Datum

Link

 

 

Támogató BETHLEN GÁBOR Alapitvány

Home Vijesti
Hirek
Újvidéken és Péterváradon voltunk Drucken E-Mail
Montag, den 09. März 2020 um 11:40 Uhr

A Vajdasági Tartomány jóvoltából Paulinum tanulói idén ellátogathattak Újvidékre, ahol elsősorban megtekinthettük a 26. Nemzetközi Könyvvásárt, illetve a 25. Art Expo kiállítást, valamint a könyvvásárt is. Az oktatási kiállításon különböző egyetemek és oktatási karok képviseltették magukat. A rendezvényen megtekintettük a standokat, és aki könyvet szeretett volna vásárolni, nyugodtan megtehette. A választék igen színes és nagy volt.

A kiállítás után ft. Erhard Róbert, a Mária Neve templom plébánosa ebéddel lepte meg a tanulókat. Az étkezés után megtekintettük a városközpontot, majd elindultunk a vár felé. A várban az idegenvezető bemutatta Pétervárad történetét. Kezdetben csak az erődítmény állt, majd fokozatosan alakult ki körülötte a település. Mára már egybenőtt Újvidékkel, ennek ellenére külön önkormányzata van és külön község is. Pétervárad nevének eredetét az uradalom birtokosára vezetik vissza, aki Gurwey fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű. 1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt. Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta. Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a törökök ellen. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni. 1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott. 1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett. Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban, annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti. Híres Mária kegyhely katolikus búcsújáró hely. 1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, és ezzel 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt. 1883-ban vasúti híd épült a Dunán. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett, mint a Dunai Bánság egyik városa. A második világháború idején a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták. A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett. 1980-1989 között önálló község, majd 1989-2002 között Újvidék község része, 2002 óta pedig formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyen. Ezen ismertető után, bejártuk a vár alatt lévő alagút rendszer egy részét, és így betekintést nyerhettünk a törökök ellen harcoló katonák életkörülményeibe.

Huszár Ádám

 
Nagyböjt kezdete Drucken E-Mail
Montag, den 09. März 2020 um 08:28 Uhr

A keresztény világ számára hamvazószerdával kezdetét vette a húsvétra előkészítő nagyböjti időszak. Hamvazószerda megnevezését a liturgikus szertartás során történő hamuval való megjelölés után kapta. A hamu az elmúlást és a megtisztulást jelképezi, amely utóbbi a böjti idő célja. A szertartást végző személy, míg hamuval a homlokra keresztet rajzol, vagy azt a fejre szórja a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A nagyböjti időt reggeli szentmisével kezdtük meg hamvazkodással. Ebben a liturgikus időszakban hangsúly tevődik a böjtre, az imára és az alamizsnálkodásra, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessen az ember Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság. Szerdán este a diákok vezette keresztúton végigkísértük Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

 
Farsangolás Drucken E-Mail
Montag, den 09. März 2020 um 08:13 Uhr

Alighogy kihevertük a karácsonyi és szilveszteri örömteli napokat, kezdődik az év leghosszabb mulatságoktól tarkított időszaka a farsang. Február 24-én, hétfő este megrendezésre került intézetünkben a farsangi est, amelyen egymást örvendeztettük meg azzal a tudással, amit eddig elsajátítottunk.

Mi is tulajdon képen a farsang? Jelmezversenyek, álarcos mulatságok, elegáns bálok időszaka. A nyugati kereszténységben a karácsonyi ünnepkör lezárása a január 6-án ünnepelt vízkereszt, háromkirályok napján van. Ezen a napon zajlanak a házszentelések, és ekkor bontjuk le a karácsonyfát is. Ekkor kezdődik a báli szezon, a farsang, mely a húsvéti nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Mivel a hamvazószerda mozgó ünnep, a farsangi időszak hossza változó. A köztudatban a február az igazi farsangi hónap, ennek az lehet az oka, hogy hagyományosan a farsang farkaként ismert utolsó három napon van hagyományosan a legnagyobb mulatozás. A Föld különböző országaiban megrendezésre kerülő farsangi ünnepek mindegyikének múltbéli gyökere van. Megjelenési formájukban ezek a tél végén megtartott maszkos, álarcos, jelmezes ünnepi vigasságok és események, egy – egy ókori kultikus megemlékezésre vagy szertartásra vezethetők vissza: az ősi germán istennő köszöntése; a Mezopotámiából a hellenisztikus kultúrkörbe asszimilálódó szaturálnia ünnepek; a különféle görög és római kultikus ünnepek. A kereszténység elterjedésével azonban Európában az ilyen típusú ünnepek eltűntek a mindennapokból, és csak a középkor végétől, a reneszánsz kibontakozásától kezdtek ismét megjelenni. Az eltűnésük azzal magyarázható, hogy az álarcos-jelmezes mulatságok minden esetben mértéktelen dorbézolással, bujasággal és evéssel-ivással párosultak. Ez utóbbi következtében igen gyakoriak voltak az erőszakos cselekmények. A rendbontások és az erkölcstelen kicsapongások miatt ezeket a rendezvényeket az Egyház nem jó szemmel nézte, ezért megpróbálta visszaszorítani. A középkortól megjelenő farsangok és karneválok új szokásai mára minden kontinensen elterjedtek. Ezek a rendezvények mára már a hagyományok megőrzésén,  „csupán” a vidámságon túlmutatnak. Egész iparág épült köréjük, amelyek komoly pénzügyi bevételt termelnek a látványosság által, amellyel a világ minden részéről érkező sok millió turistát elkápráztatják. Mi egymás megnevettetéséért, saját szellemi erősségeink villogtatásával léptünk fel osztálytársaink szórakoztatására. Idén is egy-egy hangszeres zeneszámmal, színművészeti és poétikai előadással kacagtattuk meg egymást.

Huszár Ádám

 
Születésnap ünneplése Drucken E-Mail
Montag, den 24. Februar 2020 um 09:33 Uhr

A születésnap, névnap tökéletes alkalom arra, hogy ünnepeljünk és tudassuk a másikkal, hogy mennyire fontos számunkra. Ezen jeles alkalmak körül az emberi történelem folyamán különféle szokások alakultak ki. Az egyik legjelentősebb hagyomány a már szleng ként használt „party” vagyis összejövetel szervezés, amelyen a család, rokonok, barátok összegyűlnek, hogy köszöntsék az ünnepeltet. Az első „bizonyított” születésnapi ünnepség az 1800-as évek Németországában zajlott és a Kinderfest nevet kapta. Ez az ünnepség azért jött létre, mert akkoriban nagy volt a gyermekhalandóság, és a gyermekek első születésnapját nagy öröm övezte. A vendégek arra voltak hivatottak, hogy örömet hozzanak a házba, és ezzel az örömmel távol tartsák a kisgyermektől a rossz szellemeket. A másik szintén ismert szokás az ajándék adás. Az ajándék az ajándékozó megnyilvánulása, amellyel a figyelmességet, másik fontosságát fejezi ki. Születésnapok ünneplésének központi eseménye a gyertyákkal díszített születésnapi torta felvágása. Az ilyen alkalmakra készült torta eredete az ókori görög kultúrára mutat vissza, ahol szokás volt, hogy Artemisz istennő számára minden évben gyertyával ékesített hold alakú tortát készítettek. Ettől a hagyománytól függetlenül Németországban a középkorban kialakult egy sajátos keresztény szokás, miszerint édes tésztából Jézus formájú apró süteményeket ajándékoztak egymásnak, így ünnepelve a Megváltó születését. Isten éltesse azokat a tanulóinkat, akik ebben a hónapban 18. életévüket betöltötték, és nagykorúak lettek.

 
Hosszú hétvége Drucken E-Mail
Montag, den 24. Februar 2020 um 09:24 Uhr

Február 15-e országunk államiságának ünnepe. Ezzel a dátummal 1804-ben vette kezdetét Orašac-on a szerb felkelés. A harc a szerb lakosság és a törökök között dúlt. 1835-ben szintén február 15-én Kragujevacon volt megtartva a nemzetgyűlés, amelyen a Szerb Fejedelemség első alkotmánya el lett fogadva. Ezért döntöttek 2001-ben, hogy Szerbia államiságának az ünnepe február 15-én legyen. Állami rendelet alapján ezen a napon, és a rá következő napon, de minek után ez vasárnapra esett, ezért hétfőn is az oktatási és más állami intézményekben munkaszüneti nap volt. Idén e nap szombatra esett, ezért a hétvégével összekötve hosszú szünet lett tartva.

 
Kilenced és lelki megújhodás Drucken E-Mail
Freitag, den 14. Februar 2020 um 10:45 Uhr

A Katolikus Egyházban február 2-án kezdetét vette a kilenced Lourdes-i Szűzanya tiszteletére. Ezen a napon vette kezdetét 1858-ban a több napig tartó jelenések a Lourdes közelében lévő barlangban. Bernadette Soubirous tanú szavait kezdetben a lakóság kételkedve fogadta, míg a Szűzanya által meg nem mutatott forrás mellett csodás gyógyulásnak tanúi nem lettek. A jelenések hatására Bernadette addigi életmódjával felhagyott, és szerzetes nővérnek ált a Nevers Saint-Gilgard nevű kolostorba. A csodás események után a Szűzanya óhaja szerint megépült a templom. Azóta a barlang sziklái fölé és földalatti Szűz Anya tiszteletére épült bazilika a keresztény világ legismertebb zarándokhelyévé vált. A jelenések emlékezetére minden évben február 3-tól 11-ig a hívők világszerte kilencedet végeznek. Mi is a kápolnánkban a Szűz Mária kegyszobor előtt minden nap végeztük a lourdesi kilencedet, és asszisztenciát adva elöljáróinkkal részt vettünk az e hó 11-én kilencedet záró esti ünnepi püspöki szentmisén.

 
Balázsolás Drucken E-Mail
Freitag, den 14. Februar 2020 um 10:41 Uhr

Február 3-án van Szent Balázs püspök és vértanú emléknapja. Ekkor a keresztény világ tagjai a torok áldásban, úgynevezett Balázsolásban részesülhetnek. Szent Balázs a 3-4. században élt. Örmény származású volt, aki mint orvos tevékenykedett. Példás keresztény magatartása miatt Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Ő a Szentlélektől indítva elvonult egy a közelben lévő barlangba, ahonnan vezette a közösséget és folytatta gyógyítói tevékenységét. A helyi helytartó elfogatta és hittagadásra akarta rávenni, ám minek következtében ez nem sikerült, halálra ítélték. Liturgikus emléknapján a szabadkai Szent Teréz templomba az elöljárókkal mi is átmentünk a délutáni misére, ahol Balázs áldáshoz járultunk.

 
Öröm kapni, de nagyobb öröm adni! Drucken E-Mail
Freitag, den 14. Februar 2020 um 10:38 Uhr

Az Egyháznak világszerte különféle jellegű karitatív intézményei vannak. Egyházmegyénkben a legelterjedtebb szabadkai központtal a „Caritas” szeretetszolgálat. Ezen kívül dr. Harmath Károly OFM kezdeményezésével előbb Dreán 2004-ben a Poverello Alapítvány révén meg lett alapítva az első lurkóház a gyerekek számára, majd Hajdújáráson és Óbecsén. Az alapítvány nevét Assisi Szent Ferenc Poverello (szegényke) megnevezése után kapta. Az alapítvány célja, hogy segítsen a szegény családokon, különösképpen a hátrányos helyzetbe került gyermekeken. Ezek az intézmények, mint napközik működnek, ahol gondoskodnak a gyerekek számára a napi meleg élelemről, és az itt dolgozó nevelők segítséget nyújtanak nekik a tanulásban és az iskolai feladatok és teendők elvégzésében. A házak állami támogatás nélkül csak a jó szándékú emberek adományaiból működnek. Ennek okánál fogva, az intézet működéséhez hozzájárulva a Paulinum a kapott élelmiszer és tisztálkodási csomagból jutatott a hajdújárási Lurkóházba is.

 
Nagy séta a természetbe Drucken E-Mail
Samstag, den 08. Februar 2020 um 11:49 Uhr

A tudomány területén minden évben egyre nagyobb áttöréseket érnek el a kutatók, amely eredményeket a XX. században lehetővé vált miniatürizáló és nagyléptekben fejlődő technikai világ a gyakorlati életbe átléptetve az emberek számára könnyen elérhetővé tette. Az elmúlt időkben egyre megosztottabb vélemények vannak a modern technikai vívmányokkal, főként a digitális világ kapcsán. Ezen vélemények közös nevezője, hogy amennyi jó van bennük, annyi rossz is. Néhány évtizeddel ezelőtt egy számítógép még igen nagy és drága volt, mára már viszont az ember markában elfér egy okos telefon formájában. Ezzel is csökken vagy teljesen megszűnik a helyhez való kötöttség, vagyis állandóan elérhető, kéznél van és ebből kifolyólag az általa felkínált számtalan lehetőségek függővé és korlátozottá teszik az embert kapcsolatai, környezet ismerete, valós élmények szerzése terén. Ezen jelenséggel foglalkozik a nemrég napvilágot látott Jexi mozi film is. Mára már a fiatalok terén egyre inkább lehet találkozni olyan esetekkel, hogy idejük nagy részét a gép előtt ülve játékkal töltik el. A diákok helyi és környezetismereteik, valamint egymás közti kapcsolataik építésnek érdekében bevett szokás intézetünkben a közös nagy séták. A nagysétára a második félév napján került sor. A kedvező idő lehetővé tette, hogy gyalog menjünk ki a Palicsi tóhoz, ahol megtekintettük a parkot és bejártuk a tó partját.

 
Félév Drucken E-Mail
Samstag, den 08. Februar 2020 um 11:42 Uhr

Az oktatási intézmények előírt szabályzata szerint az oktatók félévente lezárják a jegyeket, amely által körvonalazódnak a diákok képességei az oktatott tantárgyak területén. Vajdaság területén az oktatási előírások szerint a téli szünet előtt zárják le a jegyeket. A Paulinum Gimnáziumban a Belgrádi Oktatási minisztérium szerint ez január végén történik. A fentiekben említett oknál fogva január 30-án, csütörtökön délelőtt meg lett tartva a tanári kar félévi gyűlése. Ennek keretében sor került a diákok eredményeinek ismertetésére és megvitatására. A hangsúly a tanulmányok fellendítésén és javításán van. Az idei félévi osztályátlagokkal a tanári kar tagjai általánosságban meg voltak elégedve, különösen a III. osztály kitűnő sikereivel. A diákok előtt álló oktatási időszak még hatékonyabb és javukat szolgáló képzés érdekében a gyűlésen msgr. Miocs József igazgató a tanárokkal, illetve a tanárok egymás közt megvitatták a rendelkezésre álló lehetőségeket és a bevált pedagógiai módszereket. A gyűlés második felében megbeszélésre kerültek a további fejlesztések, és bemutatásra került a féléves program.

 
<< Start < Zurück 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Weiter > Ende >>

Seite 1 von 66