Életének 80. évében, szerzetespapságának 54. évében 2013. október 15-én elhunyt P. Suhajda Lajos verbita szerzetes, a Paulinum Gimnázium és Szeminárium egykori vicerektora. Lajos atya 1970-ig Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye területén működött, majd ezután hazaköltözött az akkori Jugoszláviába. Hazaköltözése után nevezték ki a Paulinum vicerektorává. Annak ellenére, hogy rövid ideig vezette az intézményt, nagyon eredményes munkát folytatott a szemináriumban. Hivatásához mindig hű maradt és egész életét a misszióknak, vagyis Krisztus evangéliumának hirdetéséért és terjesztéséért fáradozott. Számos lelkigyakorlatot, rekollekciót és népmissziót tartott. Külön adottsága volt a gyóntatáshoz és nagyon sokan jártak hozzá lelkivezetésre. Nem véletlen, hogy “angyali gyóntatónak” is nevezték. Nyugdíjba vonulása után Nagybecskerekre költözött, ahol az elmúlt héten, szentségekkel megerősödve az örökkévalóságba költözött. A temetési gyászmisét Msgr. Pénzes János szabadkai, Msgr. Német László nagybecskereki valamint Msgr. Roos Martin temesvári megyéspüspökök vezették a magyarországi verbita rendtartomány elöljáróival és szerzeteseivel, valamint a megjelent papsággal. A Paulinumot Msgr. Miocs József rektor és igazgató képviselte, aki az intézmény nevében kifejezte részvétét Német püspök úrnak, valamint a Magyar Verbita Rendtartomány megjelent elöljáróinak. Elhunyt Lajos atyának adjon Isten örök nyugodalmat és örökké tartó boldogságot. Requiescat in pace.

Az elmúlt hétvégén egy nagyon szép és és élményekkel teli napot töltöttünk el Csantavéren, ahová már hagyományosan minden évben ellátogat a Paulinum Szeminárium és Gimnázium közössége. Ft. Utcai Róbert az idén is meghívott minket, hogy legyünk a plébánia vendégei és találkozzunk a hívekkel, különösen a fiatalokkal. A szentmisét Ft. Baranyi László prefektus vezette és vele misézett Msgr. Miocs József rektor és igazgató, továbbá a plébános, Utcai atya és Cvijin Vinko káplán úr. A szentbeszéded a prefektus atya mondta, utána viszont Horváth Ákos érettségiző tett tanúságot életútjáról és hivatásáról. Az olvasmányokat és a hívek könyörgését Stipančević Zoran, Emra Senad és Kiss Szilárd olvasták. A szentmisén a szeminárium énekkara, a Schola Cantorum Paulinum, a rektor úr vezetésével a Salvator mundi énekelték, de az áldozás után a helyi fiatalok is készültek egy énekszámmal, az Áldjon meg téged az Úr című énekkel, amellyel egyben azokat a jelenlévő híveket köszöntötték, akik október hónapban születésnapjukat ünnepelték vagy még ünnepelni fogják.

Áldozás után elmélkedésként Bata Szabolcs érettségiző Berecz Ferenc Sorsom a gyertya című versét szavalta el. Áldás előtt a rektor úr megköszönte Utcai atyának a meghívást és a szép fogadtatást, és hogy minden éveben megszervezi a gyűjtési akciót a szeminárium javára. E mellett a közösség rendszeresen imádkozik papi és szerzetesi hivatásokért, amelyre mindnyájunknak szüksége van. A szentmise végén a jelenlévő gyerekeknek lehetőségük volt kérdéseket is feltenni a szeminaristáknak. E kérdésekre a szeminaristák nevében Bata Szabolcs érettségiző válaszolt. A gyerekek sok érdekes kérdést tettek fel, sőt nem is került sorra mindenki, mert akkora volt az érdeklődés. Utcai atya egy meglepetéssel is készült. A szentmise után a templom előtt lovaskocsik vártak minket és kivittek minket Borcsok Emerencia tanyájára, amely az egyik legszebb tanya a környéken. Egy igazi tájház, de mondhatjuk azt is, hogy múzeum tele sok-sok értékkel.

A hagyományosan berendezett tanya mindnyájunkat lenyűgözött, a környezet és a természet viszont nyugtatóan hatott mindnyájunkra. Emerencia néni meglepetésünkre még meg is vendégelt minket üdítővel és hagyományos módon készült rétessel. Miután alaposan körülnéztünk a tanyán visszaindultunk a faluba az ünnepi ebédre, amelyet a Simpatik étteremben fogyasztottunk el. Ebéd után megtekintettük a helyi általános iskolát, majd szemináriumunk focicsapata egy mérkőzést játszott az iskola tornatermében.

Mielőtt visszaindultunk volna ellátogattunk Ft. Takács Gáspár egykori plébános, vagy ahogy a helyiek nevezik „a templomépítő plébános“ sírjához a helyi temetőbe és sírja előtt leróttuk kegyeletünket.

A plébánián iskolánk nevében először a rektor úr, majd pedig Horváth Ákos és Vojnić M. Tomislav érettségizők mondtak köszönetet a szép napért és a sok élményért, amiben részesültünk. Külön köszönetet mondtak Nikolić Antal tanítóbácsinak is, aki egykor maga is paulinista volt, és aki egész nap velünk volt. Neki is nagy része volt abban, hogy ellátogathattunk Csantavérre, és hogy ilyen tartalmas délutánunk lehetett. Isten fizessem meg mindazok fáradozást, akik a Paulinumért és a paulinistákért áldozatot hoztak.

Október 04-én Assisi Szent Ferenc, ferences rend alapítójának halálára emlékezik a Katolikus Egyház. Szent Ferenc 1226. október 3-án, az assisi Porciunkulában adta vissza lelkét a Teremtőnek és a ferencesek azóta a világ minden részén megemlékeznek a rendalapító tranzitusáról, vagyis az átköltözéséről a földi életből a mennyei hazába. A szép és ősi tranzitus szertartását a ferences rendházakban október 3-án este tartják. Így volt ez a szabadkai ferencesek templomában is az elmúlt héten, amelyen mi szeminaristák is részt vettünk. A szentmisét követő transitus szertartás központi eleme a 141. zsoltár, amit a szerzetesek a szent halálakor énekeltek és a megemlékező szertartásokon ma is énekelnek. Ilyenkor a templom fényei kialszanak, amely jelképesen megjeleníti ezt az átvonulást.

A vajdasági magyarság október 06-án, vasárnap Eleméren tartotta az Aradi Vértanúk emléknapja központi megemlékezését. A Nagybecskerek melletti település Kiss Ernő honvédtábornoknak, az aradi vértanúk egyikének szülőfaluja, ahol egyben a vértanú tábornok földi maradványai nyugszanak. Kiss Ernő az 1848/1849-es szabadságharc végéig több alkalommal is volt hadügyminiszter, de világosi fegyverletétel után orosz cári, majd osztrák császári fogságba került. Kiss Ernőt golyó általi halálra ítélték. A golyó által kivégzettek négyes csoportjában ő volt a harmadik. A kivégzést követően tisztiszolgája hantolta ki és álnéven eltemette az aradi temetőben. Később Katalinfán újratemették, ahol 16 évig nyugodott, majd ezután az eleméri családi kriptába vitték át, azóta itt nyugossza örök álmát. Az eleméri Szent Ágoston templomban a megemlékező szentmisét Msgr. Német László nagybecskereki püspök vezette. A püspök úrral együtt misézett még Msgr. Miocs József a Paulinum rektora, Msgr. Ticze Jenő nyugalmazott nagybecskereki plébános és Ft. Baranyi László a szeminárium prefektus. Az oltárszolgálatban Bata Szabolcs és Horvát Ákos érettségizők segítkeztek, de rajtuk kívül jelen voltak még a szentmisén a nagybecskereki egyházmegye tanulói és növendékei is, akiket a püspök úr külön köszöntött. Német püspök úr szentbeszédében méltatta a vértanúságot, amelynek igazi értelme a másért és egy nemes célért hozott önfeláldozó áldozatban van. A szentmisén jelen voltak a magyarországi és a hazai diplomácia és a közjogi élet képviselői is, továbbá a vajdasági magyar politikai pártok és az önkormányzatok képviselői, valamint számos civil szervezet. A szentmie után ünnepi műsor volt a templom előtt található emléktáblánál, ezt viszont koszorúzás követte Kiss Ernő családi sírboltjában, ahol a tábornok földi maradványai nyugszanak.