Hová tovább? Melyik középiskolát választani? Hol folytatni? Tele vagytok kérdésekkel és gondokkal, merre és hogyan tovább. Valószínűleg azon gondolkodsz, hogy mi lenne a legmegfelelőbb és a legjobb megoldás számodra a továbbiakat illetően. Melyik középiskola adná a legjobb alapokat? Hol kapnál szolidabb tudást és nevelést? Nagyon sokan gondolkodnak ezen, és kérdezik egymást, kérdezik a szülőket és a tanárokat. Sokan a gondok között, kételkedve határozatlanok, nem tudják mitévők legyenek. A megosztottság és a sok kihívás közepette, amennyiben elolvasod ezeket a sorokat, talán segítségedre lesz írásunk és a Paulinum gimnázium felhívása.

A Paulinum egyházi alapítású és államilag elismert gimnázium, amelyet a rendszerváltás után, 2004-től az állam kiegyenlítette minden más gimnáziummal az országban. Azóta többször voltak iskolareformok, változtatások a tanrenddel kapcsolatban, és ezekhez az alakításokhoz lett igazítva a tanmenet. Az Oktatási Minisztérium hivatalosan megerősítette a Paulinum tanmenetét. Az iskola társadalmi-nyelvi gimnázium. A hangsúly a nyelveken van, a klasszikus kultúrán, a történelmen és a hittanon. Az intézménybe nem csak azok a fiúk és lányok  jelentkezhetnek, akik a gimnázium után filozófiai-teológiai tanulmányokat szeretnének folytatni, hanem azok is akik az érettségi után bármely főiskolára vagy egyetemre kívánnak felvételezni. A jó szakképzett tanári kar arra törekszik, hogy minél nagyobb tudást nyújtson a tanulóknak, az intézet viszont a keresztény értékekre nevel.

A gimnáziumban ugyanazokkal az okmányokkal kell beiratkozni, mint bármely más gimnáziumba, középiskolában.

Jelentkezési időpont, munkanapokon, délelőtt 8-tól 14:00 óráig között lehetséges.

A Paulinum elérhetőségei:

tel./fax: 024/555-340,

email: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it ,

illetve web oldal: www.paulinum.edu.rs

Az elérhetőségeken kívül előzetes egyeztetés után bármikor bejöhetsz az iskolába és az intézetbe, hogy személyesen is mehnézd az iskolát.

Szeretettel várunk!

Március 15-én az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra emlékezik a világ magyarsága. Ez a dátum Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve, amely esemény a társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt. 1848-ban Európában forradalmi hullám söpört végig. Bécsben 1848. március 13-án tört ki a forradalom. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar ifjakra is. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dalt. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta költeményét. Ezután a várba vonultak, hogy a helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották. A magyar forradalomra és szabadságharcra emlékező központi ünnepséget megnéztük Szabadkán a Jadran színházban. Az ünnepi beszédek után „A haza becsületére!” című ünnepi műsor következett, majd fellépett a Cirkalom táncegyüttes, a Fokos zenekar, a Csalóka zenekar, valamint Hajvert Ákos és Molnár Krekity Olga. Az ünnepségen jelen volt Varga Judit, igazságügyi miniszter, magyarországi európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, aki bátorította a magyarságot, és hangsúlyozta, hogy azért vagyunk itt, hogy megemlékezzünk a magyarok bátorságáról. Ezután Pásztor István a VMSZ elnöke mondott beszédet. A beszédekben elhangzott az is, hogy az emberek a békét nem csak a közelben akarják. Arra bátorították az embereket, hogy együtt támogassuk a békét.

Szepesi Albert

Az előző két évvel ellentétben, miután ezen időszakban a Covid vírus járványra vonatkozó rendeletek miatt az iskolák börzéi községenként nem voltak megtartva, idén tavasszal már kezdték megrendezni őket az általános iskolák végzős diákjaik részére. 2022. március 10-én Adán került megrendezésre a gimnáziumok és szakiskolák bemutatója. Ezen rendezvényen bemutatásra került a Paulinum Püspöksági Klasszikus Ginázium is. Oktatási intézetünk két diákja, Varga Sámuel negyedik osztályos tanuló és Huszár Andor második osztályos tanuló Tóth Bagi Kornél tanár kíséretében volt képviseltetve. Az érdeklődő diákoknak bemutattuk az iskolát, és az általuk feltett kérdésekre igyekeztünk kielégítő válaszokat adni, miszerint a Paulinum egyházi alapítású keresztény értékeken alapuló társadalmi-nyelvi gimnázium, amelybe fiuk és  lányok iratkozhatnak.  Az érdeklődő diákoknak bemutató szórólapokat és kis promóciós ajándékot adtunk és bíztattuk őket, hogy jöjjenek a Paulinumba.

Március 19-én ünnepelte az egyetemes Egyház védőszentjét, Szent Józsefet. József Mária jegyese volt. Őt Isten a Szent Család élére állította, annak a megvédése céljából, miként erre ad következtetni az Újszövetség tanúságtétele, miszerint álmában figyelmeztetve lévén a gyermek Jézus életére törni szándékozó Heródes tervéről a családot Egyiptomba menekítette. Ezután Józsefről még akkor hallunk, amikor Jézus életének tizenkettedik évét betöltötte, elmentek a jeruzsálemi templomba. Az, hogy a későbbiekben Jézus nyilvános működése során Józsefről nem hallhatunk, ebből arra következtethetünk, hogy ekkor már elhunyt.

Szent József szakmáját tekintve asztalos volt. Nagy valószínűséggel Jézus is e szakmát elsajátította. Foglalkozását tekintve nem véletlen, hogy az ácsok, favágók, asztalosok védőszentje, tovább a keresztény házasságok és családok, valamint az üldözöttek védőszentje lett.

Ezen a napon ünnepelte igazgatónk is névnapját, és ezért minden esztendőben a tanárok és diákok megemlékeznek róla. A tanulók alkalmi rendezvénnyel készültek, különösképpen megemlékezve arról is, hogy tavaly Szent József év volt.  A kápolnában gyűltünk össze, ahol a szent közbenjárását kérve imádkoztunk. Különböző hangszereken szólaltattunk meg zenei darabokat és a felolvasott elmélkedésből ismerkedtünk meg Szent József életével. Végül köszöntöttük igazgatónkat, és hálát adtunk neki a sok türeleméért és gondoskodásáért, aki közösségünkre Szent József oltalmát kérte: „Emlékezzél meg rólunk, Szent József! Oltalmazd közösségünket! Járj közben értünk nevelt Fiadnál kérő imádságoddal! Eszközöld ki számunkra az erőt, hogy az élet küzdelmeiben továbbra is Istenhez hűek tudjunk maradni!”

A nagyböjt az egyházi év szent időszaka. A keresztény élet intenzív, kiváltságos ideje, amikor arra kell törekednünk, hogy mélyebben éljük át Krisztus Urunk  megváltói művét. A nagyböjtben nem csak Jézus életének, szenvedésének  és feltámadásának titkáról van szó, hanem sokkal többről. A „titok” itt azt jelenti, hogy Krisztus  életének eseményeibe a keresztség által mi is bekapcsolódunk. Mondhatnánk, Krisztus mibennünk akar megtörténni, úgy az enyémben, mint az egész egyház  közösségében. A nagyböjt megváltásunk előkészületi ideje, amely a nagyhéten és húsvét liturgiáján éri el  csúcspontját. Mi egyek vagyunk Krisztussal, viszont Krisztusban egyek vagyunk egymással és Krisztus által egyek vagyunk az Atyával és a Szentlélekkel. Ez a titok, misztérium, vagy rejtelem történik velünk különösen a nagyböjti szent időszakban.

A nagyböjt arra hív bennünket, hogy imáinkon, elmélkedéseinken és az ájtatosságokon keresztül  mélyebb lelki életet éljünk. Gyakrabban  táplálkodjunk Isten Igéjével  a Szentírásból, hiszen így mélyitjük el hitbeli tudásunkat és ily módon alakul ki bennünk az Isteni gondolkodásmód. A nagyböjt még arra is int bennünket, hogy  több időt töltsünk a hívők közösségében, és hogy gyakrabban vegyünk részt a szentmiséken és a szentáldozásban, hiszen így valósul meg egybekapcsolódásunk Krisztussal és egymással. Az egyház azt kívánja tőlünk, hogy ebben a szent időszakban erősödjünk és növekedjünk hitünkben és  annak átélésében.  Krisztusunk  titkáról szent Pál apostol így ír: ”titok, amely századok és nemzedékek óta rejtve  volt, s amelyet  most  kinyilatkoztatott szentjeinek az Isten Krisztus által, aki a megdicsőülés  reménye.”  (Kol.1,26)

Szepesi Albert

A keresztény világ számára hamvazószerdával kezdetét veszi a húsvétra előkészítő nagyböjti időszak. A megnevezés a liturgikus szertartás során történő hamuval való megjelölésből ered. II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A hamvazkodás szokása a katolikusoknál maradt fenn. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával jelöli meg a hívek homlokát. A szertartást végző személy, míg hamuval keresztet rajzol, vagy azt a fejre szórja a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A népi hiedelem szerint a hamvazkodásnak tisztító, gyógyító hatása van, és távol tart minden bajt és gonoszt.

Hamvazószerda mozgó ünnep. Húsvét előtt negyven nappal van, bár a számolást úgy kell elvégezni, hogy a vasárnapokat kihagyjuk, mert a vasárnap nem böjti nap. Mi is a Paulinumban idén február 17-én a kápolnában szentmise keretében hamvazkodtunk, és ezzel meg is kezdtük a negyvennapos böjtöt.

Kiss Szebasztián

Folyó hó 8-10. között a Belgrádi érsekség papjai számára lelkinap volt tartva a szabadkai Augustinianum pasztorális központban. 9-én ellátogatott hozzánk msgr. Stanislav Hočevar belgrádi érsek, országunk metropolitája. A kápolnában köszöntöttük, aki a nagyböjti időre való tekintettel buzdító szavakat intézett hozzánk. Elmagyarázta, hogy a böjti idő napjainak 40-es száma nem véletlen, és ezen szám a Szentírásban mély gyökerekkel bír, rámutatva, hogy jelen van Noé esetében, továbbá zsidók pusztai vándorlásánál, Mózes a Sínai-hegyen, niniveiek bűnbánati napjaik és más számos esetben, amelyeknek egy közös nevezője van, hogy életet megváltozató rendkívüli esemény tanúja lesz az ember.  Majd egy kérdéssel fordult hozzánk: „Ti mit gondoltok, gazdagok vagytok? Tudjátok meg, hogy azok vagytok.” Felhívta figyelmünket, és ismételten emlékeztetett bennünket, gondoljunk arra, hogy minden egyes nap mennyi percünk, azaz időnk van, és olykor elfeledkezve eltékozoljuk ezen értéket. Az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, ezért Isten akarata szerint éljünk és cselekedjünk, aki az embernek jót akar,  miként hogyha visszatekintünk, ne bánjuk.

Ukrajna és Oroszország közt kitört háború sok ként érte a világot, kifejezetten minek után sokan a konfliktust megállapodások és szankciók révén rendeződni vélték. Ukrajna területén zajló háború alakulásáról és szörnyűségeiről renget felvétel látott napvilágot a médiákban és a különféle közösségi oldalakon. A harcok következtében nemet és életkort nem válogatva vesztik életüket emberek, és tömegek kényszerülnek mindenüket elhagyni és menekülni. A kialakult helyzetre való tekintettel a világ országai részéről különféle jellegű összefogások születtek a háború felszámolására. A rengeteg menekült megsegítésére nemzetközi hálózatok alakultak ki, amelyek humanitárius gyűjtéseket szerveznek. Vajdaságban szintén megszervezésre került a humanitárius akció, amelyről médiák és közösségi oldalakon révén intéztek felhívást az emberekhez. A felhívásban élelmi-, tisztálkodási szerek, pelenkák, takarók és egyéb szükségszerű cikkek szerepeltek. A Paulinum Gimnázium és Szeminárium két segélyszervezeten, a Szabadkai Vöröskereszten keresztül és a  Hajdújáráson szervezett akció révén jutatta el adományait. Imádkozzunk a háború mielőbbi megszűnéséért!

A szentségimádás során az eucharisztia előtt hódolunk. Az eucharisztia (vagyis oltáriszentség) elnevezés a benne levő kharisz, vagyis „kegyelem, kegyelmi adomány” fogalom miatt lett általánosabb, hiszen az Egyház úgy élte meg az utolsó vacsora titkát, mint Jézus szeretetének ajándékát. Az eukarisztia az egész keresztény élet forrása és csúcsa, ugyanis benne van az Egyház minden lelki java. Jézus Krisztus nemcsak a szentmise idejére jelenik meg a kenyér és bor színe alatt, hanem jelenvaló marad a szentségben a szentmise után is. Van alkalmi illetve egyéni szentségimádás és örökös szentségimádás. Az örökös szentségimádás azt jelenti, hogy egy egyházmegyében az év minden napján reggeltől estig imádkoznak a szentség előtt valamelyik templomban vagy kápolnában.

A Paulinum kápolnájában az éves szentségimádási nap január 31. A nap folyamán a diákok egyéni és közösségi szinten járultak a kihelyezett szentség elé, amely előtt litániákat, elmélkedéseket tartottak, és rózsafűzért imádkoztak, majd ezt követte a szentmise, amelyet nevelőnk vezetett.

Ezen a napon az intézet beosztása szerint egy-egy lelki előadás is szokott lenni. Az elmélkedést délelőtt magyar nyelven ft. Utcai Róbert csantavéri plébános, míg délután horvát nyelven ft. Muharem Dragan kisboszniai plébános tartotta. Szepesi Albert, a IV. osztály diákja így számol be: „Róbert atya a szinódussal kapcsolatban szólt hozzánk. Kifejtette, hogy az Egyház a szinódust nem azért akarja, mert süllyedne a hajó, hanem, hogy együtt haladjunk egy kitűzött nemes cél felé. Közösen elimádkoztuk a szinódusi imát. Regőczi István atya „Isten vándorra”címmű könyvét mutatta be. A könyv magáról a költőről szól, akinek nehéz sorsa volt. A kommunizmus kemény korszakában volt aktív pap. Felolvasott egy kis részletet, amely a paptársaival a börtönben töltött időszakról számolt be. A raboskodás idején történt, hogy az egyik társa kenyérbélből figurákat csinált. Megkérte az illetőt, hogy csináljon egy kis Jézus figurát, amit ez meg is tett, majd a karácsonyt közösen ünnepelték. Este egy kis jászolt csinált a sarokban, ahol együtt énekeltek karácsonyi énekeket. Nem sokkal később egy fiatal fiút löktek be az ajtón, aki rossz állapotban volt. Enni kért. Odaadták neki a kenyérből megformált Jézuskát. A könyvrészlet után a Szentírásból olvasott fel egy szakaszt, amely a vak koldus meggyógyításáról szólt. Majd tette fel a kérdést, hogy nemde a vak embernek teljesen meg kell bíznia abban, aki vezeti. Ha nem bízott volna benne, akkor nem nyerte volna vissza a látását.„

Ft. Muharem atya előadására így emlékszik Kontra Antonij: „Miért létezünk, mi életünk célja, ha úgyis mindannyian meg fogunk halni? Ezen kérdés minden egyes értelmes emberben feltevődik. A Szentírásból a gazdag ifjú történetét idézte, akinek sikeres élete volt. Egy nap, amikor találkozott Jézussal, azt a kérdést tette fel, hogy mit kell tennie az örök élet elnyeréséért. Miután azt a választ kapta, hogy ossza szét vagyonát, magába fordulva szomorúan távozott. Az élet része az áldozathozatal. Emlékeztetett a 127 óra című igaz történeten alapuló játékfilmre, amelyben a sziklát megmászni kívánó személy, miután lezuhant, és keze egy szikla alá szorult, le kellett vágnia kezét, hogy a túlélés reményében szabaduljon és segítséget keressen. Isten természetesen nem azt kívánja tőlünk, hogy vágjuk le kezünket, de mindenképpen az élet része a lemondás a valami nagyobbért, értékesebbért.”

Február 2-án kezdetét vette a kilenced Lourdes-i Szűzanya tiszteletére. A kilenced keretében, február 3-án volt a tizennégy segítő szent közé sorolt Szent Balázs püspök és vértanú emléknapja. Ezen a napon a székesegyházban részesültünk balázsáldásban. A megmaradt történelmi feljegyzések szerint az örmény származású szent a 3-4. században élt, aki orvos ként tevékenykedet a nép körében. Példás keresztény magatartása miatt Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Agricola helytartó 316 táján még folytatta Szebasztéban a Licinius császár korábban elrendelt keresztényüldözést. A püspök barlangjához vezető út közismert volt, így üldözői könnyen elfogták. A helytartó hittagadásra akarta rávenni, ám minek következtében ez nem sikerült, halálra ítélték. A szokásos megkorbácsolás után siralomházba került. Mint előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában is csodákat tett. Vízbe fojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték. Szent Balázs vértanúhoz kapcsolódó legismertebb történet szerint egy napon rémült anya kereste fel, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút (egy másik változat szerint eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól. Ezért lett ő elsősorban a torok, a kikiáltók és énekesek védőszentje. Keleten a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól a torokbajok ellen hívták segítségül. Tisztelete a 12. századtól lett általános, mégpedig egy torok áldó imádsággal kapcsolatban.