Dátum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

Home Híreink
Hírek
A plébános és a szeminarista élelmiszer csomagokat juttatnak el az idősebb híveknek Bácskában Nyomtatás E-mail
2020. május 04. hétfő, 09:43

Március 21-én kezdetét vette a rendkívüli akció, amelynek célja a jelenlegi vírus járvány következtébe hátrányos helyzetbe kerültek élelmiszer csomagokkal való megsegítése, amelyeket a verbászi Keresztelő János és az ókéri Szent Mihály arkangyal plébániák hívő tagjai a nagyböjt folyamán összeadtak. Az idősek számára a segítségnyújtás nem csupán egyszeri megsegítésre korlátozódott a rendkívüli helyzet idején, hanem további segítséget nyújtanak a szükséges árucikkek beszerzéséhez a boltokból. Az élelmiszer gyűjtés nagyböjt elején kezdődött meg, amelynek kezdeményezője Vovk Igor verbászi görög katolikus paróchusa. Az országban meghirdetett rendkívüli helyzetre való tekintettel, minek után falvakban a 70 éven felüliek nem hagyhatják el otthonaikat, és élelmiszer készleteik végesek, valamint nincsenek hozzátartozóik, akik ezeket beszereznék, ezért számukra rendelkezésükre állunk. Minek után a hívek által összegyűjtött készletek kifogyóban voltak, ezért a verbászi község elnökétől, Milan Glušactól kért támogatást Igor atya, aki csomagokkal segítette meg az akciót. A jelenlegi helyzet következtében eluralkodott félelem miatt önkéntesek hiányában a csomagokat Vovk Igor atya és Krnješin Aleksandar, a szabadkai Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Szeminárium Paulinum diákja, aki a határzárlat véget nem térhetett vissza a boszniai banja lukai Krisztus Király plébániára, ők maguk vitték házhoz.

 
Tornyai festmények Szabadkán Nyomtatás E-mail
2020. május 04. hétfő, 09:29

Februárban megtekintettük a Szabadkai Városi Múzeumban Tornyai János festőművész alkotásaiból rendezett kiállítást. Tornyai 1869. január 18-án született Hódmezővásárhelyen, ahol 1936. szeptember 20-án hunyt el. Ő az alföldi iskola jelentős mestere. Műveiben az alföld lakosságának szegény rétegeinek életéből egy-egy hétköznapi pillanatát ragadja meg, valamint bemutatja a táj értékeit és annak szépségeit. Tornyai alkotásai nyugaton is elismerést kaptak, ugyanis a nemzetközi kiállításokon aranyérmeket nyertek. Szülőhelyén múzeumot neveztek el róla, ahol alkotási megtekinthetők. A Szabadkára került 59 alkotásból álló válogatás nem véletlen, ugyanis ő maga gyakran járt Szabadkán. Barátja volt a szabadkán tevékenykedő Oláh Sándor festőművész. A kiállított képek igyekeztek betekintést engedni a festőművész különböző időszakjaiba, amelyen keresztül nyomon követhető fejlődése és irányzata.

A múzeumban továbbá megtekintettük „A gramofon története és a lemezek aranykora” című kiállítást, amelyen szemügyre vehettük a különböző korokból származó lejátszókat. Itt láttunk eredeti Thomas Alva Edison fonográfot, amely az első hangfelvételre és lejátszásra alkalmas készülék.

 
Csantavéri látogatás Nyomtatás E-mail
2020. május 04. hétfő, 09:06

Minden évben ellátogattunk egy közeli plébániára. Idén március 8-án, nagyböjt második vasárnapján Csantavérre látogattunk el. A 10 órakor kezdődő  szentmisén vettünk részt az elöljárókkal és az iskola tanulóival a helyi hívekkel. A misét ft. msgr. Miocs József mutatta be, akivel együtt misézett ft. Tojzán László, ft. Lukács Arnold, ft. Utcai Róbert plébános és ft. Nebojša Stipić káplán. A szentmisén a prédikáció után Mrkályevity Alen negyedikes diákunk tett tanulságtételt. Az olvasmányt, a szentleckét és a hívek könyörgését tanulóink olvasták. A szentmise végén egy szavalattal, amelyet Huszár Ádám mondott el, és egy zeneszámmal, amelyet Kiss Tamás és Petrovity Ádám adtak elő klarinéton és gitáron, lepték meg az egybegyűlteket. Ezzel a rövid műsorral gazdagítottuk a vasárnap délelőttjüket a hívőknek. Az áldás előtt a gyerekeknek, akik érdeklődtek az iskola után lehetőségük volt kérdéseket feltenni, amelyre Varga Sámuel tanuló válaszolt. A csantavéri plébános, ft. Utcai Róbert mindig valami meglepetéssel vár bennünket.

Mise után megtekintettük Szerbia Csantavéren található legnagyobb takarmánykeverő cégét, a Gebit. Ez volt az első meglepetés. Ott a polgármester,  András Gyuricsin Attila fogadott bennünket, majd körbevezetett. Bemutatta a gyár történetét, hogy honnan is indult ez az egész, és hogy hol tart most, illetve egy kis betekintést nyerhettünk, hogyan is zajlik ott a mindennapi munka. Megmutatta a hatalmas raktárakat, magtározókat és a gépeket. A csantavéri Gebi 1990-es évek elején alakult. Először a takarmányokhoz szükséges nyersanyagok behozatalával foglalkozott. Mivel ez a tevékenység fejlődött, lehetővé vált, hogy elindítsanak egy takarmánykeverő gyárat. Ma már a tudásnak és a legmodernebb technológiának hála a termelési folyamat teljes mértékben automatizált. A minőségi nyersanyagnak és végterméknek hála a Gebi mindössze néhány év alatt rengeteg vásárló bizalmát nyerte el. Először Szerbia területén voltak elérhetőek a termékek, de ma már a környező országokban is megtalálhatók.

Gyárlátogatás után visszamentünk a plébániai Takács Gáspár templomépítő után elnevezett terembe, ahol finom, bőséges ebéddel és a Huszár család desszerttel látott el bennünket.  Ebéd után pedig következett a második meglepetés, hogy elfogyjon az az energia, amit az ebéddel összegyűjtöttünk. Elmentünk a Kruparába, ahová a csantavéri fiatalok rendszerint járnak szórakozni. Kedvünk szerint bowlingozhattunk és biliárdozhattunk. Mivel ritkán adódik lehetőségünk ilyen fajta szórakozásra, ezért szinte kivétel nélkül mindenki a bowlingot választotta. Ami még érdekesebbé tette az egész játékot, hogy nem csak mi diákok versenyeztünk egymás közt, hanem a játékba az elöljárók is bekapcsolódtak. Körülbelül két óra játék jól kimerített mindenkit, és megindultunk vissza a kollégiumba. Nagyon tartalmas és érdekes vasárnapot tölthettünk Csantavéren. Betekintést nyertünk egy hatalmas gyárba, és kikapcsolódni is volt lehetőségünk. Köszönetet mondunk mindezért ft. Utcai Róbert plébánosnak és munkatársainak, valamint a Gebi gyár vezetőségének. Remélem jövőre is ugyanilyen szép élményben részesülhetünk.

 
Újvidéken és Péterváradon voltunk Nyomtatás E-mail
2020. március 09. hétfő, 11:40

A Vajdasági Tartomány jóvoltából Paulinum tanulói idén ellátogathattak Újvidékre, ahol elsősorban megtekinthettük a 26. Nemzetközi Könyvvásárt, illetve a 25. Art Expo kiállítást, valamint a könyvvásárt is. Az oktatási kiállításon különböző egyetemek és oktatási karok képviseltették magukat. A rendezvényen megtekintettük a standokat, és aki könyvet szeretett volna vásárolni, nyugodtan megtehette. A választék igen színes és nagy volt.

A kiállítás után ft. Erhard Róbert, a Mária Neve templom plébánosa ebéddel lepte meg a tanulókat. Az étkezés után megtekintettük a városközpontot, majd elindultunk a vár felé. A várban az idegenvezető bemutatta Pétervárad történetét. Kezdetben csak az erődítmény állt, majd fokozatosan alakult ki körülötte a település. Mára már egybenőtt Újvidékkel, ennek ellenére külön önkormányzata van és külön község is. Pétervárad nevének eredetét az uradalom birtokosára vezetik vissza, aki Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű. 1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt. Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta. Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a törökök ellen. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni. 1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott. 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett. Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban, annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti. Híres Mária kegyhely katolikus búcsújáró hely. 1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, és ezzel 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt. 1883-ban vasúti híd épült a Dunán. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett, mint a Dunai Bánság egyik városa. A második világháború idején a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták. A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett. 1980-1989 között önálló község, majd 1989-2002 között Újvidék község része, 2002 óta pedig formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyen. Ezen ismertető után, bejártuk a vár alatt lévő alagút rendszer egy részét, és így betekintést nyerhettünk a törökök ellen harcoló katonák életkörülményeibe.

Huszár Ádám

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

3. oldal / 166