk, valamint közvetítenek és tartják a kapcsolatot iskolánk és a Szerbiai Kormány között.