Dátum

Link

Home Híreink
Hírek
Mátyás király szobra Nyomtatás E-mail
2018. április 16. hétfő, 07:06

Hunyadi Mátyás 1443. február 23. Kolozsváron született, mint Hunyadi János erdélyi vajda, majd magyar kormányzó és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia. Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi udvarban szolgált apródként. Bár 1458-tól uralkodott, ám csak 1464. március 29-én koronázta magyar királlyá az esztergomi érsek Hunyadi Mátyást Székesfehérváron. Uralkodása alatt átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Zsoldos hadsereget szervezett, amely a Fekete Sereg néven lett ismert, s amellyel sikereket ért el a törökökkel és az osztrákokkal szembe. Mátyás király Budán könyvtárat alapított, amely halálakor becslés szerint 2500 kódexet számlált. 1465. május 19-én II. Pál pápa engedélyezte Mátyás király számára egy magyarországi egyetem megalapítását, amelyet Pozsonyban alapított meg. 1490. április 6-án halt meg Bécsben.

A szobor Korvin Mátyás utcában lett felállítva, amelyet Csákány Lajos szabadkai üzletember ajándékozott a városnak. A városatyák a tanács testületi gyűlésén helyesélték és jóvá hagyták a szobor felállítását, mondván: „Elsősorban egy jelentős történelmi személyről van szó, aki nem csak a magyar emberekért tett valamit Szabadkán és környékén, hanem más népekért is, akik vidékünkön, valamint Szerbia határain belül éltek.”

 
A béke jelképe Nyomtatás E-mail
2018. április 16. hétfő, 06:56

Hagyomány a horvátoknál, hogy a festet húsvéti tojás által üzeneteket küldenek. Mivel a szárnyas állatok tavaszkor tojásokat tojnak, amelyek magában új életet rejtenek és majd kelnek ki, ezért húsvétkor a tojás szimbolizálja Krisztus feltámadását a sírból és az örök életet. Horvátországban az elsők között Kapronca (Koprivnica) városa és a Kőrősi (Križevci) megye voltak azok, akik nagy festet tojást küldtek külföldi városoknak, amely szokást több mint tíz éve gyakorolnak. Kapronca város központjában egy két méter magasságú és másfél méter szélességű tojás áll naiv festészettel a barátság és az ajándékozás jelképe ként. Kapronca és a Kőrős megye kezdték ajándékba küldeni egy - egy ilyen tojást.  Először XVI. Benedek pápának, majd Róma városának, Milánónak, Budapestnek, New Yorknak, Brüsszelnek, Prágának és sok más városnak. A tíz éves ajándékozás során az elmúlt esztendőben Szabadka városa is kapott egy ilyen tojást. Ez a tojás a ferencesek temploma előtt lett felállítva, amely a város lakóinak és nekünk is ajándékként lett kitéve.

 
Róth Miksa kiállításon Nyomtatás E-mail
2018. április 11. szerda, 12:20

Megszínesített napfény címmel nyílt meg a XX. század legnagyobb magyar üvegfestőjének és mozaikművészének kiállítása Szabadkán a Városi Múzeumban. Róth Miksa a huszadik század legismertebb magyar iparművésze volt. Az Osztrák – Magyar monarchiában a XIX. Század végén és a XX. Század elején nagy építkezések kezdődtek. Elsősorban gazdasági és adminisztrációs épületeket emeltek, majd templomokat, művelődési házakat, bankokat, fürdőket és szórakoztató helységeket. Ezek az épületek, hogy minél vonzóbbak és pompásabbak legyenek, az építők szobrokkal, falfestményekkel, kerámialapokkal, mozaikokkal és színes ablakokkal díszítettek. Róth Miksa előbb magániparosként kezdte tevékenységét, később jeles vállalattá alakította át műhelyét. Az ország legjelentősebb és legszebb épületeit díszítette vitrázsaival. Az országházat, a zeneakadémiát, a királyi palota ablakait, a nemzeti bankot, számos síremléket, mauzóleumot, városházák és magánházak ablakait és ezek között a Szabadkai Városháza és a zsinagóga vitrázsait is ő készítette. A Balassi Intézet által tervezett szabadkai tárlat révén a felnagyított fotók, eredeti vázlatok és fényképek segítségével a látogató átfogó képet kaphat Róth Miksa sokrétű munkásságáról.  A színes ablakok  kiállítását művészettörténet óra keretében megtekintettük.

 
A felújított zsinagóga átadásán Nyomtatás E-mail
2018. április 11. szerda, 12:16

Az elmúlt hónap utolsó hetében ünnepélyesen átadták a szabadkai zsinagóga felújított épületét. A közéleti személyek és meghívottak közt jelen volt Aleksandar Vučić szerb államfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Isak Ahsiel szerbiai főrabbi. Az épület átadása elején a felszólalók kiemelték, hogy a kulturális hagyaték nem ismer határokat, a műemlékegyüttes nem csak Szabadka, Szerbia és Magyarország öröksége, hanem Európáé és az egész világé. A felújítás után a zsinagóga teljes pompában tündököl. A menórák fényei újra bevilágították a belteret. Az ünnepség héber énekkel kezdődött, utána viszont felolvasták Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök levelét. A szabadkai zsidó hívek adományából emelték fel 1902-ben az épületet, viszont a II. világháborút követően az épület már, mint egy idős édesanya állt, aki már csak a szép emlékeiből táplálkozott, mondta Isak főrabbi, továbbá, hogy a zsinagóga most a város, Szerbia és az egész világ öröksége, amely mindenkit örömmel tölt el. Orbán Viktor miniszterelnök beszédében Szabadka ékkövének nevezte a zsinagógát, és megemlítette, hogy ismét megtelhetnek a zsinagóga padsorai, újra felcsendülhet Shema Yisrael, olvashatják a Tórát és az épület kultúr és művelődési központ lehet. A zsinagóga megnyitásán jelen voltak a Katolikus Egyház méltóságai is, mint a vatikáni nuncius, a püspöki konferencia elnöke, a helybéli püspök, a meghívott papság és hívők, akik között mi is részt vettünk, sőt egyesek közülünk kezet foghattak Orbán Viktor miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić államfővel.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 130