A Püspökségi Klasszikus Gimnázium Paulinumban a zenei aktivitások mindig fontos helyet foglaltak és foglalnak el. A szabad aktivitásokon kívűl az intézet az arra igényt tartó diákok számára külön biztosít további zenei foglalkozásokat. Az itt tanuló diákoknak tehát lehetőségük van, hogy a már meglévő zenei tudásukat tovább mélyítsék zenei szaktanár vagy zeneművész kíséretében és útmutatása révén, illetve hogy kezdő ként hallását vagy zenei készségét fejlessze. A hangszerek körében széles választási lehetőség van. Lehetőség van zongorán, orgonán, harmóniumon, szintiszájzeron, gitáron, klarinéton, fuvolán, hegedűn és más hangszeren tanulni. Mindezen felül lehetőség nyújtatik fellépéseken részt venni, amely segít a  tömeg előtti szereplés megszokásában, így segítvén, hogy a későbbiekben természetes és feszűltésg nélkül lépjen emberek elé akár szereplés vagy felszólalás céljából. Ezeken kívűl lehetőség van a hallás fejlesztésére, amelyet a szolfézs gyakorlataival szóló illetve kóruséneklés előadására. A zenészeink és énekeseink mindenek előtt a kápolnánkban és a templomokban szerepelnek, valamint felkérés szerint városi előadásokon.

Október 4-én az Egyház Assisi Szent Ferenc tranzitusáról emlékezik meg, vagyis az átköltözéséről a földi életből a mennyeibe. Szent Ferenc a XIII. század kiemelkedő szentje, aki a ferences illetve a sarutlanok rendjének alapítója. Ifjúságát és életmódját a lovagi eszmények, világi javak és hírnév szerzés hajhászása jellemezte, amit számára a családi jólét lehetővé tett. Tehát nem véletlen, hogy az Assisi és Perugia közt dúló háború idején katona ként szolgál, amely számára fogságba eséssel zárult. Itt érzi át és érinti meg bensőjét a múlandóság, aminek következtében szabadulása után figyelme az égiek felé irányul. Hátralevő életét Krisztusnak való teljes önátadás és a kapott küldetés jellemezte: „Ferenc, menj, és javítsd meg omladozó házamat!”, amelyet az Egyházra és a lélek templomára vonatkoztatott. 1226. október 3-án a Porciunkulában hunyt el rendtársai jelenlétében, akiket halála előtt megáldott. Ezen a napon a világon minden egyes ferences rendházban és templomban misét tartanak a tiszteletére. Szabadkán erre az eseményre mi is elmentünk a ferences templomba, ahol az esti ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a ferences testvérek az összegyűlt hívekkel Szent Ferenc elhalálozásáról.

25. alkalommal került sor Szabadkán a méhészeti napok megtartására. Az idei évben az aszályos idő miatt nem csak a mezőgazdaszok kerűltek nehéz helyzetbe, hanem a méhészettel foglalkozók számára is  kedvezőtlen volt a időjárás által kiváltott természeti körülmények. Ennek ellenére a méhészek összefogása ismételten lehetővé tette a lakosság számára a méhek produktumainak elérhetőségét. Folyó hó 23-tól, pétektől vasárnapig megtekithető volt a kiállítás.

A  méhészeti rendezvényt és a kiállítást az egyesület elnöke nyitotta meg, aki beszédében a jubiláris méhészeti napokra utalt, továbbá beszédében arra buzdította a szabadkaiakat, hogy legyenek aktívabbak a méhészek és a méhészeti termékek iránt. A városi megbízott felhívta a figyelmet a propoliszra, pollenre és egyéb termékekre, amelyek gyógyhatással vannak az emberi szervezetre.  Továbbá válasszanak maguknak helybeli méhészt, mert így megbízható termelőtől tudnak megfelelő minőségű mézet vásárolni. Idén kevesebb méhész vett részt, mivel az elmúlt két évben a járványhelyzet miatt elmaradt a rendezvény.  A megnyitás utáni napon rektorunk fel lett kérve, hogy adja áldását a méhészekre és a rendezvényre.

„Ép testben, ép lélek!” – tanítja a közmondás. Ennek szellemében az iskolai év folyamán séták keretében kisebb – nagyobb kirándulást, látogatást szoktunk szervezni,  amelyeknek célja az ismeret bővítés, a mozgás és a kikapcsolódás. A város látványosságain kívűl előszeretettel szoktuk felkeresni a zöldövezeteket. Ennek célja, hogy a tanulók a természetben töltsenek egy iskolai órát, vagy egy munkanapot. Egy ilyen nap a Paulinum Gimnázium programjában is szerepel. Az iskola a természetben azt jelenti, hogy a kijelölt helyen, erdőben, tavon mezőn, stb. közelebb kerüljenek a tanulók a természethez.

Közelebbről ismerjék a természet helyi jellegét, szépségét és adottságát. Az egyik általunk sűrűn felkeresett, és Szabadka város lakosai által is közkedvelt zöldövezet a palicsi botanikus kert után  a Kiserdő, vagy ahogyan a helyiek nevezik “Dudova”. A Kiserdő számos rekreációs, kikapcsolódási és felüdűlési lehetősget nyújt. Területén számos “street work out”, azaz szabadtéri edzőpark is található. Az erdő körül kiépített futópálya található, amelyet igénybe szoktuk venni. Néhány kör megtétele után, közben a fák sokasága között gyalogolva és társalogva, zárásképpen a zöldövezet közepén lévő mesterséges kis tavat szoktuk megtekinteni, és annak élővilágát.

A porcelán megnevezés az olasz porcella szóból ered, ami kagylót jelent. A porcelángyártás története Kínában kezdődik. Az ott folytatott régészeti ásatások során fedezték fel a porcelán elődjének tartott un. szeladon maradványokat, amelyeket a Kr. e. II. - Kr. u. II. közti időszakra datálnak. A legrégebbi porcelán a Tang-dinasztia (618-907 között) idejére datálódik. A porcelángyártás titka félten őrzött titok volt. Európában hosszú időn keresztűl próbálkoztak a porcelán előállításával.  A porcelángyártás technológiájának a megfejtéséhez a XVII. század végén a szász választófejedelemnek dolgozó E. W. Tchirnhausen matematikus kísérletei vezettek, majd halála után Johann Friedrich Böttger gyógyszerész és alkimista miután Auer-ben kaolinra talált, sikerült porcelánt és hozzá mázat előállítania. 1710-ben megalakult Albrechtsburgban az eső európai porcelánmanufaktúra. A 18. század közepére Meissenben sikerült tökéletesíteni az eljárást, és tiszta, szép fehér porcelánt gyártottak. A szabadkai porcelán múzeumban megtekinthettük ezen első gyár néhány porcelán alkotásait. Továbbá a bécsi, rosenthali, lomonoszovi, kínai és japán porcelángyárak alkotásait. Bemutatásra kerültek a magyarországi ismert porcelángyárak (Herendi, Zsolnay) termékei is. Ezen belül megtekintettük a Zsolnay Viktória (színes lepke díszek dominálnak) és Apponyi (Magyarország területén őshonos mezei nővények és virágok egy színben való ábrázolása) mintás porcelánokat. A kiállító teremben megtekintettük a mester után nevezett Pucher csodás kandallót.

Slavko püspök temetésére húsz érsek, illetve püspök és több mint száz pap jött el, akik nagy része egykori paulinista diák volt. A temetés után nem sietett mindenki vissza, hanem még másnapra is Szabadkán maradtak. Különösen azok, akik távolabbról, illetve más országból jöttek. Ezek a püspökök, illetve atyák nagy érdeklődéssel és szeretettel jöttek meglátogatni egykori alma materukat. Többek között msgr. Gjonlleshaj Rrok, bári érsek, msgr. Palić Petar, mosztári püspök, msgr. Német László, nagybecskereki püspök, msgr. Gjergji Dode, pristinai püspök helyettese. Ezek mellett meglátogatták még a Paulinumot a dubrovniki, sibeniki, gyakovói, zadári, kotori pécsi, valamint a nyíregyházi püspökök. Az egykori paulinista püspökök és papok nagy érdeklődéssel látogatták a Paulinum termeit, szobáit, folyosóit és a kápolnát, amelyekben egykor tanultak és középiskolás éveiket töltötték. Örömmel és humorral telve mesélték élményeiket és csintalanságaikat, amelyek meghatározóak voltak számukra, és számos élettapasztalatra tettek ily módon szert.

Folyó hó 1-én, Szabadka városának ünnepén négy helyi lakos részesült díszpolgári címben és Pro Urbe díjban. A kitüntetettek között volt prof. dr. Josip Ivanović is, akinek a felterjesztésében a  következő olvasható, hogy életét az oktatásnak szentelte, jeleskedvén mint nevelő és előadó, majd egy felelőségtudatos és modern tanári testület megformálásáért. Mindezen törekvései, amelyeket  az oktató-nevelői hivatás méltó helyre való állításáért tett, ismertek, és ezért Szabadka városától, amelyben él és tevékenykedik, elismerés képpen Pro Urbe díjban részesül.

Ivanović tanár úr több mint három évtizeden át oktatja gimnáziumunkban a pszichológiát, a pedagógiát és a szociológiát. Az oktatáson kívül szintén más téren is mindig segítségére volt intézetünknek, bármily jellegű kérdésről volt szó. Ugyancsak az  igazgató tanácsosa és helyettese. A hatalom váltás és társadalmi változások lehetővé tették iskolánk elismertetését. Az akkreditációs folyamat elindítása és véghezvitele során Ivanović tanár úr áldozatkészségesen segített. Idejét nem kímélve több alkalommal utazott a Belgrádi Oktatási Minisztériumba és az Újvidéki Titkárságra e üggyel kapcsolatosan. Párbeszédet kezdeményezett az oktatási megbízottakkal a tantervezet kidolgozása céljából a gimnázium mielőbbi akkreditációja érdekében.  Ivanović tanár úr oktató-nevelői élete folyamán több iskolában is tevékenykedett. Miután Szabadkán megnyílt a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, itt először mint docens, majd rendes tanár tevékenykedett, és végül mint dékán van jelen. Ezen utóbbi funkciót már három éve látja el, és munkálkodása idején újabb szakirányok nyíltak, valamint az intézet teljes épülete fel lett újítva. A díj átvétele után a tanár úr a következőt mondta: „én csak a lelkiismeretem szerint cselekedtem, és arra törekedtem, hogy a tőlem telhető legjobbat adjam. Mindent a fiatal generációk javára.“ A Paulinum Gimnázium büszke, hogy a mi tekintélyes tanárunk Pro Urbe díjban részesült. Gratulálunk neki!

Az elmúlt iskolaév végzősei, akik négy éven át gimnáziumunkban tanultak mindnyájan sikeresen letették az érettségi vizsgát és a latin mondás szerint „Brucosok, illetve magyarul „Gólyák” lettek. A nyári szünet nem jelentett nekik vakációt, mert az egyetemi felvételi vizsgákra készültek. Visszajelzést kaptunk volt tanulóinktól, akik örömmel üzenték, hogy letették a felvételi vizsgákat és a választott főiskolákra illetve egyetemekre íratkoztak. Négyen teológiai tanulmányokat folytatnak, ketten pedagógiai karra íratkoztak egy tanuló orvostudományi tanulmányokat folytat és egy pedig édesapja magánvállalatánál dolgozik. Egykori tanulóinknak, volt érettségizőinknek jó beilleszkedést kívánunk a főiskolákra és  az egyetemekre, továbbá szorgalmas tanulást kívánunk, és azt, hogy időben fejezzék be tanulmányaikat és a diploma megszerzése után jó szakemberek legyenek az egyház és a társadalom javára. A Jó Isten segítsége és áldása kisérje őket

A Szabadkai Egyházmegye kegyhelye Doroszlón található. Az itt fellelhető templom búcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ekkor ünnepli a katolikus világ Szűz Mária születését. A dátum eredete a Szentföldön található, és a hagyomány szerint Szűz Mária szüleinek háza helyére épült templom felszentelésének napja. Ezen a napon az egyházmegyénkben szerte megmozdulnak a hívek, és közösen zarándokolnak Doroszlóra Szűz Máriát, égi édesanyánkat és patrónánkat köszönteni.

Kezdetben a keresztény világ zarándoklat célállomása a Szentföld volt, és itt a Jézus születésének, életének, szenvedésének és megdicsőülésének helyszínei, továbbá felkeresték a Szűzanya és a szentek életének illetve ereklyéik őrzésének helyeit.

A zarándok helyek a szeldzsuk török erők fennhatósága alá kerültek, innetől a zarándokolás nehézzé és veszélyesé vált. Az ereklyék Európa területére való átmenekítésével és a csodák következtében a helyi színhelyek egyre felkeresetebbeké váltak. A doroszlói kegyhely története is egy helyi, a vak Zablócki János személyéhez fűződő csoda kapcsán vette kezdetét.

Szűz Mária születésének ünnepnapján mi is elzarándokoltunk a Paulinum nevelőivel, tanáraival és munkatársaival egyházmegyénk kegyhelyére. Az ünnepi szentmisét idén Böcskei László nagyváradi püspök vezette. A liturgia a hagyományoknak megfelelően a szentkút mellett lévő Szűz Mária szobornál zárult szentségi áldással.

A Paulinum Gimnázium és Szeminárium (Kollégium) megkezdte a 2022-23-as iskolai tanévet. Az évkezdőt megelőző Tantestületi Gyűlés augusztusban lett megtartva, amelyen be lett mutatva az első félév részletes tervezete. Augusztus hónap véget értével lezáródott a diákok részére a nyári szünidő, ami egyben számukra az új iskolaév kezdetét is jelenti.

Az egyházi hagyományok szellemében, az apostolok magatartása után, amint az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk, hogy minden fontos döntés vagy kezdet idején a Szentlelket hívták segítségül, mi is a Veni Sancte Spiritus - Jöjj Szentlélek himnusz éneklésével a Szentlelket híva kezdtük az új tanévet. A megnyitót, ill. az inaugratio-t (lat. bevezető) az igazgató, msgr. Miocs József vezette.

Az intézet igazgatója buzdította és bátorította a diákokat, hogy Istenre és a tudásra nyitottak legyenek az előttük álló tanévben, és így hitben növekedve és tudásban gazdagodva legyenek egykor az Egyház és társadalom javára. Ennek keretében sor került az új diákok bemutatására, akiknek taneszközöket tartalmazó szerény csomagokat ajándékozott, továbbá a tanárok és az osztályfőnökök és általuk előadott tantárgyak ismertetése.

A tanévnyitó végén az igazgató megköszönte minden megjelent tanár részvételét, és eredményes munkát kívánt mind a tanároknak, mind a diákoknak. A záró szavak után az osztályok diákjai visszavonultak a tantermekbe az osztályfőnökükkel, ahol megtartásra kerültek az első osztályfőnöki órák.